Diákok tízezreit várják nyári munkára ebben az évben is az iskolaszövetkezetek, a munkavégzésre ugyanakkor szigorú jogi előírások vonatkoznak, a Munka törvénykönyve ugyanis különösen védi a fiatal munkavállalókat. A most olvasható cikkben a legfontosabb szabályokat gyűjtöttük össze.

Munkavállalóként munkaviszonyba akkor léphetnek a fiatalok, ha a tizenhatodik életévüket betöltötték, illetve, aki elmúlt tizenöt éves és általános iskolában, vagy szakiskolában, illetve középiskolában (gimnáziumban, szakközépiskolában) azaz nappali tagozaton tanul, az iskolai szünetek alatt (nyári szünet, téli szünet) szintén létesíthet munkaviszonyt, ám csak szülői beleegyezéssel.

A fiatal munkavállalókat nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára és fejlettségére tekintettel hátrányos következményeket okozhat, külön jogszabály határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható fiatal munkavállaló.

Pontos előírások

A fiatal munkavállalók napi nyolc, heti negyven órát dolgozhatnak, és ha munkaidejük eléri a napi négy és fél órát, akkor napi harminc perc szünet jár. A pihenőnek, vagyis a munka befejezésétől másnap a kezdésig eltelt időnek el kell érnie a tizenkét órát, és hetente két pihenőnap is jár, amiből az egyiknek mindenképpen vasárnapra kell esnie.

Ezen kívül a diákok nem oszthatóak be éjszakai munkára, illetve készenléti, vagy ügyeleti jellegű munkára sem, valamint nem túlórázhatnak, és ha több munkáltató számára végeznek egyszerre munkát, a részükre történő munkavégzés idejét össze kell számítani. Az alapbérnek el kell érnie a minimálbér összegét, amely a havi béres foglalkoztatás esetén 101 500 forint, óradíjas foglalkoztatásnál 584 forint óránként.

Az iskolaszövetkezetek

Ami az iskolaszövetkezeteket keretében végzett munkát illet: a Munka törvénykönyve úgy fogalmaz, hogy az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja egymással munkaviszonyt létesíthet abból a célból is, hogy az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében a tag a harmadik személynél munkát végezzen.

E foglalkoztatási forma talán legnagyobb előnye a foglalkoztató számára, hogy a nappali tagozatos, iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diák után nem kell járulékot fizetni, nem minősül a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak. A kulcs tehát a tanulói, hallgatói jogviszony, amelyet diákigazolvánnyal és iskolalátogatási igazolással lehet bizonyítani.

Rugalmasságot igényel a rendszertől, hogy a diákok tanulmányaik, és szükségleteik szerint vállalnak munkát. Az iskolaszövetkezetek a diákokkal egy határozott időre szóló munkaszerződést kötnek. Ez legtöbbször egy keretszerződés, amely a jogszabály által meghatározott tartalmi elemekkel rendelkezik és ezek között csak a legkisebb kötelező munkabért tartalmazza, a konkrét bérben pedig csak a tényleges munkavégzés megkezdése előtt állapodnak meg a felek.

Forrás: Thinkstock

A foglalkoztatóval az iskolaszövetkezet szintén egy keret-megállapodást köt, amelyben a lényeges kérdéseket szabályozzák, és a foglalkoztató később igénye szerint, egyedileg rendeli meg a munkát. Mindezt utólagos elszámolás mellett. A jogszabály alapján a diákszövetkezet és a foglalkoztató közötti szerződés szerint a foglalkoztató a munkavállalónak közvetlenül is adhat utasítást.

Ha megbízhatatlan a fiatal munkavállaló

Mivel nem egyszer probléma a diákok megbízhatatlansága, így az, hogy megjelenik-e a munkahelyen, és ha igen, milyen munkát végez, garancia a foglalkoztató, a munkáltató számára, hogy a megbízhatatlan diákokkal szemben az alkalmazottakért való polgári jogi felelősségi szabályok, valamint a munkajogi kódex fegyelmi, kártérítési felelősségi szabályai is alkalmazhatóak.

Bérjövedelemnek tekintendő

A foglalkoztatás legjellemzőbb esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében.

A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget.