Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az amerikai énekest, aki egyszerre volt dalszerző és zongorista,
a rock and roll egyik korai úttörőjeként, az R&B és rockénekesek generációjának egyik fő inspirálójaként tartják számon.
Karrierje az 1950-es években volt csúcsponton, amikor a rhytm & bluest ötvözte a boogie-woogie-val, esetenként jazz és gospel elemekkel átitatva: sokak szerint ez volt a rock and roll kialakulásának egyik kulcsmozzanata.
A rythme&bluesból indulva az 1950-es években más afroamerikai énekesekhez - Chuck Berryhez és Fats Dominóhoz - hasonlóan megteremtett egy új műfajt, a rock and rollt, mérsékelt kortársaitól eltérően rikító ingjeivel, 15 centiméter magas sörényével és ceruzavékony bajuszával inkább botrányos jelleget adva a műfajnak - írja a zenész halála kapcsán az MTI.
Little Richard, polgári nevén Richard Wayne Penniman koldusszegény, vallásos fekete családban született a Georgia állambeli Macon városában.
Apja vándorprédikátor volt, ő a templomi gospelkórusban kezdett énekelni, de hamar megszökött és felcsapott vándorszínésznek.
Sikertelen dzsessz- és bluesénekesként folytatta, és hiába nyert meg 18 évesen egy tehetségkutató versenyt, a nagy áttörés elmaradt.
Visszatért szülővárosába, ahol napközben egy konyhán mosogatott, este pedig egy bárban szórakoztatta a nagyérdeműt.
Egy helyi énekes szárnyai alá vette, a szakmai tanácsok mellett felpomádézta a fiatalember haját, kifestette arcát és csiricsáré ruhákba öltöztette, hogy már megjelenésével is feltűnést keltsen.
1955-ben küldött egy demófelvételt egy kiadónak, ahol adtak neki egy esélyt. A dolog nagyon halványan ment, amíg Richard be nem gerjedt és nem túl szalonképes szöveggel rögtönözni nem kezdett. A "tisztított" szövegű szám Tutti Frutti címen jelent meg és új csillag született.
A közönség imádta a különc kinézetű, féktelen énekest, aki a zongorán állva vagy fekve verte a billentyűket, üvöltötte dalait.
Két éven át teltházas turnék, filmek követték egymást, amihez csak nyúlt, sláger lett. E korszakának terméke a Good Golly Miss Molly, a Lucille, a Long Tall Sally, a Ready Teddy, a Baby Face.
Little Richard 1957-ben váratlanul megtért, megtagadta homoszexualitását és egy turné közben otthagyta a show-bizniszt. Évekig prédikátorként szolgált a Hetednapi Adventista Egyházban, a zenével nem szakított, de csak gospelt énekelt, természetesen lényegesen kisebb sikerrel.
A hatvanas évek közepén tért vissza régi műfajához, azóta egymás mellett futnak gospel- és rockfelvételei. Ekkor azonban már nem ünnepelték, változott a zene és a közönség ízlése is. Richard turnézott a Rolling Stonesszal, zenekarának gitárosa pedig Jimi Hendrix volt.
Az érdeklődést a nosztalgiahullám keltette fel ismét iránta. 1972-ben a Wembley-stadionban adott nagysikerű koncertet, fellépett Bill Clinton elnöki beiktatásán, az atlantai olimpia záróünnepélyén, és 1986-ban az első körben került be a rock and roll halhatatlanjai közé.
A kilencvenes évek végén a budapesti Kisstadionban is koncertezett.
Olyan énekesek nevezték példaképüknek, mint James Brown és Mick Jagger, de ismert tény, hogy inspirációt jelentett a Beatlesnek, Michael Jacksonnak és Bob Dylannek is.
