Mi a legolcsóbb áram? Amit el sem fogyasztott

2014.10.21. 13:59

Az energiahatékonyság a legkedvezőbb árú energiaforrás – állítja a Nemzetközi Energiaügynökség legújabb jelentése, mert kétszer-háromszor kevesebbe kerül takarékoskodni, mint új és új erőművet építeni.

2035-ig mindössze harmadát fogjuk kihasználni a rendelkezésünkre álló és gazdaságilag is megtérülő energiahatékonysági lehetőségeknek, ha nem változtatunk jelenlegi módszereinken. Ez szerepel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legújabb, ősz elején közölt elemzésében.

Láthatatlan erőmű

A dokumentum szerint az energiahatékonyság mindenhol alulértékelt szerte a világon, holott ez az egyetlen olyan terület, ahol úgy lehet gazdasági növekedést elérni, hogy közben nem nő az energiafelhasználás.

Ha az EU tagállamok teljesen kihasználnák az energiahatékonyságból származó lehetőségeket, akkor 1,1 százalékkal nőne a nemzeti össztermék, azaz a GDP az IEA számításai alapján. Az energiahatékonysági beruházások haszna az IEA szerint legalább 310 milliárd dollár, emellett számos nem anyagi előnnyel is járnak: melegebb, szárazabb, egészségesebb lakásokban élhetünk. A nemzetközi szervezet úgy látja, az energiahatékonyság piaca folyamatosan növekszik: 2012-ben világszerte összesen 300 milliárd dollárt fordítottak ilyen célokra.

Hőkamerás felvételek panellakásokról, a piros szín azt mutatja, hol szökik a meleg. Magyarországon az energia 40 százaléka a lakások fűtésére, melegvíz-ellátására megy elForrás: MTI/Balaton József

Kevesebbe kerül, mint rendszeresen újat építeni

Az amerikai ACEEE (American Council for an Energy-Efficient Economy) egy új tanulmányában azt állapította meg, hogy az új áramtermelő kapacitásokat legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével lehet biztosítani – emlékeztet a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a MEHI.

Az energia pazarlásának csökkentését célzó energiahatékonysági programok mintegy 3 dollárcentbe (7,20 forint) kerültek kilowattóránként, addig ugyanennyi áramot erőműben legalább ennek kétszereséből, háromszorosából lehet előállítani. Ehhez hozzáadódik még, hogy az energiahatékonyság növelése révén kevesebb új erőműre van szükség, és csökken a környezeti terhelés, a szén-dioxid-kibocsátás, a légszennyezés is. Mindebből az következik, hogy a legolcsóbb energia az, amit fel sem használ az ember.

Ide kapcsolódik annak a vizsgálatnak a tanulsága, amelyet az EU döntéselőkészítő és végrehajtó testülete, az Európai Bizottság felkérésére készült az Ecofys környezetvédelmi elemző irodában. Eszerint ha a járulékos költségeket (például a környezeti, egészségügyi károkat) is beszámítjuk, akkor jelenleg a szélenergia a legolcsóbb, és a szénerőművek a legdrágábbak.

„Az energiahatékonyság hazánk legnagyobb gázlelőhelye”

– mondja erről a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezetője, Bart István. A MEHI-nél kifejezetten örülnek annak, hogy 2014 őszén lakossági energiahatékonysági ösztönző programok indultak, mert az ország energiafogyasztásának 40 százaléka a lakásokhoz kötődik.

A hatékonysággal rengeteg import földgázt lehet kiváltani, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. A MEHI szerint viszont kedvezményes hitelekre is szükség lenne az energiahatékonysági pályázatokhoz állami forrásból, mert enélkül sokak nem tudják igénybe venni a lehetőséget.