Huszárvágás: Elkerülni a tömbösödést és sikeressé tenni Magyarországot

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatójának írása Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának Huszárvágás című könyvéről.

A Huszárvágás már címében arra emlékeztet minket, hogy a magyar huszárok nem riadtak meg a túlerőtől, hanem sajátos harcmodort alkalmazva egy új, világkarriert befutó katonai taktikát honosítottak meg. Ennek az a huszárcsíny volt a csúcsteljesítménye, amellyel Hadik András a Hétéves háborúban elfoglalta Berlint. Aki elolvassa Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának most megjelent, második könyvét, hamar rájön, hogy a szerző a nemzetközi politika szimbolikus harcterén most valami hasonlóra vállalkozik és egy olyan sajátosan magyar taktika kidolgozásában való együttgondolkozásra hívja könyvének olvasóit, amely alkalmassá teszi hazánkat a XXI. század nagy konfliktusában való helytállásra.

Ezt a taktikát a szerző konnektivitásnak nevezi, vagyis a globalizáció pólusainak a kölcsönös előnyök mentén való (további) összekapcsolódását (Connectivity), ami szemben áll azok szétválásával és tömbösödésével (Decoupling), vagy a kereskedelmi kapcsolatoknak a stratégiai ágazatokon túli területekre szorításával (De-Risking).

Korunk nagy konfliktusa az USA által vezetett Nyugat, valamint annak fő kihívója, Kína között feszül és az események dinamikája egyre inkább a konfliktus eszkalálódásának irányába mutat. A könyv első fejezetében a szerző a konfliktus kimenetelére öt lehetséges forgatókönyvet vázol és azt konstatálja, hogy a Nyugat hegemón helyzetének megőrzésére nem a versenyt, hanem — amolyan biztonsági játékként — fő riválisa elszigetelését (vagyis a tömbösödést, a Decouplingot, vagy az annak előszobájának tekinthető De-Riskinget) választja. Teszi ezt azért, mert a mű első részében azonosított folyamatok eredőjeként a nyugati országok gazdasági teljesítménye a globális kibocsátásban csökken; növekedési kilátásai romlanak; lakossága elöregedik; a természeti erőforrások zöme saját szűken vett befolyási övezetén kívül található, valamint az amerikai Demokrata Párt progresszív szárnya által erőltetett demokrácia - nem demokrácia dichotómia mentén nehezen tudnak újabb szövetségeseket találni.

Az sem ígér sok jót, hogy a Nyugat a könyvben azonosított fő területek közül már csak katonai téren élvez egyértelmű erőfölényt. Miközben nyugaton egyre több jel mutat a szétválás irányába, a fő kihívónak és egyre több dokumentumban már "rendszerszintű riválisnak" is nevezett Kínában a kommunista párt XX. kongresszusa jóváhagyta a belföldi-nemzetközi duális körforgás (Domestic-international dual circulation) már 2020 óta követett stratégiáját, ami a 2021-2025 között futó 14. ötéves terv része is. Ez egy ugyanolyan felkészülés az exportorientált gazdasági modellról a belföldi keresletre és importkiváltásra való áttérésre, mint a Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja által elindított Inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act).

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának legújabb könyve a Huszárvágás címet kapta Forrás: Facebook

A könyv a szétkapcsolódás folyamataként azonosítja a friend- és near-shoring törekvéseket is, amelyek keretében a nyugati multinacionális cégek a globalizáció spontán szakaszában költséghatékonysági szempontok miatt jellemzően Ázsiába (Kínába) kiszervezett beszállítói és gyártóüzemeiket a nyugati szövetséghez húzó országokba, vagy a Nyugat centrum országaiba telepítik át. Ebből a folyamatból ma főként India, Vietnám és Indonézia profitál.

A Nyugat persze bízhatna saját, szabadságra és versenyre épülő innovatív erejében, amivel a hidegháborút meg tudta nyerni. A Nyugat pontosabban az "első" hidegháborút nyerte meg, mivel Hortay Olivér és Fűrész Gábor a Századvég Kiadónál nemrég megjelent, hasonló témájú könyve már Egy új hidegháború küszöbén látja a nemzetközi politika fontosabb szereplőit.

