Az orosz büszkeség áldozatává vált az elsüllyedt tengeralattjáró legénysége<br/>

Saját torpedójának felrobbanása okozhatta augusztus 12-én a Barents-tengeren hadgyakorlatozó orosz atom-tengeralattjáró elsüllyedését. A 100 méterrel a tenger szintje alá lemerült hajó fedélzetén 116 fő - legénység és az orosz vezérkar néhány tagja - tartózkodott. A hajó belsejét elárasztotta a víz. A mentésben résztvevő norvég mélytengeri búvárok szerint az atom-tengeralattjárón nincs túlélő.

Legfrissebb hírek:

Az első híradások augusztus 14-én, hétfőn jelentették, hogy az orosz haditengerészet egyik atommeghajtású tengeralattjárója gyakorlatozás közben a Barents-tenger mélyére ereszkedett. A hírek akkor még vasárnapra tették a meghibásodást, azonban később kiderült, a hajó szombat - augusztus 12. - óta segítségre vár. Már az első jelentésekben megemlítették, hogy a hajó fedélzetén nem volt nukleáris fegyver, ezért nem kell sugárveszélytől tartani, a búvárhajó mindkét reaktorát leállították. A szerencsétlenül járt jármű fedélzetén 116 személy tartózkodott, mint később kiderült, az orosz vezérkar néhány tagja a hajóból kívánta megtekinteni a hadgyakorlatot. A hírek szerint a mélyben rekedtek egy búvárharangon keresztül biztosították ellátásukat levegővel és energiával.

Orosz tengeralattjáró

Rögtön találgatások kezdődtek a tengeralattjáró elsüllyedésének okairól. Az orosz haditengerészet mélybe leküldött kamerái először még csak ütközések nyomát vélték felfedezni a hajó testén, később azonban amerikai és orosz részről is azt jelentették, hogy a tragédiát robbanás okozhatta. Ugyanis egy, a Kurszkot közelről követő amerikai tengeralattjáró akusztikai szakértői szombaton robbanás dörejét rögzítették.

Norvégiát régóta aggasztja annak lehetősége, hogy radioaktív szennyezés éri keleti szomszédja felől. A tragédia hírére ezért összehívták a nukleáris balesetekkel foglalkozó válságbizottságot, hogy megállapítsák, szükséges-e bármilyen lépés norvég részről a baleset miatt.

Hétfőn a Kurszkkal két órára minden rádiókapcsolat megszakadt, de aztán helyreállt az összeköttetés. A legénység kopogtatással adott életjelt magáról. A reaktorok leállítása miatt nem volt áram a fedélzeten, ami problémát okozotta legénység oxigénellátásában is. Hétfő este egy brit katonai szakértő úgy vélte: az orosz mentőalakulatoknak csak 48 órájuk van arra, hogy megpróbálják kimenteni a legénységet. Orosz részről azonban még szerdán is azt nyilatkozták, hogy az oxigén péntekig kitart. Szerda délelőtt óta nem lehetett kopogtatást hallania tengeralattjáróból.

A tragédia bejelentésének hírére sorra érkeztek a külföldi felajánlások a mélyben rekedtek megsegítésére. A francia, a brit és az amerikai haditengerészet is műszaki segítségnyújtást ajánlott fel, orosz részről azonban elutasították az ajánlatokat, mondván, minden eszközük megvan ahhoz, hogy sikerüljön a mentőakció.

Távirányítású mentőkapszula

Egy másik terv szerint az orosz haditengerészet megpróbálta volna kiemelni az egész tengeralattjárót. A terv szerint egyenként 400 tonnás gumitömlőket akartak erősíteni a hajó mindkét oldalára, és azokat a víz alatt, magas nyomású levegővel felfújni, hogy igénybe vegyék a felhajtóerőt. Egyes katonai szakértők kétségbeesett és elég valószínűtlen tervnek minősítették az egész hajó felszínre hozatalának elképzelését, hiszen a Kurszk 25 ezer tonnát nyom. Ráadásul norvég illetékesek attól tartottak, hogy ebben az esetben a megsérült hajótestből esetleg radioaktivitás szabadulhat ki a környezetbe.

