Iraki válság: egy napig még a diplomáciáé a szó

Március 17-én eljön az igazság pillanata a világ számára az iraki válsággal kapcsolatban - közölte George Bush amerikai elnök az Azori-szigeteken tartott hármas csúcstalálkozót követően. Az elnök egy napot adott az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy elfogadja az amerikai-brit határozattervet, amely felhatalmazást adna a háborúra. Ha az ENSZ nem bólint rá, Bushék feltehetően nemzetközi felhatalmazás nélkül is támadni fognak.

A sok-sok utolsó lehetőség után hétfő most már valóban a döntés napja lesz, és mivel senki sem hiszi igazán, hogy az azori-szigeteki csúcson bejelentett utolsó diplomáciai próbálkozás bármilyen eredményt hozhat, a tanácskozás befejezésétől számított 24 órán belül bármikor lehullhatnak Irakra az első bombák - hangzott a londoni rádió helyszíni tudósítójának kommentárja a hármas csúcsot lezáró sajtóértekezlet után.

A BBC első értékelése szerint gyakorlatilag semmi esélye nincs annak, hogy Szaddám Huszein iraki elnök élni fog az egyetlen olyan még létező lehetőséggel, amellyel elkerülhetné a háborút, vagyis az önkéntes száműzetésbe vonulással.

A kormányzó brit Munkáspárt háborúellenes balszárnyának egyik vezéralakja is úgy vélekedett, hogy a diplomáciának más nincs esélye az azori brit-amerikai-spanyol csúcs után. Graham Allen a sajtóértekezlet után Londonban azt mondta a BBC-nek: hétfőn "már csak a kirakatot fogják rendezgetni". A két szövetséges hatalom arra fogja felhasználni a napot, hogy a franciákat, a németeket, az oroszokat és az ENSZ-t hibáztassa a diplomácia kudarcáért, vagyis "mindenkit, csak azt az embert nem, aki ezt az egészet kitalálta: George W. Bush (amerikai elnököt), aki kétségbeesetten akarja ezt a háborút már ezen a héten" - mondta a lázadó kormánypárti brit törvényhozó.

Allen a Labour balszárnya nevében ismét felszólította a brit és az amerikai kormányt, hogy "ne lőjenek", mert - mint mondta - az a mód, ahogy Bush kezeli az iraki kérdést, a terrorellenes nemzetközi koalíció szétveréséhez fog vezetni.

Az 1997 óta hatalmon lévő Munkáspárt alsóházi frakciójának jelenős része nem ért egyet az új ENSZ-határozat nélküli háborúval. Két hete az Irak ügyében beterjesztett kormány-állásfoglalás ellen a munkáspárti törvényhozóknak több mint a negyede - 122 képviselő - fellázadt, és ellenindítványt terjesztett be, amely szerint nincs alapja az iraki háborúnak. Ez volt a modern brit politikatörténet legnagyobb parlamenti kormánypárti lázadása egy kormányjavaslat ellen.

Előzetes számítások szerint az új határozat nélküli brit részvételről szóló, keddre tervezett alsóházi vitában még többen, 150-en fordulnak majd szembe a kormánnyal a Labour padsoraiban, de a frakció vezetése arról biztosította Blairt, hogy a 411 kormánypárti képviselőnek több mint a fele felsorakozik a kabinet mögött az alsóházban.

A konzervatív ellenzék vezére azonban a baloldali brit kormány mellé állt az iraki kérdésben, és a francia álláspontot tette felelőssé a kialakult patthelyzetért. Iain Duncan Smith, a toryk miniszterelnök-jelöltje vasárnap este, az azori csúcs után azt mondta: Franciaország olyan helyzetet alakított ki, amelyben most már gyakorlatilag lehetetlen az új biztonsági tanácsi határozat elfogadtatása. - Ez nagy kár, mert itt lett volna a lehetőség a nemzetközi közösség egységének felmutatására - mondta az ellenzéki politikus. Duncan Smith a nap folyamán, a konzervatívok tavaszi kongresszusán is demonstrálta, hogy az iraki kérdésben a kormányt támogatja, mondván: ez az idő nem alkalmas politikai játszmákra, és a konzervatív párt nem is kezd ilyesmibe - jelentette az MTI.