Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a polgári perrendtartásról szóló törvény csoportos keresetindítást lehetővé tevő módosítását szerdán. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke üdvözölte a döntést.

A héten írtuk: a Polgári perrendtartásról szóló törvény új jogintézményének köszönhetően áprilistól a magán- és jogi személyek nagyobb eséllyel pereskedhetnek az angolszász mintára átvett, úgynevezett csoportos perindításnak köszönhetően.

A köztársasági elnök szerint azonban a törvény előkészítetlen, rendelkezései elnagyoltak és visszaélésre adnak lehetőséget, és kifogásolta azt is, hogy egy ennyire új perjogi intézmény 30 nap elteltével lépne hatályba, ugyanis szerinte erre sem a bíróságok, sem az ügyvédi kar nincs felkészülve.

 A várakozások szerint a csoportos perlés költség- és időmegtakarítást eredményezne, ám a Sólyom szerint átgondolatlan a jogszabály.

Kamarák, szervezetek tiltakoztak

A köztársasági elnök közleménye szerint a törvényjavaslat átdolgozásának szükségességére a törvényjavaslat parlamenti vitája során az igazságügyi minisztérium államtitkára is felhívta a figyelmet. Emellett a törvénnyel szemben a Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara, valamint számos országos gazdasági és kereskedelmi szövetség is kifejezte aggályait.

Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a polgári perrendtartásról szóló törvény csoportos keresetindítást lehetővé tevő módosítását 191 igen és 135 nem szavazattal. A szabad demokrata Magyar Bálint és a szocialista Csiha Judit által benyújtott jogszabály egyik célja, hogy elősegítse a csoportos jogérvényesítést olyan társadalmi csoportok számára, amelyek egyéni jogérvényesítését anyagi lehetőségeik és egyéb körülmények korlátozzák.

A célok rendben lennének

A jogintézményt azért hozták volna létre, mert a globalizálódó társadalomban nagyszámú magán-, vagy jogi személyt érhetnek olyan jogsérelmek, amelyet azért nehéz orvosolni, és egyedi igények összegéhez például aránytalanul nagyok a költségek, nagyok az egyéb igényérvényesítési nehézségek.

Az előterjesztők a törvény indoklásában utaltak arra, hogy az alanyi jogok közös érvényesítése különösen jól ismert az Egyesült Államokban "class action" néven. Magyar Bálint és Csiha Judit szerint csoportos keresetindítással különösen akkor lehetne élni, ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályoknak, a versenyjogi vagy a környezetvédelmi szabályoknak a megsértéséről van szó; ugyanakkor ez a lehetőség nem szűkül le egy-egy ügycsoportra.

Csoportos keresetindítást kezdeményezhet a jogszabály szerint bármely természetes vagy jogi személy, aki a meghatározott jogvita eldöntésében közvetlenül érdekelt, valamint olyan társadalmi szervezet is, amely létesítő okirata alapján a jogvitával összefüggő területen érdekvédelmet vagy jogvédelmet lát el, továbbá az ügyész, illetve a jogvitával összefüggő területen hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv.

Alkotmányossági aggályokat is felvet

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Bánáti János üdvözölte a lépést, és az origo-nak elmondta, hogy szerinte a jogszabály rossz és előkészítetlen, szakmai képtelenségek szerepelnek benne. Örömmel látja ugyanakkor, hogy a kamara érveit teljes egészében elfogadta a köztársasági elnök.

A legfontosabb kritikák közt szerepel, hogy úgy változtatták volna meg a polgári perrendtartást, hogy az új jogintézmény, bizonyos csoportos keresetindítások károsak lehetnek a fogyasztóra és az egyénre, és a módosítás két alkotmányossági aggályt is felvetfelvet, ilyen például a szakmai egyeztetés elmaradása.

További kifogás, hogy nem látják a nyerészkedési, zaklatási motivációból indított perek kiszűrésének anyagi- és eljárásjogi garanciáit.