Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek este hat órától a budapesti Szent István-bazilikában mutatja be a feltámadási szentmisét. Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke este nyolc órától a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban vezeti a húsvét vigíliájának szertartását.
A nagyszombati szertartás a jelenlegi, IV. századra visszavezethető liturgikus rend szerint négy, jól elkülönülő részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.
A szertartás a tűzszenteléssel kezdődik, majd a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, amelynek fénye "Isten győzelmét hirdeti a halál felett".
A húsvéti igeliturgia végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, majd felhangzik a Glória, Isten dicsőítése, és "visszatérnek a harangok", meghívva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére.
A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja "Isten népének ujjongó örömét fejezi ki". Az evangélium Jézus feltámadásának története.
A prédikáció után következik a keresztvíz megáldása és a keresztelés. A katolikus templomokban általában a nagyszombati szertartás során keresztelik a felnőtt korukban megtérteket, és ilyenkor a hívek is megújítják keresztségi fogadalmukat.
Ezt követően a szentmise a szokott rendben, az áldozati liturgiával folytatódik. A szentmisét a hagyományos húsvéti körmenet zárja.