Jelcin Kennedy feltételezett gyilkosának leveleit adta át Clintonnak<br/>

A Borisz Jelcin orosz elnök által nemrégiben Bill Clinton amerikai elnöknek átadott iratok egyrészt a feltételezett merénylő, Lee Harvey Oswald leveleit tartalmazzák, másrészt a szovjet kormány reagálásait a merénylet elkövetése után.

Vasárnap Kölnben adta át váratlanul Jelcin Clintonnak a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos mintegy 80 oldalból álló iratcsomót, amely Oroszország archívumaiból származik.
A dokumentumok között a feltételezett merénylő, Lee Harvey Oswald kézírásos levelei is ott vannak, amelyeket szovjet tisztviselőknek küldött, mikor 1959-ben menedéket keresett a Szovjetunióban - írta a Washington Post.
Az átadott iratok tartalmazzák azokat az anyagokat is, amelyeket a szovjet hatalom gyűjtött össze Oswaldról, amíg Minszkben élt.
Ezenkívül olyan jegyzőkönyveket is kapott Clinton, amelyekben szovjet tisztviselőknek a merénylettel kapcsolatos reagálásai olvashatók, többek között az is, hogy félnek: esetleg Moszkvát felelősségre akarják vonni az amerikaiak.
A történészek abban reménykednek, hogy az iratokból végre kiderül, valóban akkor tervelte-e ki Oswald a merényletet Kennedy ellen, amikor 1959 és 1962 között a Szovjetunióban élt.
A Fehér Ház ígéretet tett arra, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák a dokumentumokat. 1996-ban ugyanis egy kutatócsoport kérését már visszautasították, amikor bele akartak tekinteni az iratokba.
Makszim Zsukov, a Kommerszant riportere három iratot nyilvánosságra hozott. Az egyik Oswald levele volt; a másik a külügyminisztérium irata, amelyben a gyilkosságra reagáltak; a harmadikban pedig a Kennedy temetésén való esetleges részvételről írtak.
Vlagyimir Szokolov, aki a külügyminisztériumban az archiválással foglalkozik, ezért jól ismeri az iratokat, azt mondta, hogy a dokumentumok között vannak eddig titokban tartott adatokat tartalmazók is, például egy, amit Nyikita Hruscsov szovjet vezetőnek küldött Anatolij Dobrinyin, aki sokáig az orosz nagykövet volt Washingtonban, így a gyilkosság idején is.
"A dokumentumok két részre oszthatók" - mondta Zsukov. "Az egyik csoport abból az időből származik, amikor Oswald itt élt, a másik azokat az anyagokat tartalmazza, amelyekben a szovjet kormány reagál a merényletre."
Oswald 1959-ben szovjet állampolgárságot kért, de nem kapta meg. Minszkben, ahol élt, a KGB megfigyelése alatt állt. 1962-ben feleségével visszatért az Egyesült Államokba.

Korábban:

1999. június 20. vasárnap