Tönkretenné a magyar gazdákat Ursula von der Leyen az ukránok érdekében

GYŐRFFY Balázs
Záhony, 2023. szeptember 17. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke beszédet mond az ukrán gabona behozatali tilalmát eltörlő, szeptember 15-én meghozott brüsszeli döntés ellen tartott gazdatüntetésen a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhely közelében 2023. szeptember 17-én. A demonstrációt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a NAK szervezte. MTI/Balázs Attila
Vágólapra másolva!
Egészen elképesztő az, ahogy az Európai Bizottság végignézi, hogy európai termelők, első körben a frontországok – ide tartozunk mi is –, gazdálkodói kerülnek rendkívül nehéz helyzetbe – mondta Győrffy Balázs az Origónak adott interjúban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint óriási előnyük van az ukrán cégeknek az Európai Unióban működő vállalkozásokhoz képest, mert szinte semmilyen termelési korlátozás nem vonatkozik rájuk. Nem kell zöldítéssel, állatvédelemmel, GMO-szabályozással foglalkozniuk, sőt olyan növényvédő szereket használnak, amelyeket már hosszú évek óta betiltottak az Európai Unióban. Az elnök úgy látja, hogy ez is jó példa arra, hogy a saját uniós közösségünk vezetői nem a mi érdekeinket képviselik, hanem velünk szemben egy harmadik országéit. Hozzátette: Döntéseikkel nem az ukránokat támogatják, hanem nagytőkés vállalkozások lobbiszervezetévé züllesztette le magát az Európai Bizottság. A nemzeti konzultációban erről is megkérdezi a kormány a magyar embereket. Győrffy Balázs beszélt még a vidéki életformáról, a falusi CSOK-ról, élelmiszer-biztonságról, a magyar gazdák jövőbeni kilátásairól, és arról is, mi várhat Európára, ha továbbra is ezt az utat követi.
Vágólapra másolva!

Ha valaki esetleg nem ismerné az Önök tevékenységét: a NAK hogyan tud segíteni a magyar agrárium szereplőinek, mivel foglalkoznak?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy köztestület, ami tulajdonképpen egyfajta gazdasági önkormányzatként funkcionál. Minden mező- és erdőgazdasághoz, élelmiszeriparhoz kötődő természetes és jogi személy a tagunk, mintegy 400 ezres tagsággal rendelkezünk. Alapvetően az a célunk, hogy információkkal, szolgáltatásokkal segítsük tagjaink eredményesebb gazdálkodását, piacra jutását, ezen felül segítsünk nekik eligazodni a támogatási rendszerben. Emellett a döntéshozóknak olyan megoldásokat javaslunk, amelyek meglátásunk szerint a tagságunk számára kedvezőek.

A leglátványosabb tevékenységünk a falugazdász-hálózat működtetése, amelyben közel 600 szakember segíti a gazdálkodókat ügyeik intézésében, a támogatási kérelmek beadásában.

Minden esztendőben az egységes kérelmek mintegy kétharmadát, megközelítőleg 110 ezer kérelmet a falugazdászaink segítségével nyújtják be a gazdálkodók.

A tíz legnagyobb ukrán mezőgazdasági termelő cégből mindössze egy az, ami Ukrajnában van bejegyezve Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara/Lévai Zsolt

Az orosz-ukrán háború árnyékában miért fontos, hogy beszéljünk a magyar gazdákat érintő nehézségekről? Mi most a legnagyobb teher, amivel szembe kell nézniük az ukrán gabona okozta nehézségek miatt?

Fontos elmondani, hogy nemcsak gabonáról van szó, hanem más ágazatok – például a baromfihús-, a tojás- és a méztermelők – is érintettek az ukrán importdömpinggel. Ukrajna mindig is komoly mezőgazdasági kapacitásokkal rendelkezett. Azzal, hogy Nyugat-barát erők kerültek Ukrajna élére a Majdan téri forradalom következtében, látható volt, hogy a nyugati tőkés vállalkozások igyekeznek minél több pozíciót szerezni Ukrajnában. Most azt látjuk, hogy

a tíz legnagyobb ukrán mezőgazdasági termelő cégből mindössze egy az, ami Ukrajnában van bejegyezve. A többi kilenc vállalkozásból egy szaúd-arábiai, néhány nyugati-európai, az összes többi pedig amerikai érdekeltségbe tartozik.

