Teljes fordulat az EU agrárpolitikájában

Az Európai Unió 45 év után búcsút int a régi agrártámogatási rendszernek, amely protekcionista jellege miatt torzítja a nemzetközi kereskedelmet, és sok kárt okoz a fejlődő országoknak. A közös agrárpolitika reformjáról csütörtök reggel született megállapodást egy új korszak kezdetének nevezte Franz Fischler, az Unió mezőgazdasági biztosa. Az agrárszubvenciók jelentős részét 2005-től a termelés mennyiségétől függetlenül fizetik ki az EU-ban. A csatlakozó országok termelőinek közvetlen kifizetéseit ugyanakkor mindaddig nem érintik a most elfogadott változtatások, amíg a támogatások szintje el nem éri a jelenlegi tagállamokét.

A közös agrárpolitika (CAP) reformjának legfontosabb elemei:

1. A gazdák jövedelmének körülbelül kétharmadát kitevő közvetlen kifizetések javarészét - de nem a teljes támogatást - a jelenlegi gyakorlattól eltérően a megtermelt mennyiségtől függetlenül folyósítják majd. A termelők az eddig létező valamennyi támogatási forma összevonásával alanyi jogon egységes farmi támogatást kapnak majd, amelyhez ugyanakkor meghatározott környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és állattartási feltételeknek kell megfelelniük. A kifizetés mértéke a 2000 és 2002 közötti "történelmi" bázisidőszakon alapul majd (az ez idő alatt különböző címeken kapott támogatásokat átlagolják majd). A reform 2005-től lép életbe, de a tagállamok indokolt esetben 2007-ig kitolhatják a reform bevezetését.

Hogy a reform miatt esetleg fellépő negatív következményeket, így a termőföld elhagyásának kockázatát minimálisra csökkentsék, a tagállamok - ha úgy látják jónak - a gabonaszektorban a teljes támogatás maximum 25 százalékáig fenntarthatják a régi rendszert, amelyben hektár szerinti kifizetést alkalmaznak. A durumbúza esetében a teljes támogatási szint 40 százalékáig maradhat a régi rendszer.

A marhaszektorban a farmerek három opció közül választhatnak: az anyatehén-prémium akár 100 százalékát és a vágómarha-prémium 40 maximum 40 százalékát továbbra is a termelés szintje alapján folyósíthatják, vagy a vágómarha-prémium 100 százalékát, vagy a különleges marhaprémium 75 százalékát a megszokott módon fizethetik ki a gazdáknak. A kecske és a juhtámogatások maximum 50 százaléka továbbra is a termelés függvényében kerül majd kifizetésre.

A tejtermékeknél a közvetlen kifizetéseket csak a tejreform maradéktalan végrehajtását követően, 2008-tól számítják bele az egységes farmi támogatásba, de a tagországok akár előbb is bevezethetik a rendszert. A kedvezőtlen adottságú területeken és az égei-tengeri szigeteken kifizetett közvetlen jövedelemtámogatások továbbra is a termelés szintjéhez lehetnek kapcsolva, ha a tagállamok így látják jónak. Speciális kiegészítő rendelkezések érvényesek a rizsre, a durumbúzára, a keményítőre és a száraztakarmányra.

A tagállamok az egységes farmi támogatások összegének maximum 10 százalékáig kiegészítő támogatást nyújthatnak farmereiknek a környezetvédelem, a minőségi termelés és a marketing szempontjából fontos különleges típusú gazdálkodás ösztönzésére.

2. A farmi tanácsadási (korábban auditálási) rendszer 2006-ig önkéntes lesz a tagállamok számára. A tagországoknak 2007-től tanácsadási rendszert kell felkínálniuk a termelőiknek, amelyben ugyancsak önkéntes lesz a részvétel. A miniszteri Tanács 2010-ben az Európai Bizottságnak a tanácsadási rendszer működéséről készült jelentése alapján döntést hozhat annak kötelezővé tételéről.

3. A vidékfejlesztésre fordított pénzek összege jelentős mértékben (évente 1,2 milliárd euróval) megemelkedik, és új intézkedések bevezetésével kiszélesítik a vidékfejlesztési támogatások hatókörét. A változások 2005-től lépnek hatályba. A tagállamok és a régiók belátására lesz bízva, hogy az intézkedéseket beillesztik-e vidékfejlesztési programjaikba. Az említett intézkedések célja az élelmiszerbiztonság és minőség javítása, az EU-jogszabályok által megkövetelt normák teljesítésének elősegítése a gazdák számára és az állattartás körülményeinek javítása.

