Atomcsapással fenyeget a KNDK

2004.08.04. 11:23

Két új, nagy hatótávolságú rakétát fejleszt a Korea Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK), amelyek akár Amerikát is elérhetik. Az új rakéták egyike szárazföldi, a másik pedig tengeri indítású. Utóbbi egy tengeralattjáróról nukleáris robbanófejjel felszerelve Amerika összes nagyvárosa ellen bevethető. Hírszerzési értesülések szerint a rakétákat orosz tudósok fejlesztették Észak-Koreában, akik eredetileg a KNDK űrprogramjához nyújtottak volna tudományos segítséget.

Elérhetik Amerikát azok a ballisztikus rakéták, amelyekkel Észak-Koreában folytatnak kísérleteket. Hírszerzési jelentések szerint a KNDK két különböző rakétát fejleszt. Az egyik, egy szárazföldi, a másik pedig egy tengeri indítású ballisztikus rakéta. A rakéták hatótávolsága 2500-4000 kilométer lehet. A Jane's Intelligence című, hírszerzéssel foglalkozó lap úgy tudja, hogy a rakéták fejlesztése hamarosan tesztfázisba lép.

Észak-Korea már bebizonyította, hogy képes harci fejjel felszerelt működőképes rakéta legyártására és bevetésére. 1998-ban nagy riadalmat okozott a KNDK egyik kísérleti rakétája, amely a Japán szigetekhez közel csapódott a tengerbe.

Az új szárazföldi rakétákkal a KNDK Alaszkát és a csendes-óceáni amerikai bázisokat veszélyeztetheti. Sokkal komolyabb fenyegetést jelent a Jane's szerint az új tengerről indítható rakéta. Ha a KNDK hadrendbe állítja őket, akkor egy tengeralattjáró fedélzetéről megfelelő robbanófejjel az USA egész területén atomcsapást mérhetnek velük. Ilyen csapásmérő kapacitással jelenleg csak az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína rendelkezik.

A koreaiak a szovjet S-27-es rakétát használták alapul a fejlesztésekhez. Ezt a tengeralattjáróról indítható rakétát a Szovjetunió 1968-ban állította hadrendbe, nukleáris robbanófejekkel. A fegyvert a cseljabinszki Makajev Tervezőirodában tervezték. 1992-ben az iroda 20 munkatársát tartóztatták le az orosz hatóságok, mert azt feltételezték, hogy az S-27-rakéta terveivel Észak-Koreába akartak szökni.

A tudósok útiokmányait a KNDK általános gépészeti minisztériuma állította ki, és az Orosz Föderáció védelmi minisztériuma is jóvá hagyta, úgy tudták ugyanis, hogy a tudósok Zyb-ben, vagyis az észak-koreai űrprogramban segédkeznek majd. Hírszerzési információk szerint azonban több orosz tudós eljutott Észak-Koreába, ahol munkába álltak a rakétaprogramban. Legalábbis erre enged következtetni a KNDK ballisztikus rakétaprogramjának gyors fejlődése.

Észak-Korea az ország lakosságához mérten a világ legmilitarizáltabb állama, a világ ötödik legnagyobb hadseregével rendelkezik. A hadsereg 1,14 millió katonával, és mintegy 7,45 millió tartalékossal bír - írja az MTI. Emellett 100 ezer fős különleges alakulata van. A katonák közel 70 százaléka az országot Dél-Koreával elválasztó, 65 kilométer széles demilitarizált övezetben szolgál.

A koreai néphadsereg 3800 harckocsival, 2270 páncélozott csapatszállító járművel és 11 200 üteggel rendelkezik. Az ország területén 13 ezer kiépített tüzérségi állás található, ezek közül mintegy 4 ezer a demilitarizált zónában, 2-300 pedig olyan helyeken, amelyekről a dél-koreai főváros, Szöul is lövethető.

A haditengerészet állománya 430 hadihajóból, 50 tengeralattjáróból és 340 kisegítő tengeri járműből áll. A légierő flottáját közel 1700 légi jármű - köztük 780 harci gép, 80 bombázó, 300 kisegítő gép, valamint 310 helikopter alkotja.

Először a kilencvenes évek közepén merült föl, hogy Észak-Korea atomfegyvert és annak célba juttatásához szükséges rakétákat fejleszt. Amerika akkor még rá tudta venni a KNDK-t, hogy segélyek fejében állítsa le a jongbjoni atomlétesítményeket, ahol a feltételezések szerint a kísérletek zajlottak. Az utóbbi két évben azonban Észak-Korea bejelentette, hogy újraindítja atomprogramját.

A sztálini típusú diktatúra vezetője, Kim Dzsong-Il szerint az Egyesült Állmaok folyamatosan háborúval fenyegeti országát, ezért a diktátor ragaszkodik ahhoz, hogy az USA egyenrangú félként tárgyaljon vele a leszerelésről. A válság megoldására összehívott pekingi leszerelési tárgyalások eddig nem hoztak tényleges eredményt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK