Lehet belőle valaki

Rózsahegyi Kálmán nem szereti a parodistákat, mert úgy véli: az igazi színészt parodizálják, az nem parodizál. Ám az ifjú Rátonyi Róbert ösztönös, kitűnő parodista.Ráadásul meg is kell élnie valamiből. Amikor adódik egy lehetőség, mestere berzenkedése ellenére parodistafeladatot vállal a Városi Színházban. Műsorszáma hangos siker. A fia hivatásától berzenkedő édesapja is azt mondja: „Mégis lehet belőle valaki."
A Városi Színházban mutatott produkciója után a Moulin Rouge vezetése ajánl szerződést Rátonyi Róbertnek.

1960 - Budapest, Táncpalota (Moulin Rouge). Rátonyi Róbert színművész és a tánckarForrás: Fortepan / Bauer Sándor

Az aggódó szülők kérésére írásos nyilatkozatban vállalják: fiukat az éjszakai előadások után hazakíséri a főpincér.Nem sokkal később kiderül: nem elég a paródia, egy-egy jelenetben táncolni is kell a görlökkel. Rátonyi Róbert a műsort rendező ifj. Latabár Árpádnak – Kálmán öccsének – súgja meg – akivel addig sosem találkozott – a próbák előtti megbeszélésen, hogy nem tud táncolni. Ifj. Latabár Árpád arra kéri, erről ne szóljon senkinek, valamint felajánlja: egy órával a próbák előtt segít neki kigyakorolni az alapokat. Ifj. Latabár Árpádtól később is sok támogatást kap majd, őszinte barátságba kerül a húsz évvel idősebb művésszel.
Rátonyi Róbert ifj. Latabár Árpád tanácsára iratkozik be Feleki Kamill első osztályú tánciskolájába is, de tanára lesz majd Utassy Gizi táncpedagógus, valamint Bogár Richárd táncművész, koreográfus is.
Amikor lejár a szerződése a Moulin Rouge-ban, akkor a Royal Revü Színházban lép fel Lugossy Györggyel egy énekes-táncos paródiában.
Azt a Mucsacsai puccs cím revü követi, amelyben Fodor Artúr komikus a partnere. Jelenetükben a Rátonyi Róbert által alakított adjutáns arra inti a Fodor alakította királyt: Fenséges úr, vigyázzon! Ma délután meg fognak szállni minket!Aznap délután is ez a produkció van színen, amikor egyszer csak csizmatalpak ütemes csattogása, tankok dübörgése írja felül a színpadi szavakat.

Kiugrik a vagonból, szekrénybe költözik

A német megszállást követően Rátonyi Róbertet behívják katonának. A budaörsi laktanyában rádiósnak képzik, ám hiába a muzikalitása, a rövid morzekurzus nem sokat ér. Nem kérik számon a hiányosságait. Hamarosan – hat nap vonatozás után – Vácon találja magát a századával. Onnan Drégelypalánk felé irányítják a szerelvényt. Egyre világosabb: az úti cél Németország.Egy őrmester, aki bevonulása óta szimpátiával figyeli, hirtelen odalép Rátonyi Róberthez a döcögő vagonban, közben felrántja a vagonajtót, majd két karjával magához öleli a színészt, s azt kiáltja: Művészkém, ugrunk!A szerencsés földet érés után derül ki: az őrmester a Royal Revüben lett híve Rátonyi Róbert művészetének.Szökevényekre statárium vonatkozik, a két katona mégis szerencsésen visszajut a fővárosba. Rátonyi Róbert otthonát – ahogy a környező házakat is – fapalánk veszi körül. Sejti, mi történt, jobbnak látja, ha nem kopogtat be a gettóba.
Néhány éjszakát egy kávéház szemetesládájában tölt, miközben nyilasok járőröznek az utcákon. Egy nap elóvakodik a Pozsonyi útig. Ott lakik a cseh Bata Cipőgyár magyar vezérképviseletének igazgatója, aki a színész Moulin Rouge-beli színre lépései után gratulált lelkesen és menetrendszerűen.
Napközben a direktor szekrényében kap menedéket. Azonban amikor a cipőgyári vezér német tiszteknek ad vacsorát, rendszeresen felkéri lakóját: énekkel, zongorajátékkal szórakoztassa vendégeit. Rátonyi Róbert borzadva, de megteszi. Erőt ad az abszurdhoz, hogy időközben megtudja: szülei életben vannak, még a gettósítás előtt elköltöztek korábbi lakóhelyükről.

