Meglehetősen extrémnek éreztük az e heti időjárást

Három éghajlati zóna határán terül el a Kárpát-medence, nem csoda, hogy a napi hőmérséklet néha eltér a sokéves átlagtól. Magyarországon éppen nyáron esik a legtöbb eső is, noha sokan inkább ősszel-télen számítanának erre.

A múlt heti 37,4 Celsius-fokhoz képest a mai (július 30-i) 19 fokot extrémkülönbségnek érezzük. De a jelenség egyáltalán nem ritka – mondta az Origo kérdésére Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértője.

A Kárpát-medence térségében nem tekinthető rendkívülinek, hogy egy hosszabb hőhullámos időszak után egy erőteljes hidegfront hatására tartós lehűlés következik be."

Azért is tűnhet nagynak a múlt heti és a mostani hőmérsékletek közötti különbség, mert a hőhullám idején nagyon magasak voltak a maximumok. Szervezetünk hozzászokott a korábbi forrósághoz, emiatt is érezhetjük rendkívül hidegnek az utóbbi napokat.

A szokásosnál hűvösebbnek éreztük az időt Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Egyébként ami az e hét elején tapasztalt maximumértékeket illeti, azok országosan 3 Celsius-fokkal valóban alacsonyabbak, mint az 1981–2010 közötti átlag, ami 21,1 fok az elmúlt három nap tekintetében. A minimum-hőmérsékletek csak 1 fokkal maradnak el a 15,3 Celsius-fokos országos átlagtól.

A nyaralókat sújtja a lehűlés

Azért nem tekinthető rendkívülinek a hűvös idő, mert nyáron sem ritka, hogy az atlanti térségből északnyugati áramlással hidegebb levegő érkezik a Kárpát-medencébe,

jelenleg tehát az óceáni klímahatás érvényesül, ami viszonylag kiegyenlített hőmérsékletű és csapadékos.

Máskor pedig a Földközi-tengeri klíma hatása erősödik fel, ami enyhe, csapadékosabb telekkel, valamint meleg és száraz nyarakkal jellemezhető. Illetve hatással van még régiónkra a kontinentális éghajlat is, amely szélsőségesebb hőmérséklet-járású, nyáron nagyon meleg és száraz. Magyarország e három éghajlati zóna határán fekszik.

A nyaralók nem örültek a hűvös időnek Forrás: Origo

Bármelyik zóna hatása tartósabbá válik a Kárpát-medencében, azt extremitásnak érezzük

– magyarázza Lakatos Mónika. – A lehűlés valóban jelentős, de voltak már ennél hidegebbek is, a közelmúltban is, például 1997. július 29-én csupán 15,8 Celsius-fok volt Budapesten a legmagasabb hőmérséklet.”

A múlt heti forrósághoz képest érezzük jelentősnek a lehűlést, persze ez a nyaralóknak sovány vigasz. Noha a megfigyelések szerint Magyarországon a július vége, augusztus eleje a legmelegebb időszak, idén júliusban két hosszú hőhullámos időszak is volt, inkább ez tekinthető extrémnek.

Hozzá kell szoknunk az ingadozásokhoz

A globális fölmelegedés miatt napjainkban a szélsőségek korát éljük.

Az OMSZ már több elemzésében is utalt arra, hogy Magyarországon is módosult az éghajlat,

kevesebb napon hullik csapadék, hosszabbak az aszályos periódusok, amelyeket rövid idejű, intenzív csapadék követ, főleg nyáron, nem ritkán heves időjárási események kíséretében, akár orkánerejű széllel.

A szélsőségek korát éljük Forrás: Origo

Sokan nosztalgiával gondolnak a régi nyarakra, és nem tévednek nagyot. Július 27–29. között a sokéves átlag szerint kellemes időnek kellene lennie, 27 fokos maximumokkal, 15 fokos minimumértékekkel, és a három napra összességében 7 milliméter csapadékkal – szemben a héten eddig mért 8,7 milliméterrel.