Bemutatták Demeter Szilárd rendhagyó könyvét

Demeter, Szilárd, A, valahol, szabadsága,  Rendhagyó, hazaszótár, könyv, bemutató, G, Fodor, Gábor, XXI, Század, Intézet, Békés, Márton, Ferkó, Dániel, 2023.09.27.,
Vágólapra másolva!
Újabb kiadvánnyal bővült a XXI. Század Intézet 21 elnevezésű zsebkönyvsorozata. A sorozat ötödik kötetében Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója enged sajátos betekintést a világlátásába. A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár egyedi megközelítést alkalmazva járja körbe a magyar identitás kérdéskörét. Ez a könyv több önmagánál, hiszen megmutatja, hogy hogyan is kell, érdemes nézni magyarként a világra. Mi a magyarság, haza, szülőföld és az ország? Többek között erre keresi a választ a műben Demeter Szilárd.
Vágólapra másolva!

G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója laudációjában kiemelte, hogy A valahol szabadsága olyan, mintha ez lenne Demeter Szilárd főműve. Mint fogalmazott, a kötetre egyfajta összegző könyvként lehet tekinteni. Az igazán értékes irodalomnak önmagán túlmutató értéke van, ami jelen mű esetében is érvényes – emelte ki. A kötet szerkezetére térve elmondta, hogy számos felhevülés tapasztalható benne, majd pedig ezt egy kiforrott leülepedés követi.

G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A mű egyik sarkalatos pontja az indiánokról szóló fejezet. A fejezet azt a kérdést feszegeti, hogy van egy törzsünk, amelyet a szülőföldhöz tartozás, a hazára találás és a hazatérés érzelmei vezetnek.

Ez a könyv valójában az elfogultság politikai etikája – emelte ki. Nem kérhetik számon az objektivitást ebben a kérdésben. Vissza kellene állítani az elfogultságot. Mindenki számára fontos kellene legyen a törzs jövője, azok a feltételek, amelyek a törzset alkotják – fogalmazott.

Demeter Szilárd: A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

– fogalmazott G. Fodor Gábor.

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója elmondta, hogy egy minden tekintetben egyedi könyvről beszélhetünk, amely nem hagyományos, lineáris olvasmány.

A mű központi indián hasonlatára reagálva elmondta, hogy Magyarországon különösen a kommunizmus alatt egyfajta indián romantika volt tapasztalható.

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Mint fogalmazott, a reformkorban Széchenyitől egész Petőfiig volt egy nemzeti konszenzus.

– jelentette ki Békés Márton.

Mint megjegyezte, a könyvben Demeter Szilárd kijelentése, hogy "amerikai bárki lehet, de indiánnak születni kell" egyfajta központi elemként is tekinthető.

Demeter, Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a fenti mondást egy székely mondásból kölcsönözte, amely úgy szól: magyar bárki lehet, azonban székelynek születni kell. Az indián identitáselem Ceausescu Romániájában fogalmazódott meg benne először, amikor felmerült a szülőföld, az ország és a haza hármasa.

Egy színmagyar városban, Székelyudvarhelyen született, ahol néhány embert leszámítva mindenki magyar volt egy magyarokat megvető, ellenséges országban. Emiatt pedig nem tudott hazaként tekinteni Romániára. A hazakép úgy szólt, hogy valahol a távolban létezik a hazánk.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

– emelete ki Demeter Szilárd.

A magyarországi magyarok és a külhoni magyarok közeledése a kommunizmus után sem volt zökkenőmentes a gyalázatos december 5-i népszavazás eredménye miatt. Erdélyből pedig Magyarországra költözve az volt számára a kérdés, hogy itt van ez az ország és tudja-e hazaként szeretni, amit úgy szeretett hazaként, hogy nem ismerte teljes valójában. Itt kezdett összeállni a szülőföld, a haza és az ország hármasa – ismertette Demeter Szilárd.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Mint fogalmazott, ezt nem lehet értéksemlegesen végezni, hanem teljes odaadással, elfogultsággal kell szemlélni a kérdést.