Óriási előnyük az ukrán cégeknek az Európai Unióban működő vállalkozásokhoz képest, hogy szinte semmilyen termelési korlátozás nem vonatkozik rájuk Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Ott a legnagyobb cég megközelíti a 600 ezer hektárt, míg hazánkban 300 hektárnál senkinek nem lehet több a tulajdonában. Tehát ez jól megmutatja, hogy a nagy magyar vállalkozások egészen törpék az ukránok mellett.

Óriási előnyük az ukrán cégeknek az Európai Unióban működő vállalkozásokhoz képest, hogy szinte semmilyen termelési korlátozás nem vonatkozik rájuk. Nem kell zöldítéssel, állatvédelemmel, GMO-szabályozással foglalkozniuk, sőt olyan növényvédő szereket használnak, amelyeket már hosszú évek óta betiltottak az Európai Unióban.

Ezek nagyon olcsó és hatékony szerek, ha a mezőgazdaság oldaláról nézzük, ugyanakkor rendkívül veszélyesek a környezetre, és némelyek – szermaradvány formájában – az emberi egészségre is.

Eddig vámokkal és kvótákkal lehetett kezelni, hogy ezek az ukrán élelmiszerek ne Európába jöjjenek, mert a vám megdrágította a termékeket. Miután az oroszok lezárták az ukrán kikötőket, az EU úgy döntött, hogy alapvetően a Száhel övezetben kialakuló éhínségtől tartva az ukrán gabonát engedjük át Európán, hogy eljusson a hagyományos piacaira. Ehhez képest az oroszok közben gazdasági előnyökre tettek szert, abba a térségbe már ők szállítanak gabonát. Az oroszok tehát elfoglalták az ukránok pozícióit, az ukránok pedig nem vitték tovább Európából a saját termékeiket, így azok jelentős része itt maradt.

Az elnök szerint egészen elképesztő az, hogy az Európai Bizottság végignézi, ahogy az európai termelők, első körben a frontországok – ide tartozunk mi is –, gazdálkodói kerülnek rendkívül nehéz helyzetbe Forrás: Facebook

A termelői árak drasztikusan zuhantak a háború miatt, és szinte mindenhol összeomlott a piac. Más uniós tagországokban milyen a helyzet?

Azon túl, hogy hazánkban is sok beraktározott ukrán termény van, és ez a magyar gazdáknak is komoly probléma, középtávon nagyobb baj, hogy az ukránok a magyarok piacait foglalták el.

Jó példa erre az olasz piac, amely a magyar szántóföldi növénytermesztés komoly felvevőpiaca volt, de azáltal, hogy kapható a jóval olcsóbb ukrán gabona, ez vonzó azoknak, akik eddig a magyart vásárolták. A környezetvédelem kérdése itt egy csapásra eltűnt. Pillanatnyilag senkit sem érdekel, hogy ahol ezt előállítják, ott milyen kárt okoznak a vizekben, a termőföldben, az élővilágban – homokba dugják a fejüket a felvásárlók.

Jó példa ez arra, hogy a saját uniós közösségünk vezetői nem a mi érdekeinket képviselik, hanem velünk szemben egy harmadik országéit. Döntéseikkel nem az ukránokat támogatják, hanem nagytőkés vállalkozások lobbiszervezetévé züllesztette le magát az Európai Bizottság.

Von der Leyen bizottsági elnök a behozatali tilalom feloldása kapcsán a tagállamok vezetőivel nem egyeztetett, ezzel szemben az ukránokkal igen – mondta el Győrffy Balázs az Origónak Forrás: Simin Zoran

Ön az előbbiekben tulajdonképpen az élelmiszer-biztonságról is beszélt. Említette, hogy a tíz legnagyobb ukrán cégből egy ukrán, a többi külföldi kézben van. Állhat ez annak hátterében, hogy Brüsszel nem hosszabbította meg az exporttilalmat?

Von der Leyen bizottsági elnök a behozatali tilalom feloldása kapcsán a tagállamok vezetőivel nem egyeztetett, ezzel szemben az ukránokkal igen. Ez is egy egészen furcsa állapot, és

feltételezhetően az Európai Bizottság ezeknek a lobbiérdekeknek engedve megpróbálja a közép-kelet-európai országokat hátrányos helyzetbe hozni.

Döbbenetes, hogy az EU a saját tagországai ellen fordul, és ma ott tartunk, hogy a gazdálkodók hektáronként akár több százezer forintos veszteséget is termelhetnek idén. Egész egyszerűen, ha semmit nem termeltek volna, akár még jobban is jártak volna. Nagyon sok gazdálkodó felteszi így a kérdést, hogy érdemes-e bármit elvetnie. És ez az, ami az egész közösségre nézve óriási veszélyt jelent. Hiszen ha olyan szabályokat hoz az Unió, amelyek versenyképtelenné teszik a saját tagországai termékeit a világpiacon, mert a gazdálkodókkal szemben támasztott szigorú előírások azokat drágítják, ráadásul a saját belső piacát sem védi meg, akkor ennek a következményei világosak.

Európában meg fog szűnni az élelmiszer-előállítás, és akkor importra fogunk szorulni, és az már biztosan nem lesz olcsó. Ez egy olyan kockázat, amelyet egy épeszű ország, közösség sem vállal fel, pláne úgy, hogy minden képesség a birtokában van, hogy ellássa magát élelmiszerrel.

Győrffy Balázs a Századvég konferenciáján Forrás: NAK

Ön korábban a Századvég konferenciáján azt mondta, hogy Brüsszel elárulta a magyar gazdákat. Tiltakozást is szerveztek. Hogyan látja most a kilátásokat? Miért nem hallják meg Brüsszelben a gazdák hangját?

Ez a brüsszeli politikai garnitúra alkalmatlan arra, hogy az európai közösség érdekeit képviselje.

Fontos beszélni arról, hogy az „Európai Egyesült Államok" koncepciója hibás, mert az emberek nem érzik magukat európai nemzethez tartozónak, mindenki a saját hazáját tekinti nemzetének. Ezek a politikusok éppen ezért nem érzik, hogy hazaárulást követnek el, mert nekik sem hazájuk Európa, bárhogyan is próbálják ezt elhitetni mindenkivel. Elvárható lenne normális esetben, hogy a vezetők nem szolgáltatják ki az embereket nemzetközi tőkealapoknak, de Európában ez a morális visszatartó erő nincs meg, mert nincs olyan, hogy európai nemzet.

A tavalyi aszály után az idei évben hiába volt az időjárás kedvezőbb, az önköltséget sem fedezi az az értékesítési ár, amellyel szembesülnek a gazdák a piacon. És nem a magyarok csinálják rosszul, hanem a játékszabályok miatt az ukránoknak sokkal alacsonyabb az önköltségük, így sokkal olcsóbban tudnak termelni.

Emellett olyan tőkeháttér áll mögöttük, hogy akár néhány év veszteséget is vállalnak a későbbi magas profit reményében. Az európai gazdálkodók azonban ezt nem bírják ki.

A termeléshez nem csak termőföldre van szükség, azt meg kell művelni, azon növényt kell termeszteni, mindehhez energia, műtrágya is kell. Forrás: Origo

A mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozók három évtizede nem tapasztaltak olyan mértékű inputár-emelkedéseket, mint az elmúlt két évben. Hogyan látja: az élelmiszer-infláció hogyan sújtja egyrészt a gazdákat, másrészt a lakosságot?

Ahhoz, hogy megértsük az élelmiszer-inflációt, meg kell néznünk az élelmiszer-előállítás hátterét. A termeléshez nem csak termőföldre van szükség, azt meg kell művelni, azon növényt kell termeszteni, mindehhez energia, műtrágya is kell. Tehát az energiaárak növekedése előidézte, hogy az élelmiszerek is megdrágultak, és minden szereplő próbálja érvényesíteni a magasabb költségeit az átadási árakban. Az üzemanyagárak emelkedése is drágító tényező.

AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!