Adj sört a koboldnak, akkor békén hagy

2015.11.18. 04:00

Pukkanó meglepetések, sörivó koboldok, boszorkány a kéményben, kecskebak a fa alatt. Igen, ezek is karácsonyi hagyományok. Bár a december végi ünnep a világ minden táján a szeretet születéséről szól, a díszlet és a koreográfia országról országra változik.

Angliában pukkannak az ajándékok

A kimértségükről és sajátos humorukról híres angolok kifejezetten vidáman ünnepelnek. Karácsony előtt egy héttel, sőt az igazi karácsonyfanok már december 1-én díszbe borítják a házat és felállítják a fát. A szenteste fogalma ismeretlen számukra, 24-e estéjét többnyire egy pubban töltik a barátaikkal. 25-én reggel ajándékozzák meg egymást, és ezen a napon kezdődik a nagy karácsonyi eszem-iszom.

A kötelező menü hatalmas, gesztenyével töltött sült pulyka krumplikrokettel vagy- pürével és zöldségekkel. Ami nekünk a bejgli, az nekik a mince pie, az aszalt gyümölcsökkel töltött, omlós linzertésztából készült gyümölcskosár. A másik elmaradhatatlan édesség a karácsonyi puding, amely leginkább a mi gyümölcskenyerünkre emlékeztet. Az étkezést többnyire sajttál zárja.

Az angolok kötelező karácsonyi sütije, a mince pieForrás: Flickr/Melbourne Mermaid

Az asztali örömök része a karácsonyi pukkantó (christmas cracker). Úgy néz ki, mint egy nagyra nőtt szaloncukor, kibontása kétemberes feladat. A pukkanás után annak jut a csomagban rejlő ajándék (édesség vagy más apróság, papírkorona és az elmaradhatatlan favicc), aki a nagyobbik felét húzta.

Na, ki húzza a cracker nagyobbik felét?Forrás: Flickr/Jeremy Tarling

A finnek a koboldokat és az állatokat is megvendégelik

Finnországban úgy készülnek a karácsonyra, hogy igyekeznek megszelídíteni a rossz szellemeket. Ehhez elegendő egy tál rizskását vagy még inkább sört kitenni a koboldoknak, akik ettől a kis figyelmességtől felfüggesztik ártó tevékenységüket, és távol tartják a háztól a szerencsétlenséget.

A Mikulás Helsinki utcáin kocsikázikForrás: Flickr/Karen P.

De a finnek nemcsak a koboldokat vendégelik meg karácsony napján, hanem a háziállatokat, illetve a környékükön élő madarakat, vadakat is. Az ünnephez hozzátartozik a reggeli tejberizsevés, amelybe a háziasszony szerencsehozó mandulát rejt, és a glögg, vagyis a mazsolás-mandulás forralt bor fogyasztása. A menü általában sajtleves, hering, lazac vagy sült rénszarvas, majd gyömbéres süti és tejszínes szilvakrém.

A görög manók karácsonykor támadnak

A görögök számára a karácsony, az újév és a vízkereszt egyetlen hosszan tartó, 12 napos ünnep, amely december 25-től január 6-ig tart. A görög néphit szerint a Föld mélyén gonosz manók, kalikandzaroszok élnek, akik egész évben azon ügyködnek, hogy elfűrészeljék a Földet tartó fa törzsét.

Karácsonyi szamár Szantorini szigeténForrás: Flickr/Kleiarchos Kapontsis

Karácsonykor előbújnak a Föld gyomrából, és igyekeznek minél több borsot törni az emberek orra alá. Törnek-zúznak, bútorokat borogatnak, és elcsenik a finomságokat az asztalról. Egy dologgal lehet távol tartani őket, ha folyamatosan ég a tűz a kályhában. Az ember-kobold háború vízkeresztig tart, ekkor a megszentelt víz visszaűzi a gonosz kis lényeket a Föld gyomrába. Ennyi idő éppen elég a világfának, hogy regenerálódjon, úgyhogy a manók kezdhetik elölről a fűrészelést.

