Nagy energiavita a Tranziton: Európa az orosz energiafüggőségét amerikaira cserélte

Az Oroszországtól való függés után az Európai Unió „szélsőségesen kiszolgáltatottá" vált a globális cseppfolyós földgáz (LNG) piacának – jelentette ki a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a Tihanyban rendezett Tranziton. Hortay Olivér a Hidegvégződés - vita az energiapolitikáról című vitán hangsúlyozta, hogy az orosz gázt lényegében lecserélték egy új függőségre, az amerikaiak LNG-jére. Ma 9,7 milliárd köbméterre vannak szerződve a lengyelek az amerikaiakkal, tehát az egyik függést egy másik függésre cserélték le – tette hozzá. Hortay és vitapartnere, Felsmann Balázs kutató nem mindenben értettek egyet, viszont megvitatták a legfontosabb energiapolitikai kérdéseket, véleményt mondtak a brüsszeli szankciókról és ismertették, mit gondolnak a jövőről. A beszélgetést Deák Dániel, a Megafon tagja moderálta.

Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa kifejtette, hogy abszolút példa nélküli áremelkedés volt tapasztalható a gázáraknál a tavalyi évben. Szerinte a még rosszabb forgatókönyv elkerülését segítette, hogy csökkenő kereslet alakult ki, és enyhe tél volt. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője leszögezte, hogy ugyan a kereslet nagyobb mértékben visszaesett, mint ahogy várták, azonban az iparban és a lakosságnál nem az alkalmazkodás része volt a csökkenés, hanem egy kényszer. A friss mérések szerint

tömegeknek okozott az energia-áremelkedés egzisztenciális válságot.

Európa kiszolgáltatottá tette saját magát

Hortay Olivér a beszélgetésen elmondta, hogy új egyensúlyi állapot alakult ki az európai gázpiacon, jóval törékenyebb, mint a korábbiakban. Ezt mutatja, hogy Ausztráliában egy LNG-terminálnál dolgozók nemrégiben sztrájkot jelentettek be, amely komoly áremelkedést vetít most előre. Ez azt mutatja szerinte, hogy „a helyzet nagyon feszes".

Az Oroszországtól való függés után az Európai Unió „szélsőségesen kiszolgáltatottá" vált a globális cseppfolyós földgáz (LNG) piacának.

Hiába álltak már augusztus elején 90 százalékos töltöttségen a blokk gáztárolói, a kedvező adat ellenére is megawattóránként 25-ről 40 euró környékére emelkedett a gáz ára a hollandiai gáztőzsdén. Hozzátette: az amerikai árakhoz képest az európai árak háromszor vagy akár négyszer is magasabbak, így ez a versenyképességnek is kihívást jelent. Hortay szerint az a fajta bizonytalanság (volatilitás), ami megjelent az európai energiapiacon, nagyon jelentősen megemelkedett, ez ugyanolyan gond, mint a magas árszint.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A szakértő szerint mára ott tartunk európai szinten, hogy a német vállalatok 40 százalékának konkrét kitelepülési tervei vannak arra, hogy az új vállalkozásaikat inkább az USA-ban vagy máshol alakítják ki, és elhagyják Európát.

Az orosz gázt lecserélték egy új függőségre

Felsmann Balázs szerint ezen a téren nem általános ellátási probléma alakult ki, hanem egy korábban markáns importirány marginalizálódott, miközben a többi irányból érkező import növekedett. Ehhez képest új elem az LNG, az amerikai cseppfolyósított gáz megjelenése, amelynek nagyobb az egységköltsége, de szerinte más az árválság és az ellátáshiány válsága. Hozzátette: a kiesett orosz gázt az amerikai szállítás pótolta, és ez összefügg azzal is, hogy ott kialakult egy túlkínálat.

Kifejtette, hogy örül neki, hogy már nem az orosz 40 százalékos részedés van, hanem 10 százalék alatti lett az oroszok részesedése az európai gázpiacon.

Hortay ezzel szemben azt gondolja, hogy az a fontos kérdés napjainkban, hogy az LNG milyen arányban és mennyi ideig fog nagyobb szerepet betölteni. Szerinte

az orosz gázt lényegében lecserélték egy új függőségre, az amerikaiak LNG-jére. Ma 9,7 milliárd köbméterre vannak szerződve a lengyelek az amerikaiakkal, tehát az egyik függést egy másik függésre cserélték le.

Hortay arra is felhívta a figyelmet, hogy "a kölcsönös függés teóriája" hasznos volt az európaiaknak, mert így olcsóbb gázhoz jutottak, most viszont a világpiacról kénytelenek beszerezni a gázt, de már jóval drágábban.

Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Oroszországot nem rázták meg a brüsszeli szankciók

Hortay Olivér kérdésre azt is kifejtette, hogy a brüsszeli szankciók kijátszása sokkal inkább az olajpiacon működik, mert ott érvényben van olaj és olajtermékekre vonatkozó embargó. Emlékeztetett, hogy

az oroszok egyre hatékonyabban képesek máshová értékesíteni a szankciók ellenére is.

Leszögezte: India vált a legnagyobb olajimportőrré, tehát az orosz nyersolajat Indiába szállítják, majd onnan hozzák be az EU-ba, így gyakorlatilag kikerülik a szabályokat.

Az OPEC és Amerika küzdelme

Felsmann Balázs felvetette, hogy a geopolitika földrajzi vetülete alapján fontosak a közép-európai adottságok.

Hortay Olivér felidézte, hogy az USA hegemón pozíciója az utóbbi évtizedekben elkezdett csökkenni. Szerinte ha egy ilyen típusú hegemón törés következik be, akkor az azt mutatja, amit most is látunk. Többségében ha elkezd hanyatlani egy birodalom, akkor jönnek a különböző aspiránsok. Hortay szerint ebbe illeszkedik az OPEC-Amerika szembenállás. Emlékeztetett rá, hogy az OPEC országok tavaly nem voltak hajlandóak növelni a kitermelési kapacitásaikat. Az EU embargójával egy jelentős vágás következett be a globális ellátási láncok tekintetében – tette hozzá.

A háborús konfliktus nem csökken, az OPEC és az USA szemben állása sem csökken.

Az üzletágvezető szerint egy kisebb káosz kezd kibontakozni világszinten, és elvileg nagy áremelkedés várható még az idei év végéig, de az olajpiacon és a gáz esetén is markáns hatása van és lesz a geopolitikai döntéseknek. Nehéz megjósolni, hogy szeptemberben nem nyúlnak-e egy újabb kitermeléscsökkentéshez, ezt Szaúd-Arábia már belengette.

Sokakat érdekelt a vita. Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Mi a helyzet Magyarországon?

Felsmann Balázs kérdésre felidézte, hogy szerinte az energiaoldalon az olajipari termékekre bevezetett szankcióknak áttételes hatása van, mert ezek érintik hazánkat is. A kutató főmunkatárs elmondása szerint a szankciók várható hatásai kapcsán ő nem hisz abban, hogy lesznek új gázszankciók, amik még érinthetnék a magyar vállalatokat, mert már eddig is sokkal nagyobb különadót fizettek, mint amit az EU korábban megszavazott. Szerinte lehet kritizálni az EU-t, de a vezetői legalább elkezdtek azon gondolkozni, hogy voltak haszonélvezői ezeknek az átalakulásoknak.

Hortay ezzel nem értett egyet, és ezzel ellentétben kifejtette, hogy

a szankciókat eleinte úgy harangozta be Brüsszel és Amerika is, hogy térdre fogják kényszeríteni Oroszországot, de láthatjuk, ez azóta sem következett be.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati vezető elkezdték módosítani a kijelentéseiket, és azóta is látható, hogy

egyfajta morális dogmaként tekintenek ezekre a szankciókra, ész érvek nincsenek.

Hortay szerint szankció és szankció között is van különbség, mert amikor tavaly febr. 24-én felmerült a szankciók bevetése, akkor már láthatták volna a brüsszeli vezetők, hogy ezek bevezetésével gazdasági hadviselésbe fognak, amivel viszont mindkét fél kárt fog szenvedni, csak nem tudni mekkorát. Hortay szerint sokkal inkább a politika vezérelte a szankciós döntéseket, nem készítettek hatástanulmányokat.

Deák Dániel, a vita moderátora Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Mik most Magyarország lehetőségei?

Felsmann a beszélgetésen kifejtette, hogy a rezsicsökkentés csökkentése kifejezetten jó intézkedés volt, de minden embert máshogyan érint.

Hortay Olivér ismertette, hogy a Századvég legújabb Európa Projekt kutatásából kimutatható, hogy

az EU átlagában a válaszadók 23 százaléka nem tudja megfelelően felfűteni az otthonát télen, Magyarországon ez az arány a legalacsonyabb 9 százalékkal, utánunk jönnek a finnek. Ez az arány a németeknél 19, a franciáknál pedig 29 százalék.

Hortay szerint fontos észben tartani, hogy ennek kell a döntések meghozatalakor fókuszban maradni, mert fontos, hogy az az egzisztenciális probléma, amely Európa sok országában jelen van, ne sújtsa a magyar családokat, a magyar embereket. A szakértő szerint a hatósági árak hozzájárulnak ennek támogatásához.