Csák János: Identitás, önrendelkezés, cselekvőképesség

CSÁK János
Budapest, 2022. szeptember 19. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőt mond a Budapest Eurázsia Fórum 2022 konferencián a Magyar Nemzeti Bank Budai Központjában 2022. szeptember 19-én. MTI/Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
A kormány minden lépését határon innen és túl meghatározza, hogy mi, magyarok megőrizzük identitásunkat, önrendelkezésünket és cselekvőképességünket - mondta a kulturális és innovációs miniszter szombaton a fővárosi Bálnában a XXVI. Csángó Bál megnyitóján.
Vágólapra másolva!

"A Csángó Bál nem a múltról szól. A hagyományainkat meg kell élni, mert aki nem becsüli az ősei teljesítményét, annak nem lesz jövője, és őt sem fogják becsülni az utódai. Az a feladatunk, hogy ezt a lelki örökséget megtartsuk" - hangsúlyozta Csák János.

A tárcavezető arról beszélt, hogy a magyarok valamiféle szellemi jelenséget testesítenek meg; ez a mi kultúránk, az észjárásunk, az életmódunk, ahogy gondolkodunk az embertársunkról.

Csák János úgy fogalmazott, hogy a kultúra három dolgot ad nekünk. Az egyik az azonosságtudatunk, hogy tudjuk, kik vagyunk, mert csak ez alapján tudunk élni az önrendelkezésünkkel, ami ahhoz szükséges, hogy cselekvőképesek legyünk. Hozzátette: Székelyföldön nagyon erős azonosságtudat van, de autonómia, önrendelkezés még nincs és ez korlátozza a cselekvőképességet.

szögezte le Csák János.

Csák János kulturális és innovációs miniszter. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Az idei Csángó Bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök, a megnyitón jelen volt Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke.

A XXVI. Csángó Bál a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület rendezésében zajlik szombat délutántól vasárnap hajnalig, tizenkét órán át a budapesti Bálnában.

Az idei műsorban kiemelt figyelmet kapnak a kortárs csángó költők, elhangzanak a somoskai Demse Márton, a klézsei Duma András, a lujzikalagori Gábor Felícia, a magyarfalusi Iancu Laura versei, prózái, saját tolmácsolásukban, mellettük a gyimesi költőreménység Tankó Erika is színpadra lép.

Közönség elé lépnek a moldvai és gyimesi hagyományőrző táncosok, énekesek, zenészek. A színpadi gálaműsorban közreműködnek a hagyományokat jól ismerő hagyományőrzők, Petrás Mária, Nyisztor Ilona, Tímár Magdó, Hodorog András, Lukács István Luki.

A magyarországi csángó muzsikát játszó előadók közül szerepel a műsorban Szabó Balázs, Borbély Mihály, Farkas Zoltán "Batyu", Lőrinszky Attila, a Rézeleje Fanfárosok zenekar, a Somos együttes, a Tázló együttes, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes.

A Csángó Bálon mintegy 1500 vendég vesz részt. A csángó kultúrkörből mentett munkákat a művészek fényképeken, textil- és kerámiamunkákon mutatják be egy kiállításon, a csángó magyar táncokat csángó és gyimesi hagyományőrző csoportoktól lehet megtanulni.

Az első budapesti Csángó Bál szervezői annak idején azért fogtak össze, hogy ráirányítsák a figyelmet a veszélyeztetett moldvai, gyimesi és hétfalusi csángókra, az általuk létrehozott különleges értékekre, és segítsék a csángó közösségek fennmaradását.

Jelenleg mintegy ötvenezren beszélik a csángó magyar nyelvet, a Romániában élő csángó származásúak száma 250 ezer.