Strasbourg először foglalt állást magyar vonatkozású ügyben <br/>

A precedens értékű strasbourgi ítélet jelentős, mert az emberi jogi egyezmény kiemelten fontos részeire -véleménynyilvánítás és egyesülési szabadság - irányul. A bíróság ezen döntése eltér az emberi jogi bizottság régebbi, ez ügyben vallott nézeteitől. A korábbi, Magyarország politikai szabályozását elmarasztaló határozatot most felülbírálta. A mostani döntés kimondja: a fegyveres testületek tagjainak politikai tevékenységét korlátozó alkotmányos előírás nem sérti az európai emberi jogi megállapodást.

Baka András bíró elmondta: a Rekvényi László kontra Magyarország ügyben a testület csütörtök délután hirdetett ítéletet. A 17 tagú testület két kérdésben egyhangúlag, a harmadikban 16:1 arányban elvetette a beadványokat. A precedens értékű strasbourgi ítélet azért jelentős, mert a beadvány az emberi jogi egyezmény kiemelten fontos részeire - a véleménynyilvánítási, illetve egyesülési szabadságokra - irányult, s e döntése eltér az európai emberi jogi bizottság régebbi, ez ügyben vallott állásfoglalásától. Ez utóbbi fórum a politikai tevékenység szabályozása ügyében korábban elmarasztalta Magyarországot, s ezt bírálta most felül az Emberi Jogi Bíróság.
Rekvényi László panasza a magyar alkotmány egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatára irányult. E szerint: fegyveres testületek, polgári és nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos tagjai nem lehetnek tagjai pártoknak, politikai tevékenységet nem folytathatnak. A beadvány szerint e rendelkezések ellentétesek az európai emberi jogi egyezményben foglaltakkal, közelebbről: a véleménynyilvánítási és egyesülési jogokkal.
A bíróság többszöri ülést s alapos vitát követően arra a következtetésre jutott, hogy a három cikkelyre vonatkozó panasz nem helytálló. Megállapította: törvényes célnak tekinthető a politikai pártoktól független, a napi politikai befolyástól mentes rendőrségi tevékenység. Az ügyet a bíróság januárban kezdte el vizsgálni, s viszonylag gyorsan megszületett az ítélet, illetve a szövegezőbizottság is befejezte munkáját. Azt követte a zárótárgyalás, az ítélethirdetés.
Strasbourgban az Európa Tanács refomjával immár folyamatosan működő Emberi Jogi Bírósághoz mind nagyobb tömegben érkeznek a saját nemzeti törvényhozásukkal szemben igazukat keresők beadványai: tavaly közel 15 ezer ilyen panaszt tettek, s idén e szám tovább emelkedik.

(MTI)

Ajánló:

Az ET információs oldala.