Kolosi Tamás

A társadalmi mobilitás forrásai

II. Meritokrácia és osztályszerkezet

2. ábra

Daily Telegraph

Animáció: Meritokrácia

3. ábra

Young alaptézise is az volt, hogy a modern társadalmakban a képességek és teljesítmények (merit = ability and effort) veszik át a származás (origin) szerepét az embereknek a társadalomban való elosztásában. Egyes kutatások szerint ugyan a modernizáció hatására csökken a származás szerepe és nő a meritokratikus elveken alapuló kiválasztás, azonban mind a mai napig nem meggyőzőek a származás szerepének csökkenésére utaló empirikus bizonyítékok.

A legfontosabb ebből a szempontból az a több mint negyven éves kutatássorozat, amely Wisconsin Longitudinal Study néven 1957-ben több mint tízezer középiskolás vizsgálatával indult, és ezek egy részének pályáját követi különböző technikákkal a mai napig. A Wisconsin-modell talán legfontosabb megállapítása, hogy a mért képességeknek az iskolai teljesítményre, a származásnak pedig elsősorban az iskolai aspirációkra van meghatározó hatása. Ugyanakkor a foglalkozási karrierben és sikerben a szellemi képességeknek csak másodlagos szerepe van és az életpálya során az iskolai végzettség szerepe az elsődleges (Sewell at al, 2003 és Hauser at al, 2000). A kutatássorozat később az iskolai mobilitás igen széleskörű vizsgálata mellett a foglalkozás, a jövedelmek, a nemek, a vallási környezetek és még igen sok faktor vizsgálatára is kiterjedt, és jó néhány Wisconsin-modellen alapuló kutatás született. Az ISA-paradigmát az osztályelemzés felé tágító kutatók azonban a modellek individualizmusát kritizálták.

Jelentős kihívás érte azonban az ISA-paradigmán nyugvó mobilitásfelfogást a pszichológia részéről. Az IQ-kutatások kapcsán ugyanis viszonylag széles körben terjedt az a nézet, hogy a mentális képességek lényegesen erősebben befolyásolják az egyén életpályáját, mint származása. Herrnstein és Murray (1994) igen nagy vizsgálati anyag alapján jutott erre a következtetésre, és a hetvenes években a státuszmegszerzési kutatások (Jencks at al 1972, Sewell-Hauser 1975) is igyekeztek a képességeket és az aspirációkat mérő változókat bevonni modelljeikbe.

Mindezeket az eredményeket élénk elutasító reakciók fogadták. Az intelligenciateszt-vizsgálatok - ideológiailag erősen motivált - kritikája részint minden ilyen kutatás megbízhatóságát kétségbe vonta, részint pedig arra mutatott rá, hogy már a korai IQ-teszteredményekben is ott van az eltérő - és az osztályhelyzet által meghatározott - családi környezet hatása. A kritikusok egyúttal joggal mutattak rá, hogy egyáltalán nem meggyőzőek azok az adatok, amelyek a meritokratikus kiválasztás növekvő szerepére utalnak. Könnyen lehet, hogy az iskolázottságnak a társadalmi státusz vonatkozásában növekvő súlya csak azt jelenti, hogy az iskola közvetítő szerepe nő meg az előnyök és a hátrányok átörökítésében.

A vita a 20. század végén újra fellángolt. Ekkor jelentek meg ugyanis a témánkra vonatkozó publikációk egy jelentős angol kutatássorozat adataira építve. A National Child Development Study (NCDS) kutatói 1958 egy adott hetében született összes gyermek és szüleik körében végeztek különböző vizsgálatokat 1991-ig, ezen populáció 33 éves koráig. A nagyon széleskörű adatbázis segítségével Peter Saunders (1995, 1997, 1999) azt kívánta megállapítani, hogy a képességek és a teljesítmény vagy pedig a társadalmi előnyök és hátrányok járulnak-e hozzá nagyobb mértékben a társadalmi sikerhez vagy sikertelenséghez. Arra az eredményre jutott, hogy a képességek és a motiváció lényegesen erősebben hat a 33 éves kori státuszra, mint a származás. Végső modelljében a képesség teszt score 0,25; a motiváció 0,13; a szülők osztályhelyzete 0,08; az anya iskolázottsága 0,06; az apa iskolázottsága 0,05 értékű sztenderdizált regressziós együtthatót mutatott. Ugyanakkor Saunders maga is elismeri, hogy eredményeinek igen problematikus eleme, hogy a teljes modell mindössze 22 százalékát magyarázza a Hope-Goldthorpe társadalmi státusz score szórásának.(animáció)

Animáció:Peter Saunders végső modellje

Saunders elemzései élénk kritikai reakciókat váltottak ki. Ezek a bírálatok egyaránt tartalmaznak módszertani és ideológiai elemeket. Mindenesetre tény, hogy ennek a páratlan adatbázisnak a tudományos kiaknázása, az adatok sokirányú kontrollja és elemzése helyett ideológiai és presztízsszempontú reakciók és a mobilitáskutatás mainstreamjének a távolságtartása figyelhető meg. (animáció)

Animáció: Ideológiai vita

A mobilitás problémájával foglalkozó kutatóknak szét kellene választania két kérdéskört. Egyfelől azt, hogy miként foglalnak állást az osztályszerkezet versus meritokrácia ideológiai vitájában. Másfelől annak elismerését és elfogulatlan vizsgálatát, hogy a származás, a képességek és a teljesítmény milyen konkrét szerepet játszik a státuszmegszerzés folyamatában.(animáció)

Animáció: Szociológiai vizsgálat