Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában elmondta, hogy a központilag árszabályozott termékek köre a jövőben kibővülhet, de erről nagy vita van a kormányon belül. Ön szerint van esély arra, hogy megegyeznek erről a közeljövőben a kormányon belül?
A kormány részéről többször jelezték, hogy nem szívesen nyúlnak bele a piac működésébe, ugyanakkor a rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket igényelnek.
A kormánynak egyszerre kell arra figyelnie, hogy akaratlanul ne tegyen tönkre gazdasági ágazatokat, ugyanakkor érdemi segítséget is tudjon nyújtani a magyaroknak.
Miután nem könnyű jó döntést hozni, így természetes a vita, ne legyen kétség a felől, hogy a korábbi döntéseket is alapos viták előzték meg. Az eddigi tapasztalatok pedig abba az irányba mutatnak, hogy minden vita, illetve döntés eredményes és hatékony volt.
A korábban bevezetett árstopok jelentős segítséget jelentettek a magyaroknak, ugyanakkor a gazdaság sem rokkant bele.
Úgy gondolom, hogy most sem lesz ez másként.
Alapos mérlegelés után a kormányzat úgy fogja az árstopos termékek körét bővíteni még a közeljövőben, hogy az érezhető könnyebbséget jelentsen a magyarok pénztárcájának.
Miért fontos, hogy a kormány az energia- és élelmiszerválság közepette is folyamatosan azon dolgozik, hogy segítsen mérsékelni a nehézségeket?
Az elmúlt 12 évben a magyarok úgy döntöttek, hogy kemény munkával mindent megtesznek azért, hogy Magyarországon egyre jobb legyen élni, és a nyugati életszínvonal már ne egy elérhetetlen álom legyen. Amennyiben a magyar kormány most úgy döntene, hogy magukra hagyná az embereket, akkor 12 év munkáját áldozná fel.
A magyar kormány felfogásával, filozófiájával teljesen szembemenne az, ha a mostani válság alatt a 2010 előtti évekhez hasonlóan újra az IMF-nek, Brüsszelnek vagy bárki másnak a kedvében akarna járni.
A magyar jobboldal gondolkodásának centrumában a magyar emberek, illetve a magyar vállalatok helyzete áll. Ebből kifolyólag a szakpolitikai döntések célja, hogy az ország lakosainak életminősége javuljon, illetve a válság alatt mérsékelje azokat a károkat, amik nehézségként tornyosulnak a nemzet előtt.
Mi az oka annak, hogy Európa más kormányaihoz képest látható módon a kormány hatékonyabban kezeli a válságot?
Az ötödik Orbán-kormány olyan „nehézsúlyú politikusokból" áll, akik nem félnek attól, ha döntést kell hozni, és nem ijednek meg a problémáktól sem. Ez az a hozzáállás, ami egy válság idején eldöntheti, hogy melyik kormány tud a megfelelő időben megfelelő döntéseket hozni. A gyenge kormányok vagy megbuknak már a válság első tüneteire, vagy testületeket, bizottságokat állítanak fel, ahol addig vitatkoznak, amíg a probléma nem oldja meg önmagát. Emellett a magyar kormány egyedül a magyar nemzeti érdekeket tartja szem előtt.
Nem akar egyszerre megfelelni Brüsszelnek, az amerikai demokratáknak, a balliberális nyugati médiának, vagy egyéb éppen divatos ideológiai irányzatoknak. Az európai kormányok többsége egyszerre sok mindennek akar megfelelni, csupán a saját nemzeti érdekeiket felejtik el érvényesíteni, így pedig nem is lehet jó döntéseket hozni.
A kormány hamarosan egy gyármentő programot indít. Ez miért fontos, és milyen egyéb módon segít még a kormány az embereknek?
Orbán Viktor többször kijelentette: „ha munka van, minden van." Amilyen rövid és tömör ez a kijelentés, olyannyira igaz is.
2010 előtt megtapasztalhattuk, hogy a segélyalapú társadalom egyenesen a leszakadáshoz vezet. Amennyiben az egyén és az egész társadalom szeretne előrelépni, ahhoz munkahelyekre van szükség, gyárak nélkül pedig nincsenek munkahelyek.
Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy ha a piac nem képes működni, akkor az állam akár szabályozással, akár támogatással, de átsegítse a vállalatokat ezekben a nehéz időkben. A gyármentő program célja, hogy az üzemek energiahatékonyságát javítsa. Ez csupán egy intézkedés a sok közül, amivel a kormány próbál segítséget nyújtani.
A már korábban bevezetett kamatstop intézménye kiterjed a kkv-kra is a jövőben, fennmarad az üzemanyagárstop, és rövidesen bővül az élelmiszerárstopos termékek köre is.
Ami pedig a legtöbb embert érinti, az a rezsicsökkentés fenntartása. Volt egy félelem a társadalomban, miután kiderült, hogy a rezsicsökkentésre vonatkozó szabályozás módosul, de ez a félelem elmúlt. A Nézőpont Intézet felmérése szerint
a magyarok kétharmadának rezsiköltségei csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem változtak.
Mindez azt jelenti, hogy a kormány intézkedéseinek hatására a magyar társadalom védve van a rezsiköltségektől, ezzel pedig a kormány havonta 150-180 ezer forintos terhet vesz le a háztartások válláról.
Hogyan értékelhető a kormány munkája más államok kormányaihoz viszonyítva? Érdemes összehasonlítást végezni? A magyar baloldal ugyanis lépten-nyomon kritizál.
A nemzetközi összehasonlítás nem egy egyszerű műfaj, hisz az egyes országok nagyon különböző képet mutatnak. Ami sokat elárulhat egy kormányzat sikeréről, az a politikai stabilitás megléte, illetve annak hiánya.
Az európai országok élén egyre több az instabil kormányzat, ennek köszönhetően az előrehozott választások sem minősülnek rendkívülinek. Nálunk 12 éve a magyar jobboldal demokratikus keretek között képes volt újra és újra kétharmados többségre szert tenni, sőt idén eddig soha nem látott támogatottság mellett tudta a Fidesz-KDNP megőrizni kormányzati pozícióját.
Mindezt úgy, hogy az elmúlt 12 évben több válság is érte Magyarországot, először a 2010 előtti károkat kellett felszámolni, majd jött a migránsválság, a koronavírus-válság, végezetül a háború és a szankciók. Nem beszélve arról, hogy a magyar jobboldal kénytelen ellenszélben kormányozni.
A nemzetközi baloldal Brüsszelben és a tengeren túl is időt és energiát nem sajnálva támadja a nemzeti kormányt, beállnak a hazai baloldal mögé, adnak pénzt, paripát, fegyvert.
Mindezek ellenére a jobboldali szavazók kitartanak a kormány mögött, míg a baloldal választásról választásra egyre inkább elaprózódik, és ugyanaz a Gyurcsány Ferenc a legerősebb szereplő, aki 2010 előtt is vezette a baloldalt.