Szerdán, augusztus 16-án a Lazurit nevű, tengeri mentési munkálatokra szakosodott orosz cég szakemberei újabb tervvel álltak elő: pontonok segítségével orrára lehetne állítani a tengeralattjárót, így a farokrész vészkijáratai a vízfelszín fölé kerülnének, és fel lehetne nyitni azokat. A víz alatt 100 méteres mélységben fekvő hajó hossza ugyanis 155 méter, így függőleges helyzetbe hozva a farokrész kiemelkedne a vízből, és hozzá lehetne férni a hátsó vészkijáratokhoz.

Mentőhajó

Norvég búvároknak sikerült kinyitniuk a tengeralattjáró külső zsilipkamrájának ajtaját. A vízzel teli kamrában nem találtak senkit. Az orosz Északi Flotta parancsnoka szerint a hajó hátsó részeit is elöntötte a víz, ezért valószínűleg nem maradt senki életben a hajón. A búvárok nem mértek radioaktív sugárzást az elsüllyedt tengeralattjárón.

Az orosz média támadásba lendült, szerintük ugyanis a szerencsétlenül járt tengeralattjáró balesete súlyos csapást jelent Putyin elnöknek az orosz tengeri dicsőség felélesztésével kapcsolatos törekvéseire. Az orosz elnök az év elején jelentette be, hogy novemberben a Kuznyecov admirális nevű cirkálóval az élen orosz haditengerészeti egységeket kíván felvonultatni a Földközi-tengeren. A tervben öt tengeralattjáró - közöttük a Kurszk is - szerepelt volna . A hadihajók felvonultatásával azt kívánták (volna) jelezni, hogy tizenöt évi szünet után az orosz haditengerészet ismét megjelenik a világtengereken.

Az ORT tv-csatorna nem tudott magyarázatot találni arra, hogy az orosz katonai vezetés miért titkolta el két napig a balesetet, és miért vesztegetett el értékes időt, nem is szólva arról, hogy akkor még nyugodt volt a térségben a tenger, így a mentőakció sokkal hatékonyabbnak bizonyult volna.

"A mostani baleset nemcsak az orosz haditengerészetre mér súlyos csapást, hanem megkérdőjelezi Vlagyimir Putyinnak az orosz haditengerészeti hatalom feltámasztására irányuló erőfeszítéseit is" ? nyilatkozta egy interjújában Joanna Kidd, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) szakértője.

A meghibásodás nem egyedi eset az orosz haditengerészet eszközeiben, mert az utóbbi időben egyre több gond van a tengeralattjáró-flottával. Ennek oka állítólag a pénzhiányban és abban keresendő, hogy a járműveket nem ellenőrzik rendszeresen. Újságírók szerint ezért először a gazdaságot kellene Putyinnak rendbe tennie, és csak utána fitogtathatná országa erejét.

A legnagyobb veszteséggel járó baleset 1989 áprilisában történt, amikor körülbelül 350 km-re Norvégia partjaitól kigyulladt egy tengeralattjáró, és a 69 fős legénységből 42-t a hullámsírba temetett.

1960-ban ugyancsak a Barents-tengeren - torpedójának felrobbanása miatt - elsüllyedt egy orosz tengerelattjáró. Akkor a hajó 270 méterrel süllyedt a tenger szintje alá, onnan pedig az 56 fős legénység mindössze14 tagja szabadult ki élve.

Tíz évvel ezelőtt Oroszországnak még 114 atom-tengeralattjárója volt, mára csak 28 maradt. Közülük - immár a Kurszkot is "leírva" - csupán tíz alkalmas bevetésre.

Ajánló:

Képek, némi műszaki leírással. (angolul)