Horn Péter

I. Az emberi civilizáció kialakulása a mezőgazdaságon alapult

1. ábra

A földművelés kialakulásakor először sikerült az új kőkorszak (a neolitikum) emberének a természettől való teljes függőségből kiszabadulni, amely a korábbi korszakokra jellemző gyűjtögetésre és vadászatra alapozott élelmiszerszerzésre épült. Az emberiség fejlődéstörténete során először, mintegy 10 ezer évvel ezelőtt a Tigris és az Eufrátesz folyamvidékén kezdett tudatosan termelni, elsőként feltehetőleg a vadbúzát "háziasítva". A földművelés döntően gyorsította fel az emberi képességek fejlődését, létrejöhetett a társadalmi munkamegosztás, ezzel a mezőgazdaság az emberi civilizáció alapjává vált.

2. ábra

A földművelés forradalmával szinte párhuzamosan zajlott a ma ismert és széles körben elterjedt állatfajok többségének háziasítása is, i. e. 7 és 4 ezer között. A kutyáé pedig már 15 ezer és a rénszarvasé 12 ezer éve kezdődött el.

A háziasítás során a növények és az állatok alkalmazkodtak az emberekhez és céljaikhoz. Az állattenyésztés elterjedésével már kialakult a kevert mezőgazdaság korszaka, de sok esetben az emberi közösségek földművelőkre és állattenyésztőkre váltak szét, az adott korra jellemző kulturális jellegzetességekkel.

3. ábra

4. ábra

5. ábra

"Az ország haszna mindenek felett a mezőgazdaságot kedvelő király"

A mezőgazdasági tevékenységet már az ókorban is sokirányúan szabályozták. A világ talán első szociális indíttatású agrártörvénye Mózestől származik, az időszámításunk előtti 13. századból, miszerint:

"És midőn learatjátok országotok aratását, ne teljesen arasd le meződnek szélét aratásodkor, a szegénynek és jövevénynek hagyjad azokat." Mózes, III. könyve 23. fejezet. (Talmud könyve, I. kapu)

6. ábra

Az USA-hoz hasonló élelmiszersegély-programok nemcsak a leszakadó, a szegényebb lakossági rétegek népegészségügyi szempontból fontos, kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátását szolgálják, - javítva egyúttal az életminőséget is -, hanem ezzel védik országuk belső piacát is.

Az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO) szerint, 2001-ben a világ lakosságából 2,6-2,7 milliárd ember léte kizárólagosan a mezőgazdaságtól függött, erőfeszítéseiket, szinte teljes jövedelmüket, szűkös élelmiszer-ellátásuk biztosítására fordítják. A háztartási statisztikák azt mutatják, hogy a leggazdagabb országokban az összes fogyasztói kiadás 12-16%-át, a közepesen gazdagokban egynegyedét, egyharmadát költik élelmiszerekre. Hazánkban ez mintegy 25%-ra rúg, az élvezeti cikkekkel együtt pedig 34%-ot ér el átlagosan. Talán kevesen tudják hallgatóságom körében, hogy a világ vezető ipari nagyhatalma, az USA minden ötödik munkavállalójának állása kapcsolódik valamilyen módon az agrárgazdasághoz, az agrárbizniszhez. Joggal állíthatjuk tehát, hogy a 21. század elején a világ lakosságának több mint a fele egzisztenciálisan függ az agrárgazdaságtól.