A Huszárvágás második fejezete Magyarország helyzetét mutatja be, főként a 2010 utáni változásokra fókuszálva. A polgári kormány politikájának eredményeként Magyarország nagyot lépett előre, így a magyar GDP 2010-ben még csak az EU átlagnak 66 százalékának felelt meg, ami napjainkra 77 százalékra növekedett, ám ez még mindig messze van az osztráktól, ami az EU átlagának 125, vagy a némettől, ami annak 117 százaléka. A könyv

egyik fő állítása pont ezen számok tükrében nyer értelmet és azt firtatja, hogy Magyarország mikét tudja tartósan elkerülni a közepesen fejlett országok csapdáját. A választ a konnektivitás magyar stratégiája adja meg, amely a nyugati szövetségi rendszerekbe tagozódott Magyarországot — ameddig lehet — összeköti a világgazdaság következő évtizedekben Ázsiába átkerülő növekedési központjával.

A nemzetközi környezet felmérése, valamint az annak változására adott magyar válaszokat bemutató rész után a harmadik fejezet már tizenkét konkrét pontban tesz ajánlatot a konnektivitás magyar stratégiájára. Ahogy minden házépítés a jó alapozással kezdődik, úgy a jó stratégia is a saját értékek tudatosításával és az azokhoz egy demokráciában szükséges többségi választói támogatás és erős felhatalmazás megszerzésével kezdődik. Magyarországon 2010 óta mindkettő biztosított, ami kellő stabilitást ad a stratégia megvalósításához.

Orbán Balázs Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor miniszterelnök és Orbán Balázs is azt kérték a Magyar Külügyi Intézet alapításának 50. évfordulóján tartott előadásukban, hogy a nemzetközi politikáról való gondolkodást és annak elemzését mindig a magyar érdek felől közelítsük és a magyar sajátosságok prizmáján keresztül végezzük. A Huszárvágás tökéletesen megfelel ennek az elvárásnak, sőt annyival messzebb is megy, hogy bepillantást enged a magyar kormányzati döntéshozatal Black Boxába, bemutatva és rendszerezve azokat a szempontokat, amelyek mentén a magyar kormány látja és vizsgálja a világot, és amelyek döntéseinek alapját képezik.

Ebből az aspektusból a Huszárvágás egyenes folytatása Orbán Balázs első könyvének (A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye), amely a stratégiaalkotás alapjaitól a magyar és világtörténelem meghatározó eseményei mentén jut el 2010-ig, a "saját tengelye körül forgó Magyarország" létrejöttéig és szintén egy praktikus összegzéssel zárul.

A két kötetben az is közös, hogy mindkettőt számos lábjegyzettel látták el, amelyek az egyes fogalmak és események pontosításán túl további részleteket és továbbvezető gondolatot rejtenek.

A Huszárvágás ötvenöt oldalnyi hivatkozott és felhasznált irodalma nemcsak a kutatómunka alaposságáról ad tanúbizonyságot, de azt is mutatja, hogy a számos nemzetközi szervezeti jelentés és anyag, monográfia és tanulmánykötet mellett mennyire kevés olyan szintetizáló könyv íródott a globalizációról és a XXI. század nagy konfliktusáról, amely a Kína 2001-es WTO-tagságától felgyorsuló spontán globalizációból az Obama és Trump elnökök által elindított irányított globalizációba való átmenetet nem a Nyugat hanyatlása, vagy Kína felemelkedése, hanem egy, a körvonalazódó két nagy tömb perifériáján fekvő, tízmilliós ország szemszögéből vizsgálja.

Orbán Balázs a Huszárvágás című könyvével Forrás: Facebook

Ez a szempont egyaránt érdekessé teszi a könyvet a két nagy póluson belüli, és az azon túli olvasók és elemzők számára, amit az a tucatnyi ajánlás is előre jelez, amelyeket elemzők, főszerkesztők és volt politikusok adtak a Huszárvágáshoz.

A könyvet kifejezetten azoknak ajánlom, akik érdeklődnek a napi hírek mögötti folyamatok és az azokra adott kormányzati válaszokat eredményező döntéshozatali szempontok iránt. A Huszárvágás egy olyan magyar stratégiát vázol fel, amelynek az előttünk álló 3-5 évben jön el a próbája. Azt nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, de legalább van egy stratégiánk, és ezzel jobb kiindulási helyzetben vagyunk, mint számos velünk hasonló helyzetben lévő ország.

Kiszelly Zoltán, Századvég politikai elemzési igazgató