60 ezer albánt szállítottak koncentrációs táborokba a szerbek - állítja a The Sunday Telegraph<br/>

A NATO békefenntartói 60 ezer albán menekültre találtak kiégett Koszovói falvakban, melyeket a szerbek koncentrációs táborokká alakítottak. Az éheztetéstől teljesen legyengült férfiakat, nőket és gyermekeket azért tartották fogva a szerbek, hogy élő pajzsként használhassák őket a NATO szárazföldi támadása esetént.

Az albán családokat hegyvidéki rejtekhelyeikről gyűjtötték össze áprilisban egy nagyszabású szerb művelet során, és szállították az északi Podujevo körüli öt kiégett faluba: Sajkovacba, Dumicba, Surkicba, Svecelbe és Sekiracába. Az akció során – a menekültek elmondása szerint – rengeteg albán meghalt, pontos számot azonban nem tudtak mondani.
A táborokat tankok és katonák őrizték. Aki megpróbált megszökni, azt ott a helyszínen kivégezték.
"A náci Németország vérfagyasztó emlékét idézve a menekültek, köztük a hat hónaposnál idősebb gyerekek is, azonosító kártyát kaptak, amelyeken nevüket, regisztrációs számukat és a fogolytábor
nevét tüntették fel" – írta a The Sunday Telegraph tudósítója.
„Drew Gardner, fotós kollégám és én jutottunk először a sajkovaci koncentrációs táborba. 12000 teljesen lesoványodott és beteg menekültet találtunk. Se ételük, se gyógyszerük nem volt. 7 napja vízhez se jutottak" – számolt be a helyszínen járt tudosító.
Az újságíró pár nappal a NATO békefenntartói után érkezett a faluba.
A falvakba érkező angol katonák figyelmeztették a menekülteket: ne hagyják el a táborokat, amíg a szerbek ki nem vonulnak Koszovóból. 4 idős férfi mégiscsak elindult, hogy élelmet szerezzenek családjuknak. Mindannyiukat lelőtték a szerbek. A menekültek elmondták: a szerbek a hegyekből figyelik őket, és akik elhagyják a falu-táborokat, azokat lelövik az orvlövészek.
„Két hónapja zártak be minket ebbe a táborba és a mai napig úgy lőnek le minket, mint a kutyákat" – mondta a 30 éves Ylber Ademi.
A férfi szerint a szerbek azzal rémisztgették őket, ha a NATO szárazföldi csapatai bevonulnak Koszovóba, az albánokat fogják élő pajzsnak használni.
A menekültek rémálma 4 héttel azelőtt kezdődött, hogy bekerültek volna a táborokba. Legtöbbjük Észak-Koszovóból menekült el, amikor a szerbek elkezdték véres hadjáratukat az albánok ellen, néhány nappal azután, hogy a NATO megtámadta Jugoszláviát.
Podujevoban gránátokat dobtak a házakra, tankokkal lerombolták az albánok otthonait. Elkobozták az albánok pénzét és ékszereit. „A nőknek meztelenre kellett vetkőzniük, hogy a katonák ellenőrizhessék: nem dugtak-e el ékszereket" – mondta az egyik menekült.
Ademi szerint a szerbek pontosan tudták, hogy melyik házban laktak gazdag emberek.
„Utasítottak: takarodjunk innen. Teljesen ki akarták üríteni a várost. Legalább 90 embert lemészároltak. Elégették őket és egy közös gödörbe dobálták a maradványaikat."
Míg azt meg lehet mondani, hogy hányan menekültek a környező országokba, azt egyelőre nem tudni, hogy hányan menekültek a hegyekbe. A podujevoi albánok a hegyet választották. Abban reménykedtek, hogy ott nem találnak rájuk a szerb katonák. Reményük azonban hiú álomnak bizonyult: április 11-én vagy 12-én rájuk találtak.
„Körülbelül 4000 katona lepte el a koliqi hegyvidéket. Gránátokat dobáltak, és kést szegeztek a gyerekek torkához, miközben a szülőktől pénzt követeltek".
A 34 éves Naim Mulloli láta ahogy a szerbek elvágták a 22 éves Fatir Mekoli nyakát. „A szerbek 1000 márkát követeltek az apjától, akinek azonban nem volt pénze, erre elvágták a fia nyakát".
A menekültek elmondása szerint 70-80 embert öltek meg a helyszínen.
Az albánok abban reménykedtek, hogy a szerbek átrakják őket Albániába vagy Macedóniába, mint a többi menekültet.
„Azt mondták, hogy elvisznek minket haza. Ez hazugság volt. Ehelyett leégett falvakba vittek minket, ahol koncentrációs táborokat alakítottak ki" – mesélte Ademi.
A kimerítő úton lelőtték azokat, akik a fáradságtól összeestek. „Elég volt, ha valaki csak rájuk nézett. Már lőttek is" – idézte fel a rémséges utat az egyik menekült.
A The Sunday Telegraph újságírója Ademi kíséretében elment Batlava faluba. Az úton rohadó csontvázak és lemészárolt lovak hevertek. Egy nejlon zacskó alatt egy idős férfi, egy nő és az unokájuk holtteste volt. Ademi szerint a család azért jött le a hegyekből, hogy megkeressék elveszett rokonaikat. Az út mentén heverő papírok szerint a férfit Ilaz Zeqirinek hívták és 56 éves volt, amikor végeztek vele a szerbek. Feleségét Feridenek hívták és 55 éves volt.