Szabadkán megnyitották Magyarország főkonzulátusát

Vágólapra másolva!
Zoran Djindjic szerb kormányfő Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen nyitotta meg Szabadkán Magyarország főkonzulátusát. Orbán előtte elfogadta Djindjic meghívását, ősszel Belgrádba látogat.
Vágólapra másolva!

A Szabadka egyik legszebb épületében működő konzulátus megnyitásakor Orbán Viktor kifejtette: Magyarország érdekelt abban, hogy jó legyen a viszonya szomszédjával, s Szerbia ismét erős és nagy reményű országgá váljon, amelyben a magyarok megbecsült polgárokként élhetnek.

A magyar miniszterelnök szerint Közép-Európa jelenleg egy újabb aranykor küszöbén áll, a térség országai összefogásával a Baltikumtól az Adriáig, illetve Szerbia déli határáig olyan térség jöhet létre, amely utoléri Európa nyugatabbra lévő országait.

Zoran Djindjic örömét fejezte ki amiatt, hogy megnyílik Szabadkán a főkonzulátus, amely megkönnyíti majd az ott élő magyarok életét és munkáját. Mint mondta, a két ország kapcsolatainak különleges jelentőségük van; ez elsősorban a Vajdaságban élő nagy létszámú magyar közösségnek köszönhető, amely az elmúlt 10 évben a demokratikus változások motorja volt. A szerb kormányfő köszönetet mondott a vajdasági magyaroknak azért, hogy az elmúlt 10 év változásai idején sohasem csak a saját jogaikért harcoltak, hanem egész Szerbia demokratizálódásáért.

Közölte: Szerbia nevében kötelezettséget vállal arra, hogy az országban élő minden polgár és nemzetiségi csoport mindig az európai normáknak megfelelő jogokat élvezhet. A szabadkai rendezvényre a Vajdaság minden magyarok lakta településéről buszok szállították a résztvevőket, akiknek útját a Vajdasági Magyar Szövetség szervezte. A képviselet átadása előtt előtt Zoran Djindjic és Orbán Viktor politikusok kíséretében tárgyalt az észak-bácskai Palicson, s a festői szépségű Palicsi-tó partján lévő kisvendéglőben költötte el ebédjét. A másfél órás szűk körű megbeszélés után Djindjic bejelentette, hogy a magyar miniszterelnökkel elvi egyetértésre jutott több gazdasági kérdésben. Mint mondta, összesen hat témakörben született szóbeli megállapodás. Az első a dunántúli turizmus.

A szerb miniszterelnök szerint közös bizottságot és pénzalapot hoznak létre, amelynek segítségével finanszírozzák és elősegítik a turizmus minőségi fejlesztését a Duna-mentén. Fontolóra veszik a Belgrád-Budapest autópálya államközi projekt keretében történő felépítését, aminek érdekében ugyancsak egy pénzalap létrehozását tervezik. Harmadik területként egy szabadkereskedelmi terület létrehozását jelölte meg a szerb kormányfő, hozzátéve, hogy kölcsönös vámkedvezményeket is bevezethetnek. Elvi egyetértés született egy 200 millió német márkás hitelgarancia-alap létrehozásáról is, amely olyan kis- és középvállalkozások számára biztosítana forrást, amelyek Szerbiában, illetve Magyarországon kívánnak tevékenykedni. A két fél szóbeli megállapodásra jutott olyan közös beruházásokról is, amelyek főként a háború alatt megsemmisített szerbiai létesítmények helyreállítását szolgálják.

Az utolsó együttműködési területet az energiaiparban jelölte meg Zoran Djindjic. A szerb kormányfő elmondta, hogy a közeljövőben három témában Magyarországon, három témában pedig Szerbiában tartanak megbeszélést, s létrehoznak egy szakértői bizottságot, amely konkrét javaslatokat dolgoz ki mindkét kormány számára.

Zoran Djindjic közölte hogy a megbeszélésen szó esett a magyarok szerbiai státusáról. Orbán Viktorral egyetértettek abban, hogy a magyaroknak Szerbiában kielégítő politikai jogaik vannak és valóban saját államuknak tekinthetik Szerbiát, amely garantálja jogaikat, amelyre számíthatnak, ha gondjaik vannak. A palicsi megbeszélés után Orbán Viktor örömét fejezte ki, hogy Szerbiának, illetve Jugoszláviának olyan kormánya van, amelynek hosszú távú elképzelésekkel rendelkezik gazdasági területen is.