Méreg nélkül nincs látványos tűzijáték

Minél közelebbről élvezi valaki a tűzijáték ragyogását, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a robbanótöltetek égése során keletkező mérgező vegyületek valamelyikével érintkezhet. Az augusztus 20-i tűzijátékot megrendelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint elenyésző mennyiségben keletkeznek káros anyagok az ünnepen.

A 2012. augusztus 20-i tűzijáték során rekordmennyiségű, összesen húszezer pirotechnikai eszközt alkalmaznak. A kilövési terület meglehetősen közel lesz a nézőkhöz, mert a Lánchídról és a Dunán horgonyzó három uszályról van szó. Összesen ötezer bombát lőnek fel, és tizenötezer egyéb pirotechnikai eszközt, köztük sorozatlövő római gyertyákat és hanggránátokat gyújtanak be.

A műsorban szereplő eszközökről nem áll rendelkezésre több információ, de a különféle eszközök úgynevezett bontási (tűzijáték-effektet mutató) magassága - és így a környezetszennyezési kockázat mértéke is - eltérő. Ellentétben a szilveszteri kisebb tűzijátékkal, ahol szinte kizárólag rakétákat és tűzijátéktelepeket alkalmaznak, a profi, nagy tűzijátékoknál elsősorban bombákat, telepeket és mozsarakat használnak a lebonyolító cégek.

Az ünnepi tűzijáték előkészületei a Citadellán

Nitrogén-oxid, stroncium és szálló por

A tűzijátékok előállítására és használatára szigorú előírások vonatkoznak az Európai Unióban, ám a termék természete folytán óhatatlanul emberre és környezetre veszélyes vegyületek keletkeznek az égés során. Az Atmospheric Environment folyóiratban megjelent 2007-es tanulmányban a milánói és firenzei egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen hatást gyakorol a tűzijáték a levegőminőségre. Megállapították, hogy a tűzijátékot követő órában a légkörben kimutatható stroncium szintje a 120-szorosára emelkedik. A mangán 22-szeres, a bárium 12-szeres, a kálium 11-szeres, a réz hatszoros emelkedést mutatott.

Milyen kemikáliák találhatók az augusztus 20-án használt pirotechnikai eszközökben? A kérdésre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium válaszolt az [origo]-nak a budapesti tűzijátékot immár második alkalommal megvalósító Pyro-1 Kft. ügyvezetője, Lupsán István helyett. Az ünnepség megrendelőjének levele alumíniumot, ammónium-perklorátot, antimon-szulfidot, bárium-nitrátot, kálium-nitrátot, kálium-perklorátot, valamint melléktermékként kén-dioxidot és stronciumot jelöl meg. A Pyro-1 Kft. honlapján a pirotechnikai eszközök beszerzési forrásaként a következő mondat szerepel: "A felhasznált termékek nagy része a tűzijáték őshazájából, a több ezer éves gyártási tapasztalattal rendelkező Kínából érkezik".

A KIM levele szerint a tűzijáték során "elenyészőek a keletkező mennyiségek, és alatta vannak a katasztrófavédelmi vagy éppen a környezetvédelmi korlátozó határértékeknek. A nézőközönség nem kerül közvetlen kontaktusba az égés során keletkező pernyével vagy más szennyeződéssel, hiszen a magas keletkezési hőmérséklet miatt az égéstermék felfelé száll, ahol teljesen felhígul és eloszlik. A földre (vízbe) kizárólag papírmaradvány (burkolat) hullhat".

A leggyakoribb veszélyes anyagok a tűzijátékokban

Toxikus adalék	Miért használják?	Égéstermék mérgező hatása
Alumínium	Ragyogó fehér szín	Bőrgyulladás, bioakkumuláció (felhalmozódás)
Ammónium-perklorát	Hajtóanyag, oxidálószer	Szennyezi a természetes vizeket, emberben és állatban pajzsmirigy-elváltozást okoz.
Antimon-szulfid	Csillámhatás	Toxikus füstje van, feltételezett rákkeltő.
Bárium-nitrát	Zöld szín	Mérgező. Füstje irritálja a légutakat. Feltételezett radioaktív rádium-szennyeződés.
Kálium-perklorát	Hajtóanyag, oxidálószer	Szennyezi a természetes vizeket, emberben és állatban pajzsmirigy-elváltozást okoz.
Kálium-nitrát (salétrom)	A feketelőpor összetevője	Mérgező füst. A kén és a szén oxidációját segíti elő, rákkeltő hatású.
Kén-dioxid	Melléktermék	Kén égése során keletkező gáz. Légszennyező anyag. Csapadékkal érintkezve savas esőt okoz. Bölcsőhalál kockázata.
Lítium	Vörös szín	Égése közben mérgező és irritáló füst keletkezik.
Nitrogén-monoxid	Égési melléktermék	Mérgező gáz.
Nitrogén-dioxid	Égési melléktermék	Mérgező gáz. Nitrogén-monoxid és oxigén kapcsolódásakor jön létre, vízben oldva salétromossav és salétromsav keletkezik. Légszennyező anyag. Bölcsőhalál kockázata.
Stroncium	Vörös szín	Képes beépülni a kalcium helyére a szervezetben. Kloridvegyülete erősen mérgező.
Réz	Kék szín	Mérgező dioxin és furán keletkezhet a használata során. Felhalmozódik az élő szervezetben. Rákkeltő.

Olcsóbb távol-keleti gyártmányú tűzijátékokban megtalálhatók még a rendkívül mérgező arzén, hexaklórbenzol (HCB), ólom és higany vegyületei is

A londoni King's College környezetkutatói azt észlelték, hogy a tűzijátékokkal is tarkított fesztiválszezon vizsgált három hetes időszakában nemcsak a mangán, a bárium, a kálium és a réz szintje nőtt meg a levegőben, hanem az erős légszennyezőként számon tartott nitrogén-oxidok, kén-dioxid és szálló finompor (PM) szintje is. Utóbbi azért veszélyes, mert felületén megtapadnak a szennyező vegyületek, de apró szemcsemérete (2,5-10 mikron) miatt mélyre lejut a légutakban.

A Nature folyóiratban megjelent tanulmányban pedig az Újdelhi Egyetem kutatói az ózonszint váratlan emelkedését dokumentálták a tűzijátékok idején. Az ózon üvegházhatású gáz, amely a légköri oxigénből keletkezik ultraibolya fény hatására nitrogén-oxidok jelenlétében. Napfény híján az éjszakai tűzijátékok során lényegében a szikrák indították be a kémiai reakciót. Az ózon mérgező melléktermékei a légúti rendszerbe jutva gyulladást okozhatnak.

Így működnek a profi tűzijátékbombák
Kilövéskor feketelőpor begyújtásával lövik fel a csillagokkal és szétvető töltettel megtöltött bombát, amely a tervezett magasságban elég. A tűzmozsarak nem lövik fel a bombát, hanem közvetlenül a vetőcsőből vetik fölfelé a szikracsóvát. A római gyertyák (csőbe rendezett kisebb bombák) 10-200 méteren robbannak, a bombák 130-650 méteren.