Rátonyi Róbert színművész és a tánckarForrás: Fortepan / Bauer Sándor

Ügyes megoldások

Rátonyi Róbert a napilapokból értesül: a Pódium Kabaré az első színház, amely az ostrom után megnyit. Az igazgató Békeffi Gábor, aki édesapja, a dachaui koncentrációs táborba elhurcolt, és onnan soha vissza nem tért Békeffi László elképzelései szerint kívánja működtetni a teátrumot. A Békeffi László által alapított intézmény a háború előtt, és részben a háború alatt elsősorban az alapító merész háborúellenes konferanszairól, és a közélet eseményeire reagáló szatirikus jelenetekről volt híres.
Békeffi Gábor közli a kopogtató Rátonyi Róberttel: még sosem hallott róla, színészre nincs is szüksége, de plakátragasztónak fel tudja venni. A színész vállalja a megbízatást, s bár hivatalosan titkárként alkalmazzák, egy ideig főként plakátokat ragaszt. Illetve a készülő darabok próbáit nézi.
Az új kabaréműsor premier előtti főpróbáján kiderül, hogy Herczeg Jenő – Vadnay László Hacsek és Sajó-jeleneteinek első Hacsekja – az ostrom alatt átélt borzalmak hatására idegösszeomlást kapott. Rátonyi Róbert az egyetlen, aki vállalja: az esti bemutatóra átveszi Herczeg szerepét. Békeffi és a színészek hitetlenkedve nézik a fiatal fiút, aztán úgy döntenek: tesznek egy próbát.
A bemutató után írja a Népszava kritikusa, Stand Géza a Pódium új kabaréja kapcsán:A legnagyobb sikert Balassa János Azért is készültek című jelenete aratta. Rátonyi Róbert igen ügyesen oldotta meg kissé hálátlan feladatát.Rátonyi Róbert kabarészerepei mellett jelentkezik egy önkéntesekből álló brigádba is, amely a rádió romos épületének újjáépítésén dolgozik. Téglahordás közben ismerkedik meg Kiszely Gyulával, a rádió akkori főrendezőjével. A színész hamarosan malteros fiúból lesz egyik napról a másikra gróf Fritz Rottenberg, Jacobi Viktor Leányvásár című operettjének rádiós változatában.
Majd ötletadója s egyik műsorvezetője Hlatky Edit és Kiss Manyi társaságában a Vidám hétvége címmel induló zenés, szórakoztató műsornak.Amikor Fényes Szabolcs, az Operettszínház új igazgatója felkeresi a Pódium Kabaréban, és felajánlja új bemutatójuk, a Napsugárkisasszonyok egyik szerepét, a színész kapásból azt feleli:Ne haragudjon, de én prózai színésznek készülök!

Prózai lehetőségek

Rátonyi Róbert végül a gázsi összege és a megnevezett partnerek személye miatt mégis vállalja a felkérést. Berky Lili, Gózon Gyula, Gombaszögi Ella partnereként áll színpadra. A sajtó megállapítja: Rátonyi Róbert hamarosan az operett műfaj egyik legnagyobb egyénisége lesz.Újabb szerepeket kap az Operettszínházban, miközben szerelembe esik Virág Lilivel, aki a Napsugárkisasszonyokban lett a partnere. /Virág Lili nem hagyott nyomot a honi színháztörténetben. A szép és jó énekhanggal rendelkező művésznő civilben dadogott, Fényes Szabolcs csak egy szerepe erejéig számított rá. Sz.Á./
Egy alkalommal Rátonyi Róbert órákat tölt a válófélben lévő Virág Lili erkélyén, a férj váratlan felbukkanása miatt. Virág Lili nem akarja, hogy a perben Rátonyi Róbert legyen a válóok. A színész végül átmászik a szomszéd lakás erkélyére, amelynek ajtaja résnyire nyitva van. Idős hölgy szunyókál mögötte, tolvajt, gyilkost kiált, majd amikor Rátonyi Róbert – eltévesztve a kijáratot – beront a spájzba, ahol befőttek, edények s egyebek borulnak a nyakába nagy csörömpöléssel. A színész végül sikerrel menekül ki a házból. Egy nap azonban levelezőlapot kap Lilitől:Nem tudok magyarázkodni, de soha többé nem láthatjuk egymást! A bélyegző szerint a lapot egy nyugati országból küldték. Utóbb kiderül, Virág Lili a szülei ösztönzésére disszidált felmenőivel, valamint egy lopott repülőgép pilótájával.
Rátonyi Róbert színpadi teljesítményén nem érződik a lelki trauma. Amikor az akkoriban induló Művész Színház alapítója, Várkonyi Zoltán megnézi egyik operettszerepében, a látottak alapján szerződést ajánl. Rátonyi Róbert a Művész Színházban Apáthy Imre rendezésében, Shakespeare Makrancos hölgy című darabjában debütál. A főszerepeket Jávor Pál és Turay Ida alakítják; Rátonyi az egyik szolgáló, a két másik Várkonyi Zoltán és Bárdy György.
Márkus László Színház című lapban írt kritikája szerint Rátonyi Róbert tökéletesen valósította meg Apáthy rendezői elképzeléseit a clownszerű szolgáló megformálásával.
Következő szerepét a Vaszary Gábor által írt és rendezett A meztelen lány című bohózatban kapja, mások mellett Sennyei Vera és Bilicsi Tivadar partnereként. A darab egyik előadását megtekinti Jób Dániel, a Vígszínház igazgatója, és egyik rendezője, Marton Endre. Várkonyi Zoltán huszonöt évig tartja majd a haragot, amiért Rátonyi Róbert 1947-ben átszerződik a Vígszínházhoz.

