Csak nehogy megijedjenek a filmzenétől!

A nagy sikerű Megdönteni Hajnal Tímeát merész soundtracket választott, ezen felbuzdulva megnéztük az elmúlt tíz év huszonöt magyar közönségfilmjét, hogyan használták a popzenét, és milyen betétdalokat választottak. Elég jól reprezentálják a magyar pop-rockot? Tényleg elhanyagolják a korábbi évtizedek magyar zenéit? Vagy pont olyanok, mint amilyenek a filmek maguk?

A Megdönteni Hajnal Tímeát hosszú idő után az első olyan ún. közönségfilm itthon, amelyet egyöntetűen dicsérnek a kritikák, mondván, végre egy jó magyar próbálkozás a műfajban. Ami ebből számunkra érdekes, az az, hogy az alkotók a filmzene kiválasztásában is mertek szokatlant húzni. Így a film főcímdalát az az Ivan & The Parazol játssza, amely távolról sem ismeretlen zenekar itthon, de azért országos népszerűségről még nem beszélhetünk az angolul éneklő rockzenekar esetében. Még érdekesebb választás volt a Summer Schatzies házilag rögzített, zajos gitárpopját betenni az egyik jelenet alá, amivel még magukat a zenekar tagjait is sikerült meglepni. Idehaza a közönségfilmek általában minden tekintetben igyekeznek biztosra menni, és nem kivétel ez alól a zeneválasztás sem. Épp ezért volt meglepő, és ugyanakkor reményt keltő is, hogy az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar filmjében egy olyan zenekartól választottak számot, amelynek még ötszáz lájkja sincs a Facebookon. Eddig ugyanis az volt a benyomásunk, hogy az átlagos hazai közönségfilmnél ugyanolyan elvek alapján választják ki a főcímzenéket vagy a betétdalokat: felcserélhető énekesnők által felénekelt rádióbarát, steril számok, igény szerint jazzpopos, műfunkys vagy rockos éllel. Ez főleg azért bosszantó, mert rengeteg népszerű külföldi filmet tudnánk mondani, amelynek elsőrangúan összeválogatott zenéje volt. A magyar filmbetétdalok esetében régebben nem volt ritka, hogy egyik-másik sláger lett (hogy mást ne mondjunk: Szerelem első vérig, Valami Amerika, Nagy utazás, Csinibaba), az utóbbi tíz évben viszont szép lassan eltűntek a hazai filmslágerek.

Megnéztük az elmúlt tíz év huszonöt legsikeresebb magyar filmjét, hogyan használták a magyar popzenét, és milyen betétdalokat választottak. Tényleg jól reprezentálják a magyar pop-rockot? És tényleg elhanyagolják a korábbi évtizedek magyar zenéit, vagy csak mi emlékszünk rosszul? (Értelemszerűen kimaradtak az olyan filmek, amelyek egyáltalán nem használtak popzenét, mint a Szabadság, szerelem, vagy az eleve musicalt megfilmesítő Made In Hungária.)

Csak szex és más semmi (2005)

Egy profi romantikus komédia, sztárszínészekkel és saját filmzenével, amit a magyar pop kipróbált háttérembere, a később Rúzsa Magdi mellett feltűnő Madarász Gábor jegyzett. A filmzenéből két dal lett ismert, és furcsa módon mindkettő felbukkant a Tibor vagyok, de hódítani akarok című filmben is.

Dalválasztás: Az alkotók nem fordítottak kiemelt figyelmet a betétdalokra (külön filmzene lemez sem jelent meg), megelégedtek egy régi, agyonjátszott Cserháti Zsuzsa-sláger, a Boldogság, gyere haza felmelegítésével Keresztes Ildikó előadásában (ez egyébként kulcsszerepet is kap a film legkínosabb jelenetében), illetve a ma már vicces nevű Magyar Hajnal Nem kell bonbon című számával, amely elsőrangú példa a patikamérlegen adagolt rockzenére – egy kicsit legyen vadóc, de óvatosan, gyerekek, nehogy a rádiók megijedjenek! Ezeknél azért még a Petróleumlámpa is bevállalósabb lett volna. 3/10

Csudafilm (2005)

Ragályi Elemér rendezői bemutatkozásától voltak, akit sokat vártak, ehhez képest készült egy „nyaraljon a stáb két hetet Görögben" munkacímű film. Ehhez soundtrack lemez is megjelent, rajta Gulya Róbert és Rakonczai Viktor filmzenéje – a betétdalokért is ők ketten feleltek, elénekelni ezeket besegített Zséda, a Bolyki Brothers, és Rakonczai akkori együttese, az R-Port.

Dalválasztás: Az unalomig ismert színészek mellett a filmzenét is a megszokott zeneszerzőkre bízzák, ami még akár bele is férhet, viszont az a két betétdal, ami fennmaradt az utókornak, az mindent elárul erről a filmről. Zséda Mindhalálig mellettemjét, és az R-Port Neked én, nekem te című számát az isten is arra teremtette, hogy olyan örök bölcsességeket kommenteljenek alá a YouTube-on, hogy „a léleknek szüksége van a szépre, a jóra:-)", de ha tudjuk, hogy ez a film arról szól, hogy a hajléktalan Kern András örököl egy görög szállodát, amelynek az igazgatónője első látásra beleszeret, akkor nincs is több kérdésünk. Mondjuk ilyen szempontból tökéletes választás, 10/10, de inkább hagyjuk is.

Le a fejjel (2005)

Tímár Péter elindul a lejtőn, és rendez egy középkori vígjátékot, benne Bajor Imrével, Gálvölgyi Jánossal, és a filmrendezők által is felfedezett Döglégy Zolival. A zenét a magyar pop ugyancsak sokat foglalkoztatott háttéremberére, Závodi Gáborra bízta, akinek már nem sikerült a színészgárdához hasonlót összehoznia: Roytól az akkor még kevésbé ismert Keresztes Ildikón át Bársony Attiláig terjed a névsor. A főcímdal azonban Ganxsta Zolee-é.

Dalválasztás: Az akkor már csaknem egy évtizedes Ganxsta Zolee-jelenség a film idejére bőven kezdett unalmassá válni, úgyhogy nehéz megérteni, miért akarták az alkotók egy az átlagosnál gyengébb Kartel-számmal promózni a filmet. Závodi betétdalai pedig leginkább tisztességes, gyorsan összedobott iparosmunkák, néha kicsit musicales feelingjük is van, de kevés akad közülük, amelyek megállna a saját lábán is. Amelyik mégis, az meg olyan, mint Roy Az élet gyönyörű szép című dala, ami lehetne akár egy Roy és Ádám-szám is. Így meg mi értelme? 4/10

Egy szoknya, egy nadrág (2005)

Gyöngyössy Bence producerként és rendezőként is részt vett a harmincas-negyvenes évek népszerű filmjeinek remake-jeiben, melyek az eredeti filmek szomorú másolatai voltak csak. Az Egy szoknya, egy nadrág közülük az a film, amelyikben Rudolf Péter a filmtörténet legrondább pulóverében alakít egy ünnepelt filmcsillagot, a film zenéjét Berkes Gábor szerezte, a betétdalok között pedig ott volt a Micsoda nő ez a férfi című sláger.

Dalválasztás: Az Egy szoknya, egy nadrág betétdalai leginkább lapos és rosszemlékű popszámok, kivéve Lányi Laláét, amelyet falusi presszók zenegépein kívül nehéz máshol elképzelni. A Micsoda nő ez a férfi című Oroszlán Szonja- és Bebe-slágerben az a legbosszantóbb, hogy nem jut eszembe, melyik latin slágerre emlékeztet – legközelebb eddig ez a Marc Anthony-dal áll hozzá, de van benne egy kis Santana is. Mintha az alkotók itt is pontosan érezték volna, hogy ez a film pont ilyen zenét érdemel. 3/10

Egy bolond százat csinál (2006)

Az utolsó volt a régi filmek Gyöngyössy-féle remake-jei sorában Az egy bolond százat csinál című Martonffi Emil-film új változata volt, melyben két betétdal volt hallható, közülük a Ferenczy András által énekelt Egy lúzer vagyok című szám sajnos nyom nélkül tűnt el.

Dalválasztás: A film betétdalát az akkor népszerű Megasztár-döntős, Varga Ferenc énekelte párjával, Balássy Bettyvel, és minél kevesebbet mondunk erről a felcserélhető rádióslágerről, annál jobb. Varga Feri és Balássy Betty azóta eltűntek az első vonalból, de jelzésértékű, hogy még idén januárban is voltak, akik számára hírértéke volt annak, hogy a házaspárnak megszületett a második gyereke. 3/10

Kútfejek (2006)

Ez az akció-vígjáték is a korszak számos közönségfilmnek szánt művéhez hasonlóan nem lett komolyabb kasszasiker,a kritika is lehúzta, viszont van egy réteg, amely meg a mai napig idézgeti a film poénjait. A filmzenét elnézve ez a maximum, amiben az alkotók reménykedhettek.

Dalválasztás: A filmben hallható egy amerikai zenekar, az akkorra már leszállóágba került Smash Mouth egy dala, a 105, ezenkívül viszont a magyar szürkezónás pop legjava képviselteti magát, a többi számhoz képest kiemelkedő főcímdalt jegyző Bon-Bontól a Fiestáig. Így hallható minden a kiherélt, öreges rádiórocktól a szomorú giccsig, a filmzenealbum pedig itt is hűen mutatja, kiknek is szánták ezt a filmet. 3/10

Üvegtigris 2. (2006)

A hatalmas sikerű első rész zenéjével biztosabbra nem is mehettek volna az alkotók, amikor a Dés-Geszti párosra bízták, a második részt viszont már a Ghymes zenéje kísérte. A filmzenéből végül két dal emelkedett ki, és került be a köztudatba: a dülöngélős részegséget aláfestő Csillagreggae, valamint a végefőcím alatt a Szerződés című szám.

Dalválasztás: A Szarka testvérek zenekara azokban az években volt népszerűsége csúcsán, és pontosan alkalmas arra, hogy ezt a sajátosan kelet-európai lepattantságot illusztrálja. Az már az én problémám, hogy a Csillagreggae aláfestette rész idegesítő a Tahi-Tóth Lászlósan túljátszott részegséggel, a Szerződésből meg másfél perc után kilóg a Kusturica-wannabeség lólába. 6/10

Tibor vagyok, de hódítani akarok (2006)

Csináljunk egy igazi tinédzser-vígjátékot, olyan zenékkel, amiket a tinédzserek szeretnek! – adták ki a jelszót minden idők legjobb című magyar közönségfilmjének alkotói, de hogy ez mennyire sikerült nekik, az egy másik kérdés. Az igazi tizenéveseket Lola képviseli a filmzene albumon, de Dukai Reginától az R-Portig terjed a többi sztár névsora, a legtöbb szám pedig a Roller (később Underzen) együttest dicséri.

Dalválasztás: A „fiatalos" koncepcióban fontos szerepet játszhatott, hogy legyen egy jó kis tinipunk zenekar, hiszen az összes ilyen amerikai filmben szokott lenni egy – ehhez képest a tíz évvel azelőtti Happy Gang-tag, Cory új zenekarát sikerült felkérni erre a feladatra. Itt már bukik a mutatvány, a többi előadó dalai pedig felidézik, milyen az, amikor a magyar popban elképzelik a rockzenét (például Dukai Regina vagy a fentebb már említett Magyar Hajnal dalában), vagy egyszerűen csak futószalagon készült mainstream pop ebből a cseppet sem vidám korszakból. A Boldogság, gyere haza újrahasznosításáért pedig további pontokat vonunk le. 3/10

Konyec - Az utolsó csekk a pohárban (2007)

Az akkoriban keresett filmzeneszerzőnek számító Madarász Gábor kapta meg a feladatot, hogy aláfestő zenét írjon Rohonyi Gábor filmje alá, és mivel ez főleg westernfilmes-latinos hangulatú, atmoszférikus gitárzenéből áll, egyetlen igazi betétdal hallható csak benne, ez pedig a Quimby Csak mi maradtunk ketten című száma a végefőcím alatt.

Dalválasztás: Nagyjából ekkortájt kerül be a Quimby a hazai mainstreambe, és mivel a hazai zenekarok közül valóban Kiss Tibiék tudják hozni a filmzenében egyébként is végig jelen lévő „sivatagi" hangulatot, magától értetődő választás. 7/10

Lora (2007)

A szakmába vígjátékokkal betörő Herendi Gábor komoly filmje ambiciózus vállalással indul, hiszen egy Yazoo-szám, a Winter Kills feldolgozása hallható többször is az együttes klasszikus, Upstairs at Eric's című lemezéről, itt Szabó Eszter előadásában, magyarul. Van aztán a filmben Yonderboi-dal is, no meg pár Hrutka Róbert-szerzemény.

Dalválasztás: Mondhatunk bármit Yonderboiról vagy a Yazoo-feldolgozásról, ezek tipikusan olyan dalok, amik egy adott hangulat aláfestéséhez működhetnek is. A Hrutka Róbert-féle zenék viszont megint csak az ún. Igényes Magyar Pop steril világát tükrözik, ami azért is furcsa, mert emlékeim szerint a Lora nem volt rossz film, de próbáljunk elképzelni egy hasonlóan korrekt amerikai vagy európai filmdrámát, amelyben megszólalhat egy olyan nyögvenyelős rádiórock-dal, mint Keresztes Ildikó Legyen most más című száma. Ugye, hogy nehéz? 5/10

Megy a gőzös (2007)

Koltai Róbert utolsó olyan filmje, amire még beültek a nézők, és egy kétségbeesett, izzadságszagú kísérlet az Indul a bakterház sikerének feltámasztására. A falusi környezetet mulatós és cigányzene volt hivatott érzékelni, megjelenik L.L. Junior is, a „kusturicás" filmzenéért Gera Gábor és a Pravo együttes felelt.

Dalválasztás: A betétdalok között ott van az akkoriban elmaradhatatlan Zséda-szám (ami egyébként nem lett sláger), de a két hangsúlyosabb dalt az L.L. Junior & Stefano páros énekli, és nagyjából úgy aránylanak a legjobb Goran Bregovic-filmzenékhez, mint ahogy ez a film a Macska-jajhoz. 4/10

Noé bárkája (2007)

Sándor Pál utolsó filmjéhez egy debütáló filmzeneszerző járt: Yonderboi először kapott megbízást filmzeneírásra, és mivel a kétezres évek magyar popjában senkinek a zenéire sem sütötték rá annyiszor a „filmzenés" jelzőt (ami egyébként nem mindig pozitív), kézenfekvő volt, hogy végre tényleg filmzenét komponáljon. Feltűnik továbbá egy ismeretlen Ganxsta Zolee-szám is a filmben, hiszen maga Döglégy is szerepel: egészen véletlenül „egy kezdő rappert" alakít.

Dalválasztás: A Noé bárkájában a betétdaloknak nincs nagy szerepük, egyedül a főcím és a film kulcsjelenete alatt hallható, Before You Snap című Yonderboi-szám kivétel – nem feltétlenül hallgatnám magamtól, de itt a megfelelő képekkel alkalmas az atmoszférateremtésre. 7/10

SOS Szerelem (2007)

Ezt a filmet igen sok bírálat érte, és ezekből jutott a „koncepció nélküli zenei aláfestésnek" is. Pedig Sas Tamás ezúttal rendes filmzenét is használt (Gulya Róbert szerezte) a betétdalok mellett, utóbbiak azonban nehezen tudják levakarni magukról a bélyeget, hogy nagyjából ugyanannyira reprezentálják a korszak magyar popzenéjét, mint amennyi köze volt a valósághoz a komoly randigurucégnek a forgatókönyvben. Pedig ebben a filmben hallható egy külföldön sikeres filmzeneszerző is (a Kanadában élő Peter Foldy).

Dalválasztás: Az SOS Szerelem is szerepet játszott abban, hogy országos sláger lett a Magna Cum Laude Vidéki sanzon című száma („vidéki presszókat idéző szentimentalizmus" – írtuk az együttesről akkoriban, itt ráadásul Ullmann Mónika énekli), emiatt máris neheztelhetnénk rá, de a kor tinisztár-aspiránsai, Mark és Gina által énekelt fröccsöntött popdalokkal pedig láthatóan a Viva tévé közönségére is gondoltak a filmkészítők. Viszont, ha azt nézzük, hogy a Most múlik pontosan hódításához is hozzájárult a film, akkor legalább el kell ismerni, hogy sikerült beletalálniuk. 3/10

Zuhanórepülés (2007)

Novák Erik akciófilmje nem lett közönségsiker, az alkotók is jóval többet vártak tőle, de nem volt teljesen elvetélt próbálkozás a műfajban. A budapesti éjszaka legsötétebb zugaiban játszódó film nem hagyományos betétdalokkal dolgozott – a filmzenét David Yengibarian csinálta, pár betétdalt pedig a Tilos Rádió vidékéről ismerős zenészek hoztak.

Dalválasztás: A Zuhanórepülés végefőcíme alatt hallható a film egyetlen popdala, ez Dermot feat. Columbo: Hungary című száma. Hogy a magyar alvilágot miért pont egy lassú dancehall szám reprezentálja, az nem teljesen világos, de ezt leszámítva rendben van. 6/10

Kaméleon (2008)

Goda Krisztina úgy gondolta, hogy korábban is olyan jól ment az együttműködés Madarász Gáborral, hogy a Kaméleon filmzenéjét is rábízza – ezek funkciója az aláfestés, betétdalnak csak a végefőcím alatt van helye, és ezt Rúzsa Magdi énekli.

Dalválasztás: Az Édes, veszélyes élet című Madarász-Kowalsky szerzemény nagy ívű ballada, a műfaj által elvárt tömérdek pátosszal és a dal drámai csúcspontján kieresztett énekhanggal - ami mondjuk megér egy mosolyt, ha tudjuk, hogy ezt a filmet amolyan komolyan veendő thrillerként tálalták az alkotók. Legalább úgy van hangszerelve, ahogy azt kell. 4/10

Pánik (2008)

Till Attila első játékfilmjére az „igényes közönségfilm" műfaji megjelölést használta az Origo Filmklub kritikája, ami leginkább arra utalás, hogy megpróbál kilépni a megszokott, magyar közönségfilmes klisék közül. Hogy ez mennyire sikerül, arról lehet vitatkozni, de a zenéken speciel abszolút érezhető a törekvés: a filmzenét a rendező Tövisházi Ambrusra bízta, a betétdalokat pedig a PASO, a Quimby és a Mystery Gang hozza (utóbbi mindjárt hármat is).

Dalválasztás: Teljesen jól működik, hogy a Pánik filmzenéje nem akar erőltetetten fiatalosnak, vagy divatosnak hangozni: a Mystery Gang-számok és a Tövisházi-féle zenék (különösen az Ópium című Péterfy Bori-szám instrumentális változata, amely többször is felbukkan a filmben, és a trailer alatt is hallható) tesznek erről, és még az elmaradhatatlan jazzes-énekesnős szám (Harcsa Veronika énekli) sem tűnik modorosnak. 9/10

Valami Amerika 2. (2008)

Az év kiemelkedően legsikeresebb magyar filmje azon kevés hazai alkotás közé tartozik, amely egy teljes soundtrack albumra való betétdalt szerepeltetett a filmben. Vannak köztük direkt a filmhez készült, Hrutka Róbert szerezte dalok, illetve pár, akkoriban épp futó számot is kölcsönkértek a Tankcsapdától vagy a Beat Distől, a főcímdalt pedig Tóth Gabi és Csipa énekelték. A lemez a filmhez hasonlóan nagy siker lett.

Dalválasztás: Mivel a Valami Amerika-filmek legalább kiemelkedő példái a saját lábukon is megálló hazai produkciónak, a filmzeneválasztást sincs okunk ekézni, még ha magunktól eszünkbe se jutna hallgatni. A magyarosan rádiórockos főcímdal a Bon-Bon első részhez írott dalára rímel, több szám pedig a sztori része (például Tompos Kátya kurválkodós magánszáma), ezért megvan a helyük a filmben. A Tankcsapda-dal szerepeltetése pedig csak arra ébreszt rá, milyen meglepő, hogy a nyilvánvalóan legnépszerűbb magyar zenekart mennyire hanyagolják a filmekben – sőt, ha már itt tartunk, a rockzenét is. 5/10

9 és ½ randi (2008)

Sas Tamás utolsó kereskedelmileg sikeres filmje, melyet azonban a kritikusok már akkor sem szerettek. A trailerben a Hooligans és a Neo slágerei hallhatók, a főcímdalt egy Széles Iza nevű, egykori Megasztár-versenyző énekli, aki még Popper Péterrel is duettezik (sajnos nem a pszichológussal). Feltűnik továbbá az előző Sas-filmmel népszerűvé váló Magna Cum Laude.

Dalválasztás: A filmhez hasonlóan a filmzene is a futószalagon készült magyar soundtrackre példa, legalábbis a két Széles Iza-dal bármelyikét kidobhatná egy okos szoftver, ha megkérnénk, rakjon össze egy random magyar filmbetétdalt. A többiek közül említést érdemel viszont, hogy az épp országosan népszerűvé váló Quimby, illetve az akkoriban szintén hódító Irie Maffia is kapott azért egy-egy számot. 4/10

Álom.net (2009)

Az Álom.net-et igazán nem lehet vádolni azzal, hogy a film hangulatától idegen, vagy kicsit is nem odaillő dalválasztásokkal próbálkoznának, hiszen ebből a kultikusan rossz filmből a dalok sem lógnak ki. Pedig vannak ismert zenekarok, mint a Groovehouse vagy az Anti-Fitness Club, és olyanok is, mint a Mom's Favorite nevű egri deszkáspunk zenekar, de sikerült minden stílusból alámenni a szintnek.

Dalválasztás: Láthatóan a cél az volt, hogy a tinik körében népszerű előadókkal vonzzák be a fiatal célközönséget a mozikba, de ez nem igazán jött be. Bár a KP Jancsi nevű rapper Tesztoszteron című számából rövid időre kultsláger bizonyos körökben, de ettől még nem sikerült berúgni a karrierjét, mint ahogy a Mom's Favorite-ről se hallani azóta, Ádok Zoliból se lett nagy sztár, a film legnyálasabb daláért felelős Groovehouse pedig szintén feloszlott. És a bukáson még az akkoriban tényleg népszerű Anti-Fitness Club bevonása sem tudott változtatni, fiatalos zeneválasztás ide vagy oda. 3/10

Papírkutyák (2009)

Gyöngyössy Bence átnyergel a remake-ekről a balkáni trashfilmre, nem túl nagy sikerrel, pedig századszorra is bedobta a Mucsi-Scherer kettőst és Szarvas Józsefet is. A filmzenét Berkes Gáborral, az egyedüli betétdalt a Back II Blackre és Kovács Áronra bízták.

Dalválasztás: A Valami Amerika sikere óta sokan próbálkoztak hasonló stílusú rockdallal főcímzenének, ez volt a helyzet a Papírkutyákkal is. Hellyel-közzel sikerült is egy slágeres főcímdalt írni, de ez is olyan generikus, mintha már hallottuk volna százszor. 4/10

Poligamy (2009)

Orosz Dénes első játékfilmje az első komolyabb lenyomata annak a közönségfilmek közül, hogy a nullás évtized végén történt egy elég fontos dolog a magyar popzenében, és ez az MR2-Petőfi Rádió volt. A Poligamy ennek a korszaknak állított emléket azzal, hogy szerepel a filmben a Szalai Éva és a Szeplős váll, de azért nem lenne magyar film, ha nem lenne tele jazzes-szvinges betétdalokkal, köztük a Váczi Eszter énekelte főcímdalt is.

Dalválasztás: Az alkotók láthatóan minél szélesebb rétegek megfogására törekedtek, az alterrock mellett van Anima Sound System, és egy sereg énekesnő, de inkább az ún. alternatív dívák közül (Fábián Juli, Sena, Szalóki Ági), és még Tompos Kátya is elénekel egy Fényes Szabolcs-sztenderdet. A Poligamy megpróbál kint is és bent is egeret fogni, egyfelől Csányi Sándorral, Tompos Kátyával és az elmaradhatatlan jazzénekesnőkkel, míg az MR2-zenekarok a kommerszre fújóknak mutatják, hogy azért ez nem egy olyan közönségfilm ám. 5/10

Szinglik éjszakája (2010)

Ez a film igen sokat tehet arról, amiért nagyon rossz kedvünk lesz, ha meghalljuk a közönségfilm és a betétdal szavakat. Sas Tamás sokak által látványosan utált filmjében ugyanis a betétdalokat beerőltetik a sztoriba, de ettől az még nem lesz jobb, sőt. Pedig a főcímdal, az Adri (Nagy Adrienn) által énekelt Szinglik éjszakája még sikeresebb is lett, mint maga a film.

Dalválasztás: A Szinglik éjszakája című dal is nevezhetne A Magyar Filmbetédal címére, annyira semmilyen (a lényeg, hogy az énekesnő jól tudjon énekelni, minden más lényegtelen), viszont a kereskedelmi rádiókba pont tökéletesen passzol. Még ha ezzel a filmmel messze nem a zenéje is volt a legnagyobb gond, már a főcímdalt elég meghallgatni hozzá, hogy pontosan tudjuk, mire számítsunk. 2/10

Üvegtigris 3. (2010)

A magyarok kedvenc filmjének harmadik részéhez a zenéért felelős Hrutka Róbert Tarantino-filmeket idéző zenei világot ígért, ám Tarantinóval szemben itt nem újraértékelt régi slágerek záporoznak, hanem mindössze két valódi betétdal van feltüntetve a végén. Ebből az egyik a nemzetközi tagságú Pyrogens dala, a másikat pedig Horváth Charlie énekli.

Dalválasztás: A két dal közül a Pyrogensé egyáltalán nem illeszkedik Hrutka Róbert bevallottan kusturicás hangulatához, ugyanis ez egy teljesen jó rockszám, egy olyan zenekartól, amely a hatásai között a Beta Bandet vagy az Eelst is emlegeti. Az együttest brit, madagaszkári és magyar tagok alkották, és azóta nem sokat hallottunk róluk, de mindenképpen egy érdekes választás. A végefőcím alatt hallható, tangós Charlie-dal már kevesebb meglepetéssel szolgál, és inkább passzol is a film elcseszett kelet-európai miliőjéhez. 6/10

Nejem, nőm, csajom (2012)

Ez a romantikus vígjáték sem rendelt direkt betétdalokat, hanem ezeket az „alternatív mainstreamből" vette kölcsön. A filmben elhangzó három dal közül kettő (Zagar: Party Animals, Ladánybene 27 feat. Berger Dalma: It Could Be Easy) évekkel korábbi, a végefőcím alatt is hallható Odett-szám, a Hanyatt számított egyedül frissnek.

Dalválasztás: Az, hogy egy megszokott arcokat (Schell Judit, Tompos Kátya, Stohl András stb.) felvonultató film nem a tévés tehetségkutatós arcokhoz, vagy a megszokott zeneiparosokhoz nyúl, már viszonylag bátornak számít itthon (lásd a Poligamy három évvel korábban). Mintha a célközönséget is belőtték volna ezekkel a zenékkel: ez nem ilyen buta, trash filmvígjáték lesz, de azért nem is nagyon művészkedünk, ne tessék félni! Arany középút, de érezhetően nem is vacakoltak túl sokat a dalválasztásokkal. 5/10

Coming Out (2013)

A trailerben hallható dal nem közvetlenül a filmhez készült, hanem a magyar alternatív rockslágereket feldolgozó Budapest Voices kórus egyik sikeres dala, az Autó egy szerpentinen - az eredeti a Quimby nevéhez fűződik. A rendező Orosz Dénes azt mondta erről, hogy „a kedvese" mutatta meg a Budapest Voices egy másik dalát, aztán ő ebbe szeretett bele.

Dalválasztás: A Quimbyvel ma nem nagyon lehet mellélőni, ez a kórusverzió pedig még újabb rajongókat is szerzett a dalnak. A „híres sláger a capella kórusverziója" amúgy is divatos műfaj külföldön, most lett egy ilyenünk nekünk is. Van viszont még a filmben egy eddig csak a YouTube-on fellelhető, szimplán bűnrossz dal, amely pont az archetípusa a magyar közönségfilmes betétdaloknak. Ezzel pedig máris minden a helyére kerül. 4/10