Könnyen megússzák a modern despoták

Vasmarokkal kormányzó, vérengző, korrupt, elnyomó rendszerek vezetőit gyűjtötte össze az [origo] a volt iraki elnök, Szaddám Huszein perének kapcsán. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire érte utol a felelősségre vonás a modern kor diktátorait, mit követtek el, hogy viszonyulnak hozzájuk országuk lakói, hogy élnek ma. A jelek szerint több százezer ember kegyetlen lemészárlását is meg lehet úszni, de ha elolvassa összeállításunkat megtudhatja azt is, hogy akad olyan despota, aki kifejezetten szép emlékeket hagyott maga után sokakban.

Jorge Rafael Videla
1925, Mercedes

Hol, mikor?
Argentina, 1976-1981

Ő mondta
"Valaki nem csak úgy lehet terrorista, hogy fegyverrel gyilkol, vagy bombát robbant, de azzal is, ha arra buzdít másokat, hogy keljenek fel a nyugati és keresztény civilizáció ellen" - 1977-ben arra válaszolva, miért tartóztattak le emberei egy kerekesszékes asszonyt

Hogy kezdte?
Katonaként. Juan Perón, majd az elnök halála után harmadik felesége, Isabel Perón elnöksége alatt szolgált, egészen a dandártábornokságig vitte. 1975-ben a gyengekezű Isabel Perón a hadsereg nyomására őt nevezte ki vezérkari főnöknek - vesztére. Egyből elkezdte szervezni a puccsot a Perón-özvegy népszerűtlen, és nehézkes uralmának megdöntésére. 1976 március 24-én vette át a hatalmat az elnöktől, két napra rá már magát nevezte ki elnöknek, az országot két főtiszttel - a haditengerészet részéről Emilio Massera admirálissal, illetve a légierő részéről Orlando Ramón Agostival - közösen, egyfajta triumvirátusként irányították. A parlamentet felfüggesztette, kormány helyett egy kilenctagú katonai bizottság vette át az irányítást, a politikai pártokat és szakszervezeteket betiltotta, a bíróságok működését leállíttatta, a médiát cenzúrázta, a fontos posztokra katonákat állított. 1981-ben nyugdíjba ment, utódja Roberto Viola lett.

A per
Videlát még két katonai vezér követte: Robert Eduardo Viola, majd Leopoldo Galtieri, utóbbi indította a Falklandi-háborút, amely végül a junta végét okozta. Ekkor indultak a perek, amelyek során felelősségre vonták a junta volt vezetőit, így Videlát is. 1985-ben életfogytiglani börtönt kapott, és büntetésképp leszerelték a hadseregtől, miután számos gyilkosságban, emberrablásban, kínzásban, és több más bűntettben is bebizonyosodott bűnössége. Csakhogy mindössze öt évig volt börtönben, 1990-ben Carlos Menem elnök amnesztiát adott neki, a junta sok más bebörtönzött tagjával együtt. Menem lépése heves kritikákat váltott ki, 1998-ban újra börtönbe csukták - ezúttal gyerekek elrablása miatt, ám csak 38 napot töltött a Caseros börtön régi részében, egészségügyi okokból ugyanis házi őrizetbe helyezték.

Amit szívesen letagadna
Talán az egész Guerra Suciát (piszkos háborút), amelynek során brutálisan letörték a sztrájkokat és a társadalmi mozgalmakat az ország stabilitásának helyreállítása címén. A Proceso de Reorganización Nacional (röviden: Proceso; Nemzeti Átalakítási Eljárás) célja a baloldali ellenzék felszámolása volt. 1976 és 1983 között több ezer - becslésektől függően: legalább kilencezer, legfeljebb harmincezer - embert gyilkoltak meg, kínoztak halálra, tüntettek el, vagy vettek jogtalanul őrizetbe a junta fegyveresei a Proceso részének tekintett Condor-hadművelet keretében.

Aki szívesen letagadná
Az Egyesült Államok több egykori vezető politikusa is barátságos kapcsolatot ápolt, vagy ezek fenntartását szorgalmazta a Videla-rezsimel, például Henry Kissinger, Richard Nixon és Gerald Ford elnökök külügyminisztere is így tett a közös kommunizmus-ellenes érdekek miatt. Jimmy Carter elnöksége alatt ez a viszony hidegebb lett, ám a Reagan-kormányzat alatt újra felmelegedett, mivel Reagaenék komoly segítséget kaptak a nicaraguai Contrák kiképzésében az argentin rezsimtől.

Mi van vele most?
Többé nem került börtönbe. Nestor Kirchner elnökké választása után viszont megváltozott a politikai felfogás, Videla országlását már nem tekintik legálisnak, portréit is eltávolították az elnökök portréi közül.

Ballai Vince, Sáling Gergő