Magyarország kezdi elfogadni a kétsebességes Uniót

Elmozdulás volt megfigyelhető a magyar küldöttek álláspontjában az Európai Konvent péntek-szombati ülésén olyan, az Unió alapvető intézményi rendjét illető kérdésekben, mint a megerősített együttműködés elve, vagy az uniós elnökség intézménye. Előbbi alapján egy kemény mag tovább léphet az integrációban, míg a többi állam csak késve követi.

A megerősített együttműködés megkönnyítését és első ízben a védelmi politikára való kiterjesztésének lehetőségét tartalmazzák a jövendőbeli EU-alkotmány vonatkozó cikkelyei.

A rugalmasabb integráció, más néven megerősített együttműködés lehetőségét először az 1997 júniusában elfogadott Amszterdami Szerződés ismerte el, majd a 2000 decemberében kitárgyalt Nizzai Szerződés további perspektívákat nyitott meg előtte. A jelenlegi szabályok szerint a szorosabb együttműködéshez végső esetben, utolsó eszközként lehet nyúlni, amikor egy alapvetően uniós célokat és érdekeket szolgáló akciót nem lehet minden tagállam részvételével végrehajtani. A mechanizmus elindításához minimum 8 tagállam részvétele szükséges, előfeltétele, hogy a Tanács minősített többséggel engedélyt adjon rá. A mai helyzetben a megerősített együttműködés nem terjeszthető ki a védelmi politikai és katonai kérdésekre. A Nizzai Szerződés első ízben alkalmazta a többsebességes integráció elvét a második pillérnél, kikötve egyúttal, hogy kizárólag a Tizenötök által elfogadott közös akciók és közös álláspontok végrehajtásánál alkalmazható.

Az alkotmányos tervezet (1. rész 32-es cikkely) amellett, hogy tágabb teret nyit a szorosabb együttműködés előtt (amely például kiterjedhet védelmi kérdésekre is), egyszerűsíti és pontosítja a mechanizmus beindításának szabályait és azokat a feltételeket, amelyek a későbbi csatlakozáshoz szükségesek. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is markánsabb szerepet kap majd az eljárásban.

A vonatkozó cikkely szerint a megerősített együttműködés "az Unió céljainak elérésére és érdekeinek megőrzésére, valamint az integrációs folyamat megerősítésére irányul" és kezdettől fogva nyitott más tagállam csatlakozása előtt. A mélyebb együttműködést létrehozni kívánó országok - a kül- és a biztonságpolitika kivételével - az Európai Bizottsághoz fordulnak kérésükkel, amelyben pontosan megjelölik, mely területen kívánják alkalmazni a mechanizmust, illetve az együttműködés céljait. A Bizottság javaslatot terjeszthet a Tanács elé, de ha ezt mégsem tenné meg, akkor az okokról köteles tájékoztatni az érdekelt tagállamokat. A megerősített együttműködés beindítására az Európai Bizottság javaslatára, az Európai Parlament egyetértésével (avis conforme) a Tanács minősített többségi döntéssel adhat engedélyt. A mechanizmus elindításához a tagállamok legalább egyharmadának részvétele szükséges (ez a bővítés után nagyjából megfelel a mostani 8 országos küszöbnek).

A kül- és biztonságpolitikát érintő kezdeményezések esetében a kérést a Tanácshoz kell benyújtani, amely a külügyminiszter elé utalja, aki véleményben foglal állást arról, hogy a tervezett együttműködés összhangban áll-e az Unió közös kül- és biztonságpolitikájával. A Bizottság ezzel párhuzamosan arról állít ki véleményt, hogy a kezdeményezés nem mond-e ellent az Unió más politikáinak. A kérvényről az Európai Parlamentet is tájékoztatják. A döntést a Tanács hozhatja meg minősített többséggel.

Ha egy tagország később csatlakozni szeretne az együttműködéshez, akkor erről a szándékáról értesítenie kell a Tanácsot, a Bizottságot és adott esetben a külügyminisztert. Az értesítés átvételétől számított 4 hónapon belül a Bizottság megerősíti a szóban forgó tagország részvételét. Ha a Bizottság mégis úgy döntene, hogy a részvétel feltételei nem teljesültek, akkor megjelöli az elvárásokat és határidőt azok teljesítésére. Ha a tagállam vitatja a Bizottság állításait, a Tanácshoz fordulhat, amely minősített többséggel döntést hozhat az ügyben. A kül- és biztonságpolitika területén az EU külügyminiszterével folytatott konzultációt követően a Tanács erősíti meg az érintett tagállam csatlakozását a megerősített együttműködéshez.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel