SBGK: jelentősen módosulnak a szellemi tulajdon megsértésének büntetőjogi szabályai

Az új Büntető törvénykönyvben a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények önálló fejezetett alkotnak, az ilyen jellegű, százezer forintnál nem nagyobb vagyoni hátrányt okozó cselekmények pedig szabálysértésnek minősülnek majd - mondta el Répássy Róbert, a KIM igazságügyért felelős államtitkára egy szerdai budapesti konferencián. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogi ismeretek hazai szakértője, az SBGK szerint az új Büntető törvénykönyv 2013. július 1. nappal hatályba lépő módosítása jelentős és fontos változásokat hoz.

Az új Büntető törvénykönyv júliusi hatályba lépéséhez kapcsolódva Répássy Róbert, a KIM igazságügyért felelős államtitkára nyitotta meg szerdán, Budapesten, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnek a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményekről szóló szakmai konferenciát.

Az államtitkár, aki egyébként a testület társelnöke, elmondta: az új Btk.-ban a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények önálló fejezetett alkotnak, az ilyen jellegű, százezer forintnál nem nagyobb vagyoni hátrányt okozó cselekmények pedig szabálysértésnek minősülnek majd.

A szellemi alkotások önálló fejezetbe kerültek

Az [origo] megkeresésére az SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője elmondta: a Büntető törvénykönyv 2013. július 1. nappal hatályba lépő módosítása jelentősen érinti a szellemi tulajdon megsértésével kapcsolatos büntetőjogi szabályokat.

Dr. Szamosi Katalin rámutatott: önmagában az a tény, hogy a vagyonjogi fejezetből a szellemi alkotások önálló fejezetbe kerültek, mutatja annak az elismerését, hogy a szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó jogok megsértése, elkövetési értékek és az elkövetés megítélése szempontjából szorosan kapcsolódnak a korábbi Büntető törvénykönyv egységes vagyonjogi megítéléséhez, de mint önálló tárgycsoport "megérdemli" azok külön kezelését.

Az iparjogvédelmi változások

Jelentős változás, hogy az iparjogvédelmi jogok megsértése, mint keret-tényállás akként maradt fenn, hogy a büntetőjogi tényállást a polgári mögöttes jogszabályok, azaz a szabadalmakkal, védjegyekkel, mintaoltalommal kapcsolatos polgárjogi rendelkezések fogják kitölteni.

Így egyértelművé válik, hogy iparjogvédelmi jogok megsértése alatt csak regisztrált jog megsértése esetén van helye büntető eljárás lefolytatásának. Amennyiben nincsen ilyen regisztrált jog akkor kizárólag a versenytárs utánzása tényállás alkalmazható.

A százezer forintos értékhatár

Fontos változás az is, hogy az új törvény bevezeti, hogy csak a százezer forintos értékhatárt meghaladó elkövetési magatartások esetén van bűncselekmény megállapításának helye, kisebb értékű, azaz, százezer forint alatti elkövetési érték esetén szabálysértési eljárásnak van helye.

Az SBGK szakértője szerint ez azt is jelenti, hogy például egy zenei album jogosulatlan letöltése miatt a büntető hatóság nem fog senkit a vádlottak padjára ültetni. Természetesen ez nem vonatkozik azokra, akik több szerzői jog alá tartozó termékre követnek el büntetőjogi jogsértést, mert ilyenkor a jogszabály alkotó egységbe foglalja az elkövetési értékeket és a több, kisebb értékű jogsértés is átcsaphat büntető eljárásra alkalmas tényállásba.

Felkészült nyomozóhatóság és a szakértők szerepe

A nyomozóhatóságok szakmai szempontból igen felkészültek, ezt tükrözte az őket képviselő előadók beszámolója is - utalt a konferenciára dr. Szamosi Katalin, aki szerint fontos lenne, ha a szellemi tulajdon polgárjogi megsértéséhez hasonlóan az ügyészségek és a bíróságok is szakosodnának szellemi tulajdont érintő cselekményekben való büntetőjogi eljárásra. Bár az ügyészség képviselői, különösen az on-line jogsértések vonatkozásában, nemzetközi viszonylatokra is kitekintő tapasztalatokról számoltak be.

Nagyon fontos kérdés lesz a jövőre nézve a szakértő szerepe, kisebb értékű, százezer forintos értékhatárra is figyelemmel, a szakértők költségei sokszor meghaladják az elkövetési értékeket, de ezen túlmenően is a szakértőkön sok esetben olyan fontos kérdések megítélése múlik, melyek már nem csak szak-, hanem akár a jogi vélemény határait is súrolja. Ez alaposabb gondolkodásra és a szakértők szerepének a szellemi alkotásokat érintő ügyekben való nagyobb körültekintéssel történő kiválasztását is indokolja - mondta végezetül a szakértő.