Aratni fogjuk a drága fémeket

2014.09.26. 09:41

Ahol nem érdemes vagy túl környezetszennyező lenne külszíni fejtést nyitni, megfelelő növényekkel lehetne a nikkelt, a kobaltot, a cinket és különleges ritkaföldfémeket kivonni az érctartalmú talajból. Itt az agrobányászat.

Hogyan lehet környezetbarátabbá tenni a hatalmas külszíni fejtésekkel járó nikkel-, kobalt- és cinkbányászatot? Dr. Antony van der Ent, a Queenslandi Egyetem kutatója szerint speciális ültetvényekkel. Az egyetem Fenntartható Ércek Intézetének (SMI) munkatársa szerint egyes növények „hiperfelhalmozók”, és olyan mennyiségben vonják ki a talajból az értékes fémeket, hogy az már kereskedelmi szempontból is érdekes lehet.

Egy malajziai esőerdőben vonnak ki 20 százalékban nikkelt tartalmazó nedvet kísérleti célraForrás: University of Queensland

„Megfelelő körülmények között gondozva egy ilyen fában öt kiló nikkel is felgyűlhet” – magyarázza a kutató. A fito- vagy agrobányászatot ott lehet alkalmazni, ahol az érc nincs jelen kellő koncentrációban ahhoz, hogy a hagyományos bányászati módszereket alkalmazni lehessen, vagy a hatalmas talajmennyiséget megmozgató külszíni fejtés túl környezetterhelő.

Kiváló ötvözőfém

Kísérleti ültetvényen hektáronként 200 kilogramm nikkelt is előállítottak úgy, hogy a faanyagot elégették. A kinyert „ércben” 10-25 százalék volt a nikkel koncentrációja, ami magasnak számít.

Egy tonna nikkel jelenleg 18 ezer dollárba kerül a világpiacon. A fémet rozsdamentes acélok, mágnesek, akkumulátorok, fémpénzek előállítására használják, de nikkelt tartalmaznak az elektromos gitár húrjai is. Egy tonna kobalt ára 30-32 ezer dollár. A fémet többek között sugárhajtóművek gyártására használt hőálló ötvözetekben, gázturbina-lapátok előállítására, orvosi implantátumokban, katalizátorként használják. A mobiltelefonok, laptopok és elektromos autók lítiumion-akkumulátorai is kobaltoxid-oxid rétegek közé zárva tartalmazzák a lítiumot.

Fák és káposztafélék

Antony van der Ent a borneói Kinabalu-hegyen azonosított több tucat nikkelkivonó tulajdonságú fát 2013-ban. Fémeket felhalmozó növényekkel először az Egyesült Államok már megszüntetett bányászati hatóságának (USBM) két munkatársa kísérletezett Nevadában, Renóban. Úgy találták, hogy a Sierra Nevada lábánál őshonos, a káposztafélék családjába tartozó Streptanthus polygaloides hektáronként 100 kg nikkelt halmoz fel. Előny, hogy a növényből kinyert nyersanyag nem tartalmaz ként, így könnyebben olvasztható.

Az egy eurós érmét nikkelötvözetből verik (a fotón Litvánia első egy eurósai 2014 augusztusában)Forrás: AFP/Petras Malukas

A Dél-Afrikában őshonos Berkheya coddii-val 20 tonna/hektár nikkelhozamot is el lehet érni, ha a talajt nitrogénnel és foszforral műtrágyázzák. A dél-franciaországi Iberis intermedia és Biscutella laevigata a tallium nevű ritkaföldfém kivonására alkalmas. Egy kiló növényi anyagban 4 gramm tallium található.

A növények segítségével történő bányászat az utóbbi húsz év fejlesztése. Tudományosan megalapozott, kísérleti körülmények között bizonyított módszerről van szó, de a bányaipar még nem alkalmazza jelentős mértékben, pedig akár kimerült lelőhelyek újrafelhasználására, szennyezett talajok javítására is alkalmas.