Sziget 2002 - vasárnapi menü

A vasárnapot a Szigeten is pihenéssel érdemes megszentelni, a figyelmünket leginkább kiérdemlő fellépők maguk sem az egy koncert alatt hat kilót fogyni mozgalom hívei.  

A lazuláshoz jó bemelegítő hattól a Nagyszínpadon a hazánkban ki tudja hányadszor tiszteletét tevő Transglobal Underground. A magát az egykori brit gyarmatbirodalom minden zenei motívumával jól felszívó együttes nem nevezhető éppen stílusteremtőnek, se borzasztóan összetettnek, szórakoztatónak azonban mindenképp. Sör és haverok jelenléte ajánlott, háttérzenének tökéletes lesz.

A nap fénypontja Natacha Atlas fellépése a Világzenei színpadon, este fél tíztől. Az arab, zsidó török és európai gyökerekkel is rendelkező egykori Transglobal Underground-tag Natacha eleddig könnyedén vette a változó zenei világ akadályait, jó pár műfajban kipróbálta magát és képtelen volt hibázni. Élvezetéhez leginkább a színpad előtti lankákon hanyattfekvést javasoljuk, összegyűrt pulóverrel a tarkó alatt, elrévedő tekintetünket hol a színpad meleg fényeire, hol az égre emelve.

Megemlítendő még az első ikszén minden felhajtás nélkül átfordult Másfél másfél órája a Bahián éjjel tizenegytől. Felhördülés előtt: kedden fellépnek a Nagyszínpadon is, de itt otthonosabb lesz a hangulat, talán a tömeg is kisebb, ami kedvez a pszichedéliának.

Ajánlhatjuk mindazoknak, akiknek tudata az egésznapos zsibongástól és lökdösődéstől kellőképpen elzsibbadt, keressék fel bátran a Torony Galériát, itt ugyanis éjféltől az ígéret szerint az univerzum rezgéseit transzformálják. Hogy mivé, arról nem szól a fáma, így hát: akit érdekel, járjon utána.

Szintén sztárfellépőnek számít Az Alkonyattól pirkadatig és Desperados című filmekből jól ismert két testes mexikói: Tito és Tarantula, természetesen sötétedés után: éjjel fél egytől a Wan2 színpadán megtekinthetők. Ki hinné: a texmex-rock eme jeles képviselői korai éveikben maguk is punkok voltak, ennyiben talán illeszkednek a Sergent Garcia - P18- Aretuska vonalba, ők azonban mára pocakot és fájdalmas hangot növesztettek. Sört persze ők is isznak.

A nap hangulatába kiválóan beleillik az Isten nagy, én kicsi vagyok, melyben az Amelie-t is megtestesítő Audrey Tautou (itt Michelle) úgy érzi, hogy elrontotta életét. Éppen most ért véget egy kapcsolata, a valláshoz fordul, hogy megtudja, kicsoda ő valójában, és mit is kéne tennie. Krisztus és Buddha után végül a zsidóságot választja. Egy kellemes film éjjel fél kettőtől a hálózsákban a vászon előtti elalvásig.