Itt vannak az idegenrendészeti törvény legfőbb szigorításai

Migránsok a déli határnál

A migráció fokozódik, ezért fontos egy új, szigorúbb idegenrendészeti törvény, így az elfogadásra váró törvényjavaslat egyik alapelve, hogy az Európai Unión kívüli országokból érkezők számára nem alapjog a Magyarországon tartózkodás, ami egyetlen jogcímen sem lehet korlátlan, a hosszabbítás nem automatikus. A javaslat az időkorlátokon túl létszámkorlátokat is bevezet: például EU-n kívülieknek csak annyi munkavállalási engedélyt lehet kiadni, ahány üres munkahely van. Most összegyűjtöttük, hogy a parlament előtt lévő javaslat milyen fontosabb szigorításokat tartalmaz a korábbi törvényhez képest.

Benyújtotta a kormány az új, átfogó idegenrendészeti törvényt, amely jelentős szigorítást jelent az eddigi szabályozáshoz képest. A szigorításra a tömeges migráció miatt van szükség. Magyarország a magyaroké, és a magyar munkahelyek első helyen a magyarokat illetik meg.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában jelentette ki, hogy új jogszabályra van szükség, amely világos és szigorú előírásokat tartalmaz. Ennek fényében „A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról" címet viselő törvénytervezet már preambulumában is világossá teszi, hogy „Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség!

A Magyarországon való tartózkodás nem alapjog Forrás: MTI/Balázs Attila

Nekik azonnal távozniuk kell

A törvénytervezet bevezetőjében azt is világossá teszik, hogy mindenkitől elvárják a magyar törvények tiszteletben tartását, aki pedig ezt nem teszi meg, annak azonnal el kell hagynia hazánk területét.

A preambulum emellett kimondja, hogy

a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog

valamint, hogy vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni. Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik.

Ezért „minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van."

Legfeljebb két éves tartózkodás

A javaslat szerint a vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén. Az engedély legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg.

A tervezet alapján ugyanakkor a felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező, a harmadik országbeli állampolgár úgynevezett Magyar Kártyát kaphatnak, amely a Magyarország területén történő tartózkodásra és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra jogosítja őket. Ebbe a körbe sorolhatók például a hivatásos sportoló, edzők, illetve az előadóművészek.

A vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Forrás: Shutterstock

Ebben az esetben azonnali kiutasítás jön

Fontos megemlíteni, hogy a korábbi szabályozással ellentétben a tervezet világossá teszi, hogy harmadik országbeli állampolgár Magyarországon tartósan kizárólag

• vállalkozási, befektetési célból,
• munkavégzési célból (magas és nem magas kompetenciával rendelkező munkavállalók), illetve
• jogszabályban meghatározott egyéb célból (például tanulmányi, képzési, hivatalos) tartózkodhat.

A tartózkodás tehát minden esetben célhoz kötött, és engedélyköteles.

A magyarországi tartózkodásra való jogosultság lejártával az idegen állampolgárnak az ország területét haladéktalanul el kell hagynia. A Magyarország területén jogcím nélkül tartózkodó, vagy a társadalmi együttélés szabályait áthágó személyt – törvényben meghatározott esetekben és módon – egyedi döntéssel ki kell utasítani.

Így jöhetnek csak a vendégmunkások

A törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy a vendégönfoglalkoztatók első lépésben csak egy évre kapnak tartózkodási engedélyt, amely elég idő lehet annak megítélésére, hogy a vállalkozás kiállja-e a piac próbáját.

A tervezet a szezonális, idénymunkát végző vendégmunkástól megkülönbözteti

• a foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkást, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végez,
• a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkást, akinek a foglalkoztatója kedvezményes foglalkoztató vagy minősített kölcsönbeadó.

A vendégmunkások esetében a foglalkoztatási célú vendégmunkás engedély, valamint a vendégmunkás-tartózkodási engedély kapcsán három feltétel érvényesül:

• évenként, a betöltetlen álláshelyek alapján megállapított létszámkorlát (kvóta);
• csak meghatározott harmadik országokból érkezhetnek (országkvóta);
• csak olyan tevékenységet végezhetnek, amely nem szerepel azon foglalkozások listáján, amelyekben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a vendégmunkások alkalmazását kizárja.

Egy országból az összes itt tartózkodó vendégmunkás együttes számának 25 százalékát nem meghaladó számú vendégmunkás tartózkodhat.

A családegyesítés lényegesen nehezebb lesz, mint a korábbi szabályok alapján Forrás:Pixabay.com

Így akadályozzák meg a családegyesítést

A tartózkodási engedély meghosszabbításának szigorításának részét képezi, hogy a törvényjavaslat bevezeti a nemzeti feltételek alkalmazásának lehetőségét (itt kormányrendeletben előírható akár nyelvismeret, akár állampolgársági ismeret megléte) minden olyan tartózkodási engedély esetében, amely meghosszabbítható – a meghosszabbítás feltételeként.

A korábbi szabályozással ellentétben a törvényjavaslat egyes tartózkodási jogcímek esetén kizárja annak lehetőségét, hogy családtag csatlakozzon a Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagjához. Így családi együttélés biztosítása céljából nem kaphat tartózkodási engedélyt a harmadik országbeli állampolgár abban az esetben, ha a Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja (családegyesítő)

• Legalább egy éve nem rendelkezik vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel,
• szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,
• beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,
• foglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel,
• vendégmunkás tartózkodási engedéllyel,
• Fehér Kártyával,
• tanulmányi, képzési célú tartózkodási engedéllyel,
• gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel, valamint
• önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Keményen lecsapnak a csaló foglalkoztatókra

A javaslatban említésre kerülnek azok a vendégmunkások, akik csak egy adott beruházás megvalósításának időtartamáig tartózkodnak Magyarországon.

Foglalkoztatásukra csak akkor kerülhet sor, ha a foglalkoztató a magyar állammal megállapodást kötött, és jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással rendelkezik.

A tervezet a foglalkoztató felelősségét szigorítja annak előírásával, hogy a foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja.

Ha a foglalkoztató a fentiekben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót jogszabályban meghatározott mértékű eljárási bírsággal sújtja.

Szintén szigorítás, hogy a minősített kölcsönbeadók, valamint a kedvezményes foglalkoztatók csak akkor foglalkoztathatnak vendégmunkást Magyarországon, ha egyrészt egy ebből a célból létrehozott nyilvántartásban szerepelnek, másrészt a nyilvántartásba vételkor regisztrációs díjat, ezt követően pedig foglalkoztatási díjat fizetnek be, amelynek mértékét a kormány rendeletben állapítja meg.

Újabb fontos fogalmak

A törvény kivezeti a letelepedett fogalmat, mint jogi státuszt és helyette az úgynevezett „huzamos tartózkodás" jogcímét vezeti be. A huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésének általános feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi lakhatása és a megélhetése biztosított legyen, az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősüljön, továbbá vele szemben ne álljon fenn kizáró ok. Mindegyik tartózkodási kártya (mint okmány) érvényességi ideje változatlanul 5 év, amely további 5 évvel hosszabbítható meg.

Az ideiglenes letelepedési engedélyt felváltja az úgynevezett ideiglenes tartózkodási kártya, amely az Európai Unió más tagállama által kiállított EU tartózkodási engedélyhez kapcsolódó, származékos tartózkodási jogosultságot keletkeztet.

A nemzeti letelepedési engedélyt felváltja az úgynevezett nemzeti tartózkodási kártya. A tartózkodási kártyára az a harmadik országbeli állampolgár jogosult, aki a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább 3 éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott.