Mondja, elvtárs, maga miért nem szereti a kommunistákat?

1965. Magyarország,Esztergom Vár eszpresszó a Rákóczi tér-Vörösmarty utca sarkán. Balázs Samu színművész Az orvos halála című film forgatásán.

Balázs Samu civilben egy brit főnemes tartózkodásával vett részt az életben. Ám szerepeiben képes volt a leghevesebb szenvedéllyel megfogalmazni a világról alkotott kritikai meglátásait. Azt vallotta: a színjátszás átélés nélkül kutyakomédia. Rendre éreztette: az a leghelyesebb, ha színpadon kívül a színész nem teszi kockára a méltóságát erős gesztusokkal. Makk Károly Liliomfi című alkotásának Szilvay professzora, vagy az ugyancsak Makk Károly rendezte Macskajáték Csermlényi Viktora, valamint számos klasszikus és kortárs darab meghatározó szereplője a honi színháztörténet egyik legnagyobb színművésze. Mindamellett jellemes, egyenes ember. A második világháború idején üldözötteket bújtatott. A kommunizmus éveiben a hatalommal szembekerülő kollégáiért állt ki. Hálát sosem várt. Ő volt az első olyan színész, aki annak ellenére, hogy nem volt párttag, Kossuth-díjat kapott. Ifjúságáról, a kolozsvári Magyar Színháznál töltött éveiről - amely teátrumnak vezető színésze volt - nem sokat lehetett tudni. A művész fia, Balázs Ádám nemrégiben adta ki az édesapjáról szóló kötetet, amelyből Balázs Samu addig kevésbé ismert élet- és pályaszakaszairól is fontos részletek derülnek ki. Balázs Ádám könyve fontos forrása ennek a cikknek, amely szeretné ösztönözni olvasóját, hogy a könyvet is mindenképpen vegye a kezébe, hiszen Balázs Samu életének további fordulatai mellett fontos színháztörténeti érdekességeket talál benne.

Kottázható

Balázs Samu 1954-ben negatív-intrikus figurát játszik a Fel a fejjel! című filmben. Keleti Márton rendezése a holokauszttéma egyik első honi feldolgozása, vígjátéki keretek között. Latabár Kálmán chaplini erejű alakításával.
Ugyancsak 1954-ben kerül moziba az Én és a nagyapám című, felnőtteket is célzó gyerekfilm, amely arról szól, hogy miként lesz egy utcagyerekből mintaúttörő.

Balázs Samu az üzemi jelenetekben felbukkanó Klárik szaktársat alakítja.

A Szabad Nép vonatkozó kritikája:

A fontoskodó Klárik szaktárs külön élmény Balázs Samu megelevenítésében. Minden humort és minden melegséget kihoz életének első, és hozzátehetjük, kitűnően sikerült munkásszerepéből.

1954 augusztusában forgatják Makk Károly Liliomfi című filmjét, amelyben Darvas Iván első jelentős szerepét alakítja. A jó hangulatú forgatás közben szerelem szövődik Makk Károly és a főszerepet alakító Krencsey Mariann között. Ruttkai Évát pedig a férjéhez, Gábor Miklóshoz viszi le Balázs Samu a Kossuth-díjból vásárolt Topolinójával a forgatás helyszínére.

A szállításért egy csókot kér cserébe, de később már riadt távolságtartással figyeli a stáb féktelen bolondozásait.

Amit Balázs Samu Szilvay professzor szerepében nyújt, arról még a 2000-es években – Orbán Mária, filmkultúra.hu, 2007. – is azt írják:

Kitartott gesztusok és hangsúlyos fejmozdulatok jellemzik Balázs Samu pálcás professzorát. Ahogy a rettenettől elfúl, megbicsaklik a hangja a „Mari, igaz ez?" mondatban - (amikor Pécsi talpig páncélban Liliomfiként mutatkozik be) – azt máig kottázhatják a színésztanoncok és színháztörténészek.

A Liliomfi három év alatt négymillió nézőt vonz a mozikba.

Miközben a forgatást követő 1955-ös évben Rákosi Mátyás betiltatja a Nemzeti Színházban a hét év szünet után felújított Madách Imre-mű, Az ember tragédiája műsoron tartását.
A darab ellen 1945 után, a diktatúra kiépülése idején indult szellemi hadjárat, főként mert a falanszter-színt a kommunista utópia kigúnyolásaként, a drámát pedig „reakciós", „vallásos", „haladásellenes" műként értelmezték.
A Madách-mű némi szünet után a Nagy Imre miniszterelnöki kinevezésével induló enyhülés kapcsán kerülhet újra színre.

A Magyar Rádió 6-os stúdiója a Magyar Rádió szilveszteri műsorának felvételekor. Benedek Tibor és Balázs Samu színművészek (1958). Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

A premier idején Rákosi Mátyás Moszkvában van, ahonnan megerősödve tér vissza.

A Gomböntő

1955 januárjában a Nemzeti Színház vezető művészei – többek között Balázs Samu, Básti Lajos Bessenyei Ferenc, Gobbi Hilda, Olthy Magda, Tőkés Anna – kemény hangú levelet juttatnak el Darvas József népművelési miniszterhez. Egyebek között rákérdeznek: ki vagy kik a felelősek azért, hogy a magyar színésztársadalom egyként utálta meg a rossz fordítások, hamis értelmezések miatt a kiváló Sztanyiszlavszkij-módszert. Firtatják, hogy kik a felelősek a kortárs magyar szerzők negligálásáért, vagy Németh László Galilei című darabjának fiókban tartásáért?

Az aláírók tudni akarják, hogy ki a felelős a színházak sematikus műsorpolitikájáért, a magyar színházi kultúra hagyományainak megtagadásáért?

Major Tamás nincs az aláírók között.

A levél hangja és tartalma egészségtelen és erősen ellenzéki!

- kommentálja a hozzá került és általa Rákosi Mátyáshoz továbbított „beadványt" Farkas Mihály, volt honvédelmi miniszter, aki akkoriban a párt Tudományos, Kulturális és Adminisztratív Osztályát irányítja, valamint a Szabad Nép operatív felügyelője. Farkas Mihály javasolja Rákosi Mátyásnak:

Meg kell változtatni a Nemzeti Színházban a légkört!

Késésben van.

1956. október 23-án Balázs Samu a Bakaruhában című film egri forgatásán értesül a forradalom kitöréséről. Pár nappal később Benczúr utcai otthonuk erkélyéről integet a színészt ovációval köszöntő forradalmároknak.
A lakás ablakait nem sokkal később szétveti egy szovjet tank lövését követő detonáció. A család éppen a konyhában tartózkodik. Balázs Samu feleségét és négyéves kisfiát leköltözteti a pincébe.

A színész az otthonukban vészeli át a harcokat, méltóságán alulinak tartja, hogy megbújjon a szovjetek elől.

A forradalom bukása után gyomor- és veseproblémák miatt szorul kezelésre.

1956 végén idegösszeomlással kerül be az Elme- és Idegklinikára. Egy ideig nem lép színpadra.

1957 nyarán a Nemzeti Színház siófoki üdülőjében készült fotót közöl a Film, Színház, Muzsika a művészről és kisfiáról. Hírül adják: Balázs Samu felépült.
A forradalmat követő első premierje, a Ladányi Ferenc címszereplésével 1958. február 21-én színre kerülő Peer Gynt, amelyben a Gomböntőt alakítja.
A Film Színház Muzsika írja a bemutató után:

Balázs Samu Gomböntője fantom, de nem a hagyományos külsőséges eszközökkel – kaszával, csontváz-arccal – felszerelt halál. Hangja nem rémít földöntúli remegéssel. Ez nem is illenék ehhez a szerszámládás, öntőkanalas mesteremberhez. Hidegen, észszerűen közli Peerrel a visszavonhatatlan döntést: „Kanalamba teszlek...Gomböntő vagyok, beolvasztalak." (...) Alakítása csaknem ironikus. Érvei vannak, sőt alkudozni is lehet vele. Ismerős nekünk ez a Gomböntő. Ott él Peer lelkében és a mi lelkünkben is, mert számunkra sem közömbös, hogy volt-e részünk a világ arculatának formálásában, vagy pedig jellegtelen senkik voltunk, akik nem méltóak másra, csak a Gomböntő kanalára. Balázs Samu ebben a rövid szerepben olyan alakot teremt, akinek mélyen elgondolkoztató mondanivalója még az előadás után is sokáig ott él bennünk.

Megnyugtató szerénység

Balázs Samu 1970-es nyugdíjazásáig a Nemzeti Színház számos sikerdarabjában játszik fontos szerepet. 1959-ben, Marton Endre rendezésében mutatja be a színház Arthur Miller darabját, Az ügynök halálát. A címszerep a száműzetésből visszatérő Timár József jutalomjátéka, egyben hattyúdala. Willy Loman fiait Kállai Ferenc és Kálmán György játsszák.

Balázs Samu, akárcsak a Peer Gyntben, szellemalakot formál meg, az ügynök egykori világjáró, a történet idején már halott testvérét.

A Kortárs című folyóiratban Demeter Imre írja Balázs Samu alakításáról:

Balázs Samu kiváló Ben jelenés szerepében; valóban, mintha Willy agyából lépne ki, kicsit idealizálva, olyan élethű, annyira szuggesztív.

A 12 dühös ember, Reginald Rose színdarabja ugyancsak 1959-es bemutató. Balázs Samu az esküdtszék elnökét játssza. Az érdeklődést jelzi, hogy délutáni és éjszakai előadásokat is tartanak.
Sándor Iván író-színikritikus a Magyar Rádióban beszél Balázs Samu alakításáról:

"Milyen gazdag művészi-emberi tartalommal rendelkezhet az a színész, aki megengedheti magának, hogy távol a színpadtól olyan csendes legyen, mint Balázs Samu. Bejön a színpadra. Még meg sem szólal, egy mozdulatot tesz, torkát köszörüli, s már ott érezzük körülötte az egész játék légkörét.(...) Milyen nehéz meglesni ennek a kitűnő művésznek az eszközeit. Olyan természetesek, olyan szerények. Balázs Samu egyéniségét nemcsak alkata, hanghordozása, látásmódjának összetettsége teremti meg, hanem ezen túl apró gesztusai, nyugalma, játékosságra való kedve, s leginkább talán az a megnyugtató szerénység, amely mindenhová vele tart.

1959. Magyarország, Budapest V. Bartók Terem (ma: Pesti Színház)
12 dühös ember. A színművészek balról jobbra: Básti Lajos, Uray Tivadar, Inke László, Ascher Oszkár, Horkay János, Balázs Samu, Horváth Jenő, Pécsi Sándor, Ungváry László, Suka Sándor, Győrffy György (Sinkovits Imre hiányzik a képről). Forrás: Fortepan/Kotnyek Antal

Balázs Samu a 12 dühös ember bemutatóját követően még két évadot dolgozik Major Tamás igazgatása alatt. Major Tamást 1962-ben konfliktusos személyisége miatt leváltják a direktori posztról, de főrendezőként a színháznál maradhat. (Majort Meruk Vilmos követi, aki a minisztérium színházi főosztályvezetői tisztjéről kerül a posztra. Meruk két év után távozik majd a szaktárca Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztályára, majd kubai nagykövet lesz. A pártkádert Both Béla fogja váltani. Sz.Á.)
Major menesztése idején Balázs Samu több Shakespeare-klasszikusban alakít epizódszerepet.

1962-ben megkapja Tabi László A nagy mutatvány című komédiájának főszerepét, Diabolit, a bűvészt.

A történet szerint Diaboli beleszeret egy ifjú lányba, akit Törőcsik Mari játszik. A szatíra egyrészt a kispolgári érzelgősségen ironizál, másrészt hangsúlyozza: szükség van az őszinte gyöngédségre.
Balázs Samut Rodolfo, az akkor már világhírű magyar bűvész készíti fel a darab címadó trükkjére. Lukácsy András az Élet és Irodalomban elemzi Balázs Samu játékát:

Nagy odaadással formálta meg figurájának két arcát: a titokteljes illuzionistát egyfelől, aki már-már azonosul önmaga legendájával, és az öregedő világcsavargót másfelől, aki békére vágyik. A darabban is, alakításában is Diaboli belső drámája volt a leghitelesebb és a legművészibben megformált.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!