KRS: mire figyeljen egy induló vállalkozás a cégnév választásakor? (1. rész)

üzletember, vállalkozás, üzlet, business
Csökken a felszámolások száma
Vágólapra másolva!
Amikor egy új vállalkozást indítunk, rendkívül fontos annak a névnek, márkanévnek a kiválasztása, amelyről a vállalkozásunkat, illetve az árunkat és szolgáltatásunkat felismerik majd ügyfeleink – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Tamás Zita átfogó kétrészes írásában ismerteti a legfontosabb jogi tudnivalókat, most az első részt olvashatja.
Vágólapra másolva!

A Kovács Réti Szegheő Iroda szakértője kifejtette: a marketing szempontok mellett fontos figyelni a jogi előírásokra is, és különösen arra, hogy a választott elnevezésekkel ne sértsük mások jogait. A megfelelő elnevezés és márkanév választásával ugyanis hosszadalmas és költséges jogvitákat kerülhetünk el.

A cégnév a hagyományos kereskedelmi forgalomban azonosítja a vállalkozásunkat, a domain pedig az internetes forgalomban szolgál névként és egyben elérési helyként mindazok számára, akik vállalkozásunk és annak árui, szolgáltatásai iránt érdeklődnek. A domain tehát lényegében az a kereskedelmi név, mellyel jelen vagyunk az internet világában.

A védjegy az áruink, szolgáltatásaink megjelölésére szolgáló elnevezés, ábra, logó, amely segít abban, hogy azokat mások áruitól és szolgáltatásaitól a fogyasztók meg tudják különböztetni.

A domain jellemzően a cégnév vagy az értékesíteni kívánt áruk, szolgáltatások elnevezése alapján kerül kiválasztásra, a cégnév pedig sok esetben az értékesíteni kívánt áruk, szolgáltatások elnevezésével egyező, illetve a vállalkozás által végezni kívánt tevékenységre utal. (Dr. Tamás Zita az írás hamarosan megjelenő második részében a domainre vonatkozó tudnivalókat ismerteti – a szerk.)

A megfelelő cégnév és domain név kiválasztásakor különös figyelemmel kell eljárni, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy egy már létező, mást illető elnevezést választunk, amivel más személy jogait sértjük.

Ez pedig azt vonhatja maga után, hogy előbb-utóbb kötelesek leszünk a cégnevünket vagy a domain nevünket megváltoztatni, és az ezzel kapcsolatos jogi eljárásokkal szembenézni, ami nyilvánvalóan költségekkel jár és piaci hátránnyal jelent. Ekkorra ugyanis feltehetően már jelentős erőforrást tettünk abba, hogy a vállalkozásunkat és annak interneten való elérhetőségét megismertessük a lehetséges ügyfeleinkkel.

Javasolt továbbá az általunk használt „brand”-et, márkanevet védjegyként is lajstromoztatni, hogy elkerüljük, hogy a későbbiekben azonos vagy hasonló elnevezésű termékek, szolgáltatások jelenjenek meg a piacon, vagy legalábbis biztosítani, hogy ilyen esetben védjegyünk alapján felléphessünk harmadik személyekkel szemben.

Mire figyeljünk a cégnév választásánál?

A cégbejegyzési eljárás szabályai szerint a cégnévnek egyértelműen különböznie kell Magyarország területén bejegyzett más cég elnevezésétől vagy olyan elnevezéstől, amit más számára a cégbíróság előzetesen lefoglalt cégalapítás vagy cégnév-módosítás céljára.

Ez ma már nem olyan egyszerű feladat, mivel rendkívül sok cég működik Magyarországon. A bíróságok gyakorlata szerint a cégneveknek egyértelműen különbözniük kell egymástól, és nem elegendő, ha egy meglévő cég nevéhez egy egyszerű toldatot vagy évszámot teszünk, mint például „2015”, „Consulting”, „Trading” vagy „Hungary”.

Fontos, hogy ez a szabály akkor is alkalmazandó, ha valaki a saját nevét (például vezetéknevét) szeretné feltüntetni a cégnévben – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Azonos nevű cégek

Két vagy több azonos nevű cég közül azt a céget illeti meg a cégnév viselésének joga, aki a cégbejegyzési kérelmét először nyújtotta be a cégbíróságnak vagy már lefoglalta a cégnevet a cégbíróságnál a leendő vállalkozása számára.

Mivel a törvény előírja azt, hogy egyértelműen különbözőnek kell lenni a cégnévnek a korábbi cégnevektől, nemcsak az azonos, hanem a hasonló elnevezéseket is figyelembe kell venni. Annak érdekében, hogy a kiválasztott cégnevet biztosítsuk a leendő vállalkozásunk számára, lehetőség van a választott elnevezés lefoglalását kérni a cégbíróságtól 60 napos időtartamra.

Forrás: PhotoAlto/Laurence Mouton

A cégalapítást ezen a 60 napos határidőn belül kell benyújtani a cégbíróság részére ahhoz, hogy a névfoglalás szerinti név biztosan megillesse a vállalkozásunkat. A kérelemben egyébként több elnevezést is meg lehet jelölni és meg lehet határozni azok sorrendjét is, ezért ily módon előzetesen le is ellenőrizhetjük, hogy a cégbíróság bejegyezhetőnek tartja-e a választott elnevezést.

A névfoglalási eljárás meglehetősen gyors, ugyanis a cégbíróság egy munkanapon belül dönt a cégnév foglalása ügyében – ismertette dr. Tamás Zita.

Szükséges az ellenőrzés

Önmagában a cégnév cégbíróság általi bejegyzése vagy lefoglalása azonban nem jelent biztonságot arra nézve, hogy a cégnevünk harmadik fél jogait nem sérti. Elképzelhető, hogy a választott cégnév sérti más védjegyét, ezért minden esetben szükséges ellenőrizni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilvános védjegyadatbázisában, hogy nem található-e a választott cégnevünkkel azonos vagy összetéveszthetőségig hasonló védjegy.

A védjegy ugyanis kizárólagosságot biztosít a jogosultja számára, hogy a bejegyzett elnevezést használja azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a vonatkozásában, amelyekre a bejegyzés vonatkozik. Ha a választott cégnév alatt hasonló tevékenységet kívánunk folytatni, mint amire a védjegy be van jegyezve, a cégnév használatával sérteni fogjuk a védjegyjogosult jogait, aki e miatt védjegybitorlás iránti pert indíthat velünk szemben.

Ha azonban a választott cégnevet bejegyzi a cégbíróság, ez védelmet nyújt majd arra vonatkozóan, hogy később más személy a cégnévvel azonos vagy összetéveszthetőségig hasonló védjegyet jegyeztessen be a cégnév alatt értékesített áruk, szolgáltatások vonatkozásában. Ennek tényleges megakadályozásához felszólalással lehet élni a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban, ezért érdemes figyelni vagy figyeltetni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által közzétett védjegybejelentéseket.

(A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)