A boszorkány mindig lekési Jézus születését

Az olasz karácsony sajátossága, hogy nem a Jézuska, hanem a Babbo Natale, vagyis Karácsonyapó hozza az ajándékokat 25-én este. Az olasz gyerekek lemaradnak a Mikulásról, helyette viszont vízkeresztkor gyűjthetnek be újabb ajándékokat. Ekkor érkezik ugyanis hozzájuk a Befana nevű boszorkány. Seprűn közlekedik, és a kéményen keresztül jut be a háza.

Szegény Befana minden évben lekési Jézus születésétForrás: Flickr/Eleonora Gianinetto

Tulajdonképpen a kis Jézust keresi, mert egy kicsit későn kapcsolt. Amikor a pásztorok jelentették a gyermek születését, nem indult útnak azonnal a csillag nyomában, ezért aztán azóta is hiába keresi a Megváltót. Viszont biztos, ami biztos, minden gyereknek ajándékot ad, hátha ő az, akit keres.

Beszélő állatok, rímes ajándékok

Egy lengyel legenda szerint karácsony éjszakáján az állatok megszólalnak. Az emberek szalmával vagy nagy, kerek, édes ostyával kínálják őket. Ez utóbbiból maguk is esznek, mindenki tör belőle egy darabot, közben pedig kíván valamit magának és a családjának. Az ünnepi asztal alá szalmát tesznek, ezzel emlékeznek a pajtában született Jézusra. 

A svédek sem feledkeznek meg a szomjas koboldokról. Egy tálkában sört tesznek ki nekik az ablakpárkányra, hogy megkíméljék a családod a csínytevéseiktől. A svéd hagyományok szerint az ajándékokat a télapó hozza, viszont a karácsony állata a kecskebak, amelynek szalmából készült, óriás változata az utcákon és az üzletekben is megjelenik, a kisebb példányok pedig a karácsonyfák alá kerülnek.

Svédországban nincs karácsony szalmából készült bakkecske nélkülForrás: Flickr/Seppo Laine

Aki szeret verset faragni, rappelni vagy slammelni, itthon is meghonosíthatja azt a svéd szokást, hogy az ajándék mellé személyre szóló, komoly vagy vicces költeményt mellékel. A dologból vidám játék is kerekedhet, amennyiben a szerző kilétét a családtagoknak kell megtippelniük.

Gyed Marozt nem űzték el a rendszerváltók

A pravoszláv egyház a Julianus naptár szerint tartja az ünnepeket, ezért a karácsony Oroszországban január 7-ére esik. A kommunizmus évtizedei azonban mély nyomot hagytak az ünnepi szokásokon is. A karácsonyt ünneplőkre hosszú évtizedeken át minimum ferde szemmel néztek, az ajándékozás december 31-én, illetve január 1-én éjszaka történt, és sokan máig ehhez tartják magukat.

Gyed Maroz ma is népszerű az orosz gyerekek körébenForrás: Flickr/Jim, the Photographer

Bár Szent Miklósnak hatalmas kultusza volt az országban, kitalálták helyette Gyed Marozt, vagyis Fagyapót, aki Sznyegorucskával, vagyis Hópelyhecskével járt házról házra, iskoláról iskolára. Nemcsak ajándékokat vittek, ők intézték a karácsonyfa-állítást  is. A két figura a rendszerváltozás után is népszerű maradt, a gyerekek hópehelynek, hókirálylánynak öltözve várják az Északi-sarkról érkező ajándékhozókat.

Karácsony 30 fokban 

25-30 fok, műfenyőfák, porcelán hóemberek, rengeteg színes jászol, díszkivilágítás. A mexikóiak nagyon vallásosak, úgyhogy megadják a módját a karácsonyozásnak. A betlehemezők nagy csinnadrattával és tűzijátékkal vonulnak az utcán, majd szenteste az egész rokonság együtt ünnepel. Az ételt általában összeadják, mindenki hozzájárul egy-egy fogással az ünnepi vacsorához.

Mexikóban nagy divatja van az élő betlehemnekForrás: Flickr/Doug Knuth

A gyerekek számára a legnagyobb attrakció az éjfél körül előkerülő piñata, amely csillag vagy állat formájú papírdoboz, tele ínycsiklandó finomságokkal és apró játékokkal. A gyerekeknek bekötött szemmel, bottal kell szétverniük, hogy hozzájussanak az ajándékokhoz, és mint a mesében, mindenkinek csak három próbálkozása lehet.