Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A KDNP kidolgozta és átadta az igazságügyi tárcának a családi csődvédelemről szóló törvényjavaslatot - mondta Rétvári Bence kedden az M1 Ma reggel című műsorában.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke azt mondta, reményeik szerint az egyeztetéseket követően a jogszabály 2016 elejétől léphet életbe.
Magáncsőd Európában
Több nyugat-európai államban az úgynevezett magáncsőd intézménye ad lehetőséget arra, hogy a magánszemélyek szabadulhassanak az eladósodottság okozta pillanatnyi válsághelyzettől, miként arra is módot nyújt, hogy velük szemben is lehessen csődeljárást kezdeményezni.
A magáncsőd Európában mára gyakori megoldásként alkalmazott eljárás. 1984-ben Dánia, majd ezt követően a 80-as években az Egyesült Királyság és Franciaország is bevezette szabályrendszerébe.
A 90-es években ez a jogintézmény továbbterjeszkedett az európai államok körében, így Svédország, Ausztria, Németország, Hollandia és Belgium törvényhozása is élt a lehetőséggel. 2004-ben az EU-hoz csatlakozott tíz állam közül elsőként Csehország vezette be 2008-ban.
Lefölözési eljárás
A magáncsőd lényege, hogy az adós számára elengedik a tartozása egy részét, amennyiben betartja a mellé rendelt vagyongazda feltételeit. A késedelmes törlesztő előbb megpróbál megállapodni hitelezőivel, majd ha ez nem jön össze, akkor egy úgynevezett lefölözési eljárás indul. A megállapodás menete a törvény alapján menne végbe, nem pedig a bank által kialakított feltételek szerint.
A kirendelt pénzügyi biztos számba venné a családi csődbe kerültek értéktárgyit és a befolyó jövedelmeit, és arról is dönt, hogyan osszák be a jövedelmeket és mit adjanak el a meglévő vagyontárgyakból.
Bizonyos kifogások
A hazai médiában több helyen is megjelent, hogy a magáncsőd bevezetését azért nem javasolják az illetékesek, mert az adósok azt egyfajta hitelamnesztiaként, vagy adóskonszolidációként értelmeznék, és nem szolgálná a kellő nevelői funkciókat.
A második főbb kifogás-csoport, hogy a jelenleginél jóval nyugodtabb gazdasági környezet szükségeltetne, és a gazdasági válság elmúltával lehetne érdemi lépéseket tenni a jogintézmény hazai megteremtése érdekében.
A harmadik érv többnyire az, hogy az érintettek olyan rossz helyzetben vannak, hogy az átmeneti haladék után végül csak a végrehajtás rémével kellene szembenézniük.
Most vált aktuálissá
A most bejelentett törvény kidolgozása azt követően vált aktuálissá, hogy az Országgyűlés elfogadta a devizahitelesek megmentéséről szóló csomagot, a hitelállomány ugyanis így már kezelhető - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Kifejtette: a családi csődvédelem elsősorban azoknak jelentene segítséget, akiknek néhány millió forintnyi tartozásuk van, ám a tartozás mértéke meghaladja a vagyonukat és a várható jövedelmüket. Egy szakértőkből álló csapat segítené a családok gazdálkodását. Pénzügyi tervet állítanának össze, majd megállapodnának a hitelezőkkel az adósság egy részének elengedéséről is - ismertette a tervezetet a politikus.
Hangsúlyozta, hogy a hitelezők ma is sokszor 30-40 százalékos értéken eladják faktoring cégeknek a behajthatatlan hiteleket, a cégek pedig az adósság 100 százalékát követelik a családoktól.
