Sztyepasin, Jelcin szövetségese<br/>

Szergej Sztyepasin személyében - akit Oroszország ügyvezető miniszterelnökévé nevezett ki Borisz Jelcin orosz elnök, miután felmentette Jevgenyij Primakovot - a CNN Jelcin ?felszentelt szövetségesét" látja.

Jelcin elnök a múlt héten már előléptette korábbi belügyminiszterét, aki több mint egymillió fős rendőrséget irányított. Sztyepasin akkor a miniszterelnök első helyettese lett. Két nappal később a CNN szerint egy televíziós közvetítésen, ahol jelen voltak az orosz vezetők, Jelcin azt mondta a kabinet tagjainak, hogy „húzzák arrébb székeiket, hogy Sztyepasin odaférjen az asztalfőre".
A most 47 éves „lágy beszédű, gyermekarcú" Sztyepasin eddigi legkiemelkedőbb szerepében „hű héja volt a szakadár csecsenekkel folytatott katasztrófa-háborúban", amit Jelcin elnök karrierje legnagyobb hibájának tartott. Sztyepasin volt az egyik fő tisztviselő, aki döntő szerepet játszott a balvégzetű katonai hadjárat kezdetén, aminek az volt a célja, hogy leigázzák a függetlenedni akaró csecseneket.
Ő volt éppen a feje a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSB), ami a titkosrendőrségnek, a KGB-nek az utódja, amikor Jelcin elnök 1994 decemberében az orosz erőket a csecsenek ellen küldte.
Sztyepasin 1995 júniusában, a dél-oroszországi Bugyonnovszkban történt véres csecsen túszdráma után lemondott.
Később csendben visszatért, és részt vett a csecsenekkel folytatott tárgyalásokon. Két évvel később Jelcin adott neki még egy esélyt, és kinevezte igazságügyi miniszternek.
Az igazságügyi minisztériumban Sztyepasin felügyelte a mindig túlzsúfolt börtönöket, és az volt a feladata, hogy megpróbálja a börtönviszonyokat az európai normákhoz közelíteni.
Jelcin elnök idén márciusban kinevezte Sztyepasint belügyminiszternek, miután menesztette a korábbi miniszterelnök, Viktor Csernomirgyin kabinetjét, közöttük Sztyepasin elődjét, Jurij Kulikovot, aki szintén fontos szerepet játszott a csecsenek elleni hadjáratban.
Sztyepasinnak belügyminiszterként újra szembe kellett néznie a csecsen problémával, mert ekkor a csecsenek teljes függetlenséget követeltek Moszkvától. Az elmúlt néhány évben csecsen bűnöző bandák, akik túszrablásból éltek, elraboltak a forrongó területen néhány idősebb tisztviselőt, külföldieket és oroszokat egyaránt.
Egy ügyvéd, aki a belügyminisztérium akadémiáján végzett, a médiában időnként „rózsás arcú héjának" nevezte Sztyepasint, amiért szégyenlős mosolya mögé rejti keménységét és ambícióit.
Sztyepasin már 1973-ban csatlakozott a belügyminisztérium csapatához, ekkor úgynevezett „politrabotnyik" volt – a Kommunista Párt tagjaként ő volt az egyik média-megfigyelő, aki ellenőrizte, hogy a médiában úgy történnek-e a dolgok, ahogy azt a szovjet kormány szeretné.
Később előadásokat tartott a katonai akadémián, és doktori címet szerzett. Doktori disszertációjának címe „A párt vezetése a leningrádi tűzoltóságban a második világháború alatt" volt.
A peresztrojka idején, amikor Mihail Gorbacsov megkezdte reformjait, a fiatal tisztviselő bekerült a parlamentbe, ahol a liberális táborhoz csatlakozott.
Egy bizonyos időt a legfelsőbb vezetés köreiben töltött mint a biztonsági bizottság tagja.
Sztyepasin volt az egyike annak a néhány minisztériumi tisztviselőnek, aki elhagyta pozícióját 1993 októberében, amikor sikertelen kísérlet történt Jelcin elnök leváltására. 1994 márciusában az újonnan felállt FSB vezetője lett.
Szergej Vlagyimirovics Sztyepasin 1952. március 2-án Kínában, a szovjet katonai övezetben született. Nős, egy fia van.