1946. Sennyei Vera és Rátonyi Róbert Vaszary Gábor "A meztelen lány" című bohózatának bemutatóján a Művész SzínházbanForrás: MTI/-

 

Lubickol

Rátonyi Róbert 1947 nyarán a Széchenyi fürdő medencéjéből szúrja ki a parton napozó táncdalénekesnőt, Kovács Erzsit. Partra szállva beszélgetni kezd Kovács Erzsivel, akit már régebben ismer, s igen vonzónak találja fürdődresszében. Az énekesnő azonban nincs egyedül, egy alacsonyabb leány is ott toporog mellette. A színészt eleinte zavarja a jelenléte, de ahogy rá-rápillant, egyszer csak azon kapja magát, hogy már leginkább az ismeretlen leányt nézi, tekintete mind ritkábban találkozik az énekesnőével.
Németh Margit művelt, több nyelvet beszélő leány, akkoriban a Savoy Kávéház melletti töltőtollüzletben dolgozik. Rátonyi Róbert mind többet időzik a tollak között, majd az estéket rendre együtt töltik a Savoy vacsoraasztala mellett.
Színház után Rátonyi a Savoy bárjában lép fel, így a tulajdonos, Berliner Manó rendre baráti áron lakatja jól az ifjú szerelmeseket.A Vígszínházba szerződött színész szakmai életében ekkoriban sorra kapja a jobbnál jobb prózai szerepeket. Mások mellett Priestley Váratlan vendégében, Balzac Tőzsdelovagjában, Saroyan Így múlik el az életünk című művében.
A Váratlan vendégben játszott szerepéről írja Goda Gábor a Szivárvány című lapban:Rátonyi Róbertről örömmel jelentem, hogy a prózai színpadon teljesen szakított az operett hagyományaival. Az Így múlik el az életünk kapcsán Pataki Károly Endre fogalmazza meg a Demokrácia című lapban: Parodistától a Vígszínház színpadáig nem is volt olyan hosszú az útja. Akiben ott van a művészet szikrája, az egy szál deszkán építeni tudott a Vígszínház valóban világot jelentő színpadán. Szteppel, táncol, keseregve énekel a néger muzsikájára. Egész lényében az elkallódó fiatalság, az éhező emberiség hangadója. A Vígszínház Saroyan-darabjának figurája megmarad a néző emlékezetében.
Kálmán Jenő a Színház című lapban: A fiatal Rátonyi Róbert legnagyobb dicséretére pedig állapítsuk meg, hogy máris hibátlanul átvette azt a stílust, amire a nemes vígszínházi hagyományok tisztelete kötelez.
Vígszínházi kollégái között van Mezei Mária, Ajtay Andor, Timár József, Benkő Gyula, Szabó Sándor, Tolnay Klári. Mindemellett: a háborút követő évek társadalmi, gazdasági sajátosságai miatt a gázsi olykor csúszik.
Megesik, hogy a díszítők kikötik: csak akkor húzzák fel a függönyt, ha megkapják a fizetésüket. Ők megkapják. Szabó Sándor, már országosan ismert művész, valamint kétgyermekes apa, egy alkalommal közli: ha nem kapja meg a fellépti díját, akkor eladja jelmezét, egy angol őrnagyi egyenruhát. A jelmez a Teleki téren talál gazdára.

 

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!