Kockázat nélkül nincs megoldás

Az emberi genom teljes feltérképezése 2003 áprilisában lezárult. Az ehhez kapcsolódó kutatások, fejlesztések továbbra is sok kérdést vetnek fel az orvosok, kutatók, jogalkotók szemszögéből. A Mindentudás Egyeteme Klubjának május 4-i rendezvényén Mogyoróssy Dorottya, az Egészségügyi Tudományos Tanács főtanácsosa, Falus András immunológus, Váradi András biokémikus professzor és Szebik Imre orvosbioetikus vitatták meg álláspontjaikat.

Szebik Imre ezzel félig egyetértve arra tért rá, hogy az egyre gyakrabban szóba kerülő anyagi érdekkonfliktus hátterében a nyereségorientált biotechnológiai ipar mohósága áll, amely képes ellehetetleníteni, veszélyeztetni a tudományos megismerés lehetőségét. - A klinikai eredmények adatait meghamisítják, szelektíven publikálják azért, hogy minél nagyobb haszonra tegyenek szert. Ez sajnos ma már gyakorlat, amely egyre nagyobb számban fordul elő.

Egyed László a vita ezen pontjánál ismét megkísérelte oda terelni a szót, hogy milyen pozitív dolgokat hoz életünkbe a genomika.

A közönség létszámából is kitűnik: sokakat érdekel a téma

Falus András

Ekkor Váradi András kért szót, és arról beszélt, hogy jó volna, ha a társadalom nemcsak a kutatások veszélyeivel lenne tisztában, hanem örülne a nagyon érdekes és társadalmilag hasznos tudományos eredményeknek is. Mint mondta, az Egyesült Államokban pl. nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy mindenki tudjon meg minél többet a kutatási programokról: a veszélyeiről és az eredményeiről egyaránt.

Ezek után a közönség kapott szót. Az első kérdező arról érdeklődött, vajon volt-e már példa arra, hogy egy munkáltató vagy egy biztosító társaság hozzájutott valaki genetikai információihoz. Mogyorósi Dorottya kifejtette, egy nemzetközi egyezmény kimondja, hogy tilos a genetikai alapú diszkrimináció.

- A biztosítók egyébként mindig is genetikai kérdéseket tettek föl, amióta csak léteznek - tette még hozzá Falus András. - Megkérdezik, miben haltak meg a szülei, a nagyszülei, milyen betegség volt a családban stb. A biztosító üzleti kockázatot vállal, a tudománynak viszont nevekre nincs szüksége. Ezt hívják az információ anonimizálásának.

A másik kérdés arra vonatkozott, vajon elképzelhető-e, hogy megvalósul az, amivel egy olasz kutató néhány éve állítólag kísérletezett: az ember klónozása.
Szebik Imre elmondta, az ehhez hasonló hírek eddig tudományos blöffnek bizonyultak. Az viszont továbbra is komoly kérdés, hogyan lehet az ezzel történő kísérleteket megakadályozni.

A közönség is kérdezhetett...

EgyedLászló


Mogyorósi Dorottya

Egy újabb kérdező a pennsylvaniai halálesetre visszatérve a kísérletek kockázatairól kérdezősködött. Váradi András erre csak annyit válaszolt: nemcsak a genomikai beavatkozások rejtenek magukban veszélyeket, hiszen teljesen triviális műtétek során is előfordulnak tragédiák. A rizikót valamennyi esetben a minimumra kell csökkenteni, de azt is be kell látni: kockázat nélkül sosem fogjuk megoldani a legsúlyosabb problémákat.

Fotó: Mayer András