Megosztó kérdés társasházak esetében, hogy a lakóközösség szereltessen-e fel kamerarendszert a házba. Sokan aggasztónak találják, hogy ezáltal ők maguk is „meg vannak figyelve", a másik oldalon azonban komoly vagyonvédelmi szerepet tölthet be egy ilyen rendszer. A jogi környezetet a D.A.S. JogSzerviz szakértője ismerteti.

Mi az előfeltétele? A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a társasházi törvény úgy rendelkezik, hogy arról a közgyűlésnek kell döntenie.

A közgyűlésnek az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel kell támogatnia a javaslatot – mutatott rá dr. Gombolai Éva.

Mik az üzemeltetés feltételei?

Amennyiben a társasház a telepítés mellett határoz, a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat.

Ennek a szabályzatnak egy – a vonatkozó adatvédelmi rendelet szabályai szerinti – eljárásrendet kell tartalmaznia, különösen a kamerák üzemeltetésének rendje, a felvételek megőrzési ideje, a figyelmeztető jelzések kihelyezése, a kamera felvételeinek érintettek általi kikéréséhez informatikai feladatok és felelősségek részleteiről.

Ez azonban még nem elegendő, a rendszer üzemeltetését ugyanis csak megfelelő képesítéssel rendelkező személy végezheti.

A társasháznak már a kamerarendszer üzembe helyezését megelőzően is figyelemmel kell lennie arra, hogy a képmáshoz fűződő jogok ütköznek a társasház személy- és vagyonvédelemre vonatkozó érdekeivel.

Az üzemeltetés tehát szükségszerűen korlátozza a felvételeken szereplő személyek személyiségi jogait, ami csak célhoz kötött lehet, és be kell tartani a szükségesség és arányosság szabályait.

Az épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépőket az előírások szerint tájékoztatni kell, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.

Mit figyelhet meg, és mit nem?

A kamerarendszer nem irányulhat sem a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára (ajtó, ablak) akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve.

A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti, ilyen lehet például egy öltözőként, mosdóként használt helyiség.

Forrás: Shutterstock

A kamerarendszer nem figyelheti meg a közterületet, csak egészen kivételes esetben, melyre vonatkozóan külön igazolható szempontokat kell tudni igazolni. Ez azonban csak tényleg kivételesen állja meg a helyét.

Ki ismerheti meg a felvételeket?

A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

Fontos kiemelni, hogy nem csak a felszerelésnek, hanem a felvételek megtekintésének, a kiadásukról való döntésnek is feltétele a megfelelő képesítés. Semmiképpen nem megfelelő, ha a felvételeket élőben nézegeti valaki, hozzáférhetővé teszi nem arra feljogosított személynek.

Tekintettel arra, hogy ezek a feladatok is az üzemeltetés részeit képezik, csak a megfelelő képesítéssel, hiszen ehhez a tevékenységhez biztonsági őr, testőr, vagyonőr vagy biztonságszervező képesítés szükséges.

A szabályos üzemeltetés fontos annak érdekében, hogy a kamerarendszer felszerelése betölthesse a célját és funkcióját, másfelől a szabálytalan adatkezelés nagyon súlyos bírságokat és egyéb jogkövetkezményeket vonhat maga után.

A társasházakra sok jogterületen vonatkozik speciális szabályozás, azok ismerete nélkül ezen a téren se vágjunk bele a rendszer kiépítésébe.

https://das.hu/