Történelmi jelentőségű döntés várható Hágában

Hétfőn egy szerb tábornok perében arról dönt a hágai Nemzetközi Törvényszék, hogy népirtásnak tekintendő-e az 1995-ös srenbrenicai mészárlás, amikor több ezer bosnyák férfit öltek meg a szerbek. A döntés kimenetele a mészárlást levezénylő Krstic tábornokon kívül kihat számos más hágai vádlott, így Slobodan Milosevic sorsára is.

Történelmi jelentőségű ítéletet hoz a jugoszláviai háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék felebbviteli bírósága hétfőn: Radislav Krstic szerb tábornok ügyét vizsgálva döntenie kell arról, hogy az 1995-ös srebrenicai mészárlás, több ezer bosnyák férfi meggyilkolása minősíthető-e népirtásnak.

A boszniai várost - amelyet egyébként az ENSZ védett övezetnek minősített, de mégsem védett meg - 1995 júliusában foglalta el a boszniai szerbek hadserege, amely ezután alig néhány nap alatt több mint 7000 helyi férfit végzett ki. Ez volt Európában a legszörnyűbb mészárlás a II. világháború vége óta, és nem kis szerepet játszott abban, hogy a boszniai háború ügyében a nemzetközi közösség elszánta magát a beavatkozásra.

A várost elfoglaló szerb csapatokat Radislav Krstic irányította, akit a boszniai nemzetközi békeerők 1998 decemberében fogtak el, és ezt követően állították a hágai törvényszék elé. Ügyében 2001-ben született az első fokú ítélet, amelyben népirtásnak nyilvánították a srebrenicai gyilkosságokat, ezért emiatt, valamint háborús és emberiesség elleni bűntettek miatt 46 év börtönre ítélték a tábornokot. A döntést mind a védelem, mind a vád megfellebbezte. A vád szerint az ítélet enyhe, mert Krstic életfogytiglani börtönt érdemel - a védelem szerint viszont nem áll fenn a népirtás vádja.

A srebrenicai mészárlás jogi minősítése (vajon népirtás történt-e vagy "csak" etnikai tisztogatás, amely az emberiesség elleni bűntények csoportjába esik) óriási jelentőségű lehet a nemzetközi jog alkalmazásában. Ha a fellebbviteli bírák elutasítják a népirtás megjelölést, az nagy presztízsveszteség Carla Del Ponte, a törvényszék főügyésze szempontjából, ráadásul a törvényszék előtt folyó többi perre, így a Slobodan Milosevic volt szerb államfő elleni eljárásra is hatással lesz, hiszen a Del Ponte által felhozott vádpontok között az ő esetében is szerepel a népirtás.

Ha viszont Srebrenica esetében a bírák jóváhagyják a népirtás vádját, akkor ezzel kitágul a jogi kategória eddigi értelmezése: immár nem csak a teljes lakosság (férfiak, nők, gyerekek) elleni gyilkosságok tartoznak ebbe a körbe, hanem a lakosság egy részének (a férfiaknak) a megölése is.

Az 1948-as genfi konvenció meghatározása szerint a népirtás "olyan bűncselekmény, amelyet egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport egészének vagy valamely részének elpusztítási szándékával követnek el".