Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kocsis Máté, a Fidesz, és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője kedd este nyújtotta be a parlamentnek az országgyűlési törvény módosításáról szóló javaslatot. A változtatás nagyrészt a frakciófinanszírozást alakítja át, ugyanis a hatályos szabályozás alapján ebben a ciklusban 6 milliárd forinttal kerülne többe a parlament működése, mint az előzőben. Ez az átalakítás miért számít újdonságnak, és miért van erre szükség?
A frakciófinanszírozás átalakítása mögött két ok húzódik meg. Egyrészt az orosz-ukrán konfliktus és a koronavírus hatásai egyaránt rontották a gazdasági kilátásokat, aminek ellensúlyozásaként a kormányoldal úgy döntött, hogy a politikának saját magán is kell spórolnia, aminek részeként a frakcióknak is áldozatot kell hozniuk. A másik ok, hogy
a baloldal a frakciófinanszírozási szabályok kihasználásával egyre jelentősebb pénzösszegekre tett szert azzal, hogy mesterségesen egyre több és több frakciót hozott létre.
Míg 2014-ben három, addig 2018-ban már öt, mostanra pedig hat baloldali és egy Mi Hazánk frakció jött létre a parlamentben. Ugyan az ellenzék 800 ezer szavazót vesztett és tíz mandátumot bukott, az egy plusz frakciónak hála a baloldal ebben a ciklusban 3 milliárd forint plusz nyereséget könyvelhetne el az előző ciklushoz képest. Így aztán kijelenthetjük, hogy
a frakciók mára a baloldalon a bevételi források maximalizálását szolgálják, ezzel pedig a már sokszorosan megbukott baloldali politikusok megélhetését tudják finanszírozni adófizetői pénzből.
A kormánypárti előterjesztés véget vet a baloldal trükközésének, nevezetesen annak, hogy egy listán indultak, de hat frakciót alakítottak a parlamentben, ezzel a kis pártoknak járó előnyöket aknázzák ki. Mit okoz majd a változtatás a kis pártok életében, és számíthatunk-e nagy felháborodásra a részükről?
Jelen pillanatban egy politikai csoport anyagi és politikai értelemben is a pártra és a frakcióra tud támaszkodni. Ezzel a két támasszal a baloldalon egyedül a Gyurcsány-párt rendelkezik. A többi baloldali párt számára a túlélést a frakció megléte jelenti.
Azzal, hogy csökken a frakciók támogatása, még inkább felerősödnek azok a hangok, amelyek a baloldali kis pártok létezését feleslegesnek és károsnak tartják.
Ebből kifolyólag a baloldali kis pártok nemcsak a kormánypártokkal fognak hangos vitába keveredni, hanem a baloldalon is egyre erőteljesebben hangoztatniuk kell létezésük hasznosságát.
A módosítást követően elképzelhető, hogy a baloldali pártok változtatni fognak a működésükön és észszerűbben fognak gazdálkodni? Komoly törvénysértéseket találtak nemrégiben a DK, a Jobbik és a Párbeszéd pártalapítványainál.
A frakciótámogatás módosítása és a szabályos, átlátható gazdálkodás két külön történet. A pártoknak eddig is szabályosan kellett volna gazdálkodniuk. Érdekes jelenség, hogy
miközben a baloldal folyamatosan az átláthatóságért politizál itthon, addig Brüsszelben a törvényeket saját magukra nézve nem szeretik betartani.
Mindenesetre a frakciópénzek csökkenése azzal fog járni, hogy a politikai hátország méretét csökkenteniük, racionalizálniuk kell, ami viszont nem jelenti azt, hogy a gyengébb minőségi politikusok kerülnének vissza a civil életbe. A baloldal lezüllésének a legfőbb oka eddig sem anyagi eredetű volt, hanem az, hogy
a baloldali politikusok intellektuális képessége jóval elmarad attól, amit a szavazók elvárnak.
Kocsis Máté egy háttérbeszélgetésen arról is beszámolt, hogy változtatni fognak a felszólalási időkereteken is. Most három és félszer több beszédidő áll az ellenzéki frakciók rendelkezésére, mint a kormánypártokéra. Főleg a törvényjavaslatok vitája esetében lehet csökkentés, de ott is megmarad az ellenzéki túlsúly. A napirend előtti felszólalások időkeretén nem kívánnak változtatni. Ez a változtatás mit jelenthet majd a parlamenti munka során?
Az időkeret funkciója, hogy a parlament munkáját a végtelenségig tartó felszólalásokkal ne lehessen blokkolni, viszont legyen elég idő arra, hogy a politikai csoportok értelmes vitát tudjanak folytatni.
Sajnos egyre kevesebb olyan felszólalást lehet hallani a baloldalról, melynek színvonala tükrözné az Országgyűlés méltóságát.
A Jakab Péter-féle kocsmai stílusú megszólalás és botránykeltés vált az ellenzéki kommunikáció központi elemévé. Ha ebből a jövőben kevesebbet kapunk, azzal veszíteni nem fogunk, viszont az eddigi tapasztalatok alapján továbbra is kevés esélyt látok arra, hogy minőségi ugrás következne be a baloldali térfélen.
Mi várhat a baloldali kis pártokra annak tükrében, hogy a Jobbik a megszűnés szélén van, és komoly konfliktusok vannak Márki-Zay mozgalma körül, valamint egymással vetélkednek és vitatkoznak a baloldali politikusok?
A Gyurcsány-pártot leszámítva jelenleg egyetlenegy baloldali párt sem veheti azt magától értetődőnek, hogy 2026-ban még létezni fog.
A belső viták tökéletesen bemutatják azt, hogy a baloldali politikusok jobban gyűlölik egymást, mint a Fidesz-KDNP-t, és ha lehetőségük adódik, egyből hátba szúrják egymást. A Momentum esetén már most látszik, hogy az új elnök nem egy erős politikus, és a régi ismert szereplők informálisan komoly hatalommal rendelkeznek. A Párbeszéd jövője pedig kizárólag Karácsony főpolgármesteri pozíciójától függ.
Ha a DK nem engedi Karácsony Gergelyt indulni a következő önkormányzati választáson, vagy ellene indítanak egy jelöltet, akkor nemcsak Karácsony politikai karrierje, hanem a Párbeszéd léte is véget ér.
Az LMP és az MSZP irányából komoly vitákról nem hallani, viszont ez nem az erős szervezetnek köszönhető, hanem annak, hogy elfogyott a tagság. Nagy nehezen még találnak valakit egy-egy pozícióra, de jelenlegi formában ez a két párt nem hagy nyomot a politika alakulásában.
