Biblia és hallucináció vár a legdurvább börtönök lakóira

A francia kormány olyan törvénymódosítást tervez, melynek értelmében lehetővé válna a visszaeső bűnözők kényszergyógykezelése. Az [origo] ennek kapcsán utána járt, milyen megtorlással kell szembenézniük a bűnözőknek a világ legdurvábbnak tartott börtöneiben és milyenek a viszonyok a legkeményebb magyar fegyházakban. A szuperbiztonságos amerikai börtönökben csak háromnaponta jár kimenő a magánzárkából, akkor is csak egy zuhanyozás erejéig. Egy jegyzettömbön, egy könyvön és egy Biblián kívül semmit nem tarthatnak maguknál a rabok. A világ legkeményebb helyei között tartják számon a brazil börtönöket is, falaik között nincs törvény. Aki ellenáll, azzal gondolkodás nélkül végeznek.

"Senkinek ne adja az Isten, hogy odakint egyszer találkozzon velem. Olyan piszkos munkát még nem láttak, amilyet művelnék" - fenyegetőzött egy interjúban Balogh Lajos, a százhalombattai rém, aki négy lány brutális meggyilkolása miatt raboskodik a szegedi Csillag börtönben. Magyarországon általában a sorozatgyilkosokat őrzik a legszigorúbb körülmények között, Balogh hírhedt börtöninterjúja pedig annyira felkavarta a lakosságot, hogy aláírásgyűjtés indult büntetésének életfogytiglanra változtatásáért, de a százhalombattai rém nem tartozik a legveszélyesebbnek tartott bűnözők közé.

Őket a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben tartják fogva, mivel az országban hivatalosan csak ott működik különleges biztonságú zárka. Ilyen speciális cellában él például a jugoszláv származású Magda Marinko, akit az ügyészség nyolc gyilkossággal vádolt, és csak a szegedi cukrászcsalád kiirtását nem tudták rábizonyítani. Vastag, hangszigetelt ajtóval ellátott zárkájában a bútorokat a padlóhoz erősítették, a mosdókagyló feletti tükör pedig üveg helyett acélból van. A zuhanyzó és a vécé a cellán belül található, Marinko ott eszik, és jobbára még az őrök is csak a belső telefonon beszélnek vele. Az intézkedések szigorúsága érthető, mivel a sorozatgyilkos már kétszer rátámadt őreire, egy alkalommal a börtönudvaron tett napi sétája közben vetette rá magát egyikükre.

Hasonló veszélyhelyzetben az őrök nem sokat tehetnek, mert kényszerítő eszközt nem használhatnak. A megbilincseléshez csak saját testi erejükre támaszkodhatnak, vagy az erre kiképzett szolgálati kutyát uszíthatják a fogolyra. Ehhez nem is kell megvárniuk, amíg az elítélt támad, az is elég, ha csak passzívan szembeszegül. Egyes fegyházakban éjjel-nappal kamerák figyelik az olyan zárkákat, amelyek lakóit hajlamosnak tartják a szökésre, illetve ön-és közveszélyesnek minősítik. A kamera azonban nem garantálja a biztonságot: Sopronkőhida egyik bekamerázott zárkájában követett el öngyilkosságot Donászi Aladár, a négyszeres gyilkos.

A foglyok veszélyességét nem csupán az elkövetett bűncselekmény határozza meg, és nem is csak a Balogh Lajoséhoz hasonló fenyegetőzések. Különösen szigorúan őrzik azt is, akinek a személyisége, egészségi-fizikai állapota okot ad erre, sőt még a szabadulásig hátra lévő idő is befolyásolhatja a döntést. Négy veszélyességi fokozat van: a rab besorolásától függ, mennyit telefonálhat, sportolhat, milyen gyakran fogadhat látogatót vagy használhatja a konditermet. Bár elméletben a fegyházak a szigorúbbak, a különösen veszélyesnek minősített börtönlakókat jobban őrzik, mint a könnyen kezelhető fegyházasokat.

Szegeden, Budapesten és Sopronkőhidán is vannak a különleges biztonságúakhoz hasonló cellák, ezekbe "egyszemélyes elhelyezés" néven zárják az elítélteket. Bevett gyakorlat, hogy olyanokat tesznek egyszemélyes zárkába, akikről gyanítják: szökésre vagy más elítéltek zsarolására készülnek - derül ki a Magyar Helsinki Bizottság börtönmegfigyelő programon alapuló, 2002-es kiadványából. Hivatalosan csak szélsőséges esetben, például akkor különíthetnének el egy foglyot, ha ön- és közveszélyesen viselkedik, csoportos ellenszegülésben vesz részt vagy nem hajlandó enni. Ezeknek puszta gyanúja nem elég, az elkülönítés szükségességét pedig hetente felül kell vizsgálni. A Helsinki Bizottság emberi jogi szempontból aggályosnak tartja, hogy az egyszemélyes elhelyezésre nem érvényes ez a szabály, így jogi biztosíték híján, gyakorlatilag bármeddig elzárva tarthatják a rabokat.

Janecskó Kata - Sáling Gergő