Mire jogosít és mire nem a mozgáskorlátozott igazolvány?
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy akár vak személy részére is ki lehet állítani úgynevezett mozgáskorlátozott parkolási igazolványt. A KRESZ rendelkezései szerint ugyanakkor az ilyen igazolványt az is jogszerűen igénybe veheti, aki a vak személyt szállító jármű vezetője, az igazolvány igazi jogosultját nem feltétlenül a sofőrülésben kell keresnünk. A D.A.S. JogSzerviz szakértője járja körül a témakört.
Ki jogosult az igazolványra? A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról külön kormányrendelet rendelkezik, amely – leginkább egyéb jogszabályokra hivatkozva – pontosan meghatározza azt a személyi kört, aki ilyen jellegű igazolványra jogosult – fejtette ki dr. Bálint Boglárka.
Ide tartoznak értelemszerűen a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személyek, a látási fogyatékos, értelmi fogyatékos, autista, illetve mozgásszervi fogyatékosnak minősülő személyek. De jogosultak az igazolványra a vaknak minősülő személyek is.
Hogyan kell használni az igazolványt?
A KRESZ értelmében a jogosultságokat a mozgásában korlátozott személy, valamint a mozgásában korlátozott személy(eke)t szállító jármű vezetője veheti igénybe, aki a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte. A parkolási igazolvány elhelyezésének módja, hogy azt előlapjával kifelé kell elhelyezni, úgy, hogy az érvényessége látható legyen.
Mire jogosít a mozgáskorlátozott igazolvány?
A gépjárműben megfelelő elhelyezett és érvényes igazolvány esetén a KRESZ több rendelkezése nem vagy nem úgy vonatkozik az ilyen gépjárművet vezető személyre, mint az „átlagos" sofőrökre. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű például közlekedhet és várakozhat a gyalogos övezetben, illetve a gyalogos és kerékpáros övezetben akkor, hogyha a járművel biztonságosan a területre be lehet hajtani.
A mozgáskorlátozott személy, illetve az őt szállító jármű vezetője behajthat a „mindkét irányból behajtani tilos", a „Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos", a „Motorkerékpárral behajtani tilos", a „Járműszerelvénnyel behajtani tilos" és a „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos" jelzőtáblánál akkor, hogyha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben azonban legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
Lakó-pihenő övezetbe – a „Lakó-pihenő övezet" jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége" jelzőtábláig terjedő területre – a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője szintén behajthat. Ebben az esetben is irányadó azonban az, hogy az övezetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű értelemszerűen parkolhat azokon a helyeken, melyeket kifejezetten részükre tartanak fenn. Ezeken a parkolóhelyeken elegendő ha vagy csak tábla vagy csak útburkolati jel jelöli azt, hogy az a várakozóhely kifejezetten mozgáskorlátozottak részére van fenntartva.
A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat.
Fontos továbbá, hogy a járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. Kiemelendő ugyanakkor, hogy ebben az esetben is irányadó az a szabály, hogy a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalhatja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méternek szabadon kell maradnia, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladhatja meg.
Mire nem jogosít az igazolvány?
Minden olyan, KRESZ-től eltérő magatartás, ami nem tartozik a fenti körbe, ugyanúgy szabályszegésnek minősül a mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkezők részéről is. Fontos továbbá azt is kiemelni, hogy az igazolvánnyal rendelkezőknek és sofőrjeiknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az igazolvány fent részletezett elhelyezésére is, ennek elmaradása ugyanis szintúgy büntetést von maga után.
Összefoglalás
A fentiek alapján látható, hogy a KRESZ nagyon sok olyan szabályt tartalmaz, melynek célja a mozgásukban korlátozott személyek közlekedésének megkönnyítése. Ezek a szabályok nem véletlenül lettek kitalálva kiszolgáltatottabb helyzetben lévő embertársaink napi életének megkönnyítése céljából. Egészséges, ilyen jellegű igazolványra nem szoruló sofőrként pedig tartsuk tiszteletben elesettebb embertársaink ilyen jellegű kiváltságait.