4. Új minőségösztönző kifizetéseket vezetnek be. A mezőgazdasági termékek minőségének javítását szolgáló akciókban résztvevő farmerek maximum öt éven keresztül és egy adott évben legfeljebb 3 ezer euróig ilyen premizálásban részesülhetnek. Állami támogatást kaphatnak a költségek maximum 70 százalékáig azok a termelői csoportok, amelyek a fogyasztók jobb informálását és a termékek promócióját célzó akciókban vesznek részt. A sztenderdek elérését elősegítő új támogatási formákat is létrehoznak. Külön támogatás áll majd azoknak a farmereknek a rendelkezésére, amelyek farmi tanácsadási szolgáltatást vesznek igénybe. Állatonként maximum 500 eurós támogatásban részesülhetnek azok a gazdák, akik legalább öt éves időszakra elkötelezik magukat az állattartás javítását szolgáló intézkedések mellett.

5. A CAP-reform keretében a nagyobb gazdálkodóknak járó kifizetéseket csökkenteni fogják és az így felszabaduló forrásokat a vidékfejlesztésre csoportosítják át. Ez a moduláció. A direkt támogatások csökkentése kizárólag az 5 ezer euró feletti éves közvetlen jövedelemtámogatásban részesülő farmereket érinti majd. Az első évben, 2005-ben 3, utána 4, majd a rákövetkező években 5 százalékos lesz a levonás, ami a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodókat sem érinti majd. Öt százalékos elvonás és átcsoportosítás évente 1,2 milliárd euró plusz forrást jelent majd a vidékfejlesztés számára.

Ami a megtakarítás elosztását illeti, 1 százalékpontnyi (tehát 2005-ben a 3-ból 1 százalék) összeg abban a tagállamban marad, ahol a megtakarítás keletkezik. A fennmaradó részt három kritérium alapján osztják szét a tagállamok között. Ezek: mezőgazdasági terület, agrárfoglalkoztatás és vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP. Az 1 százalékpont levonása után a fennmaradó 2-3-4 százalékpontnyi forrás legalább 80 százaléka ugyancsak a tagállamok kapják majd meg. A csatlakozó országok esetében a közvetlen kifizetések csökkentése mindaddig nem lép élertbe, amíg a direkt támogatások mértéke el nem éri a normális szintet.

6. A miniszterek arról is megállapodtak, hogy a közös agrárpolitika (CAP) kiadásainak rögzítéséről 2002 októberében a brüsszeli csúcson hozott döntés következményeként 2007-től kezdve egy pénzügyi fegyelmet szolgáló mechanizmust vezetnek be. Amennyiben az előrejelzések alapján az adott éves keret túllépésére lehet számítani a Tanács a Bizottság javaslatára kiigazíthatja a közvetlen kifizetések mértékét, erre a célra maximum 300 millió euró áll majd rendelkezésre.

7. A tagállamok a CAP piaci politikáját is több szektorban felülvizsgálták. A gabonafélék intervenciós ára nem változik. Az alaptámogatás a tonnánkénti 63 euró marad. Az intervenciós árra rendelkezésre álló szezonális korrekciót ugyanakkor a felére csökkentik. A raktárkészletek felhalmozódásának veszélye miatt eltörlik a rozs intervenciós árát. A rizs intervenciós ára egy lépésben 50 százalékkal csökkenni fog és eléri a tonnánkénti 150 eurós világpiaci árat.

A Tanács úgy döntött, hogy 2014-ig meghosszabbítja a jelenlegi tejkvóta-rendszert. Az Agenda 2000-reformcsomagban elhatározott kvótaemelést 2006-ra halasztották. Az egységes farmi kifizetést csak a tejszektor reformjának teljeskörű végrehajtása után alkalmazzák, ha csak a tagállamok nem vezetik be előbb. A miniszterek aszimmetrikus árcsökkentésben állapodtak meg a tejtermékeknél. A vaj intervenciós ára négy lépésben 25 százalékkal csökken majd. A tejpor ára végül három év alatt 15 százalékkal csökkenhet. A tagállamok megemelték a görög tejkvótát. A változtatások a fentieken kívül a protein magvakat, a dióféléket, a keményítőt, a száraztakarmányt érintik. Az olívaolaj és a dohányágazat reformjáról 2003 őszén ismerteti majd előzetes javaslatait az Európai Bizottság.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel