Franciaország fenntartja magának a jogot arra, hogy nukleáris csapást mérjen bármely országra vagy regionális hatalomra, amely terrorista támadást hajt végre francia földön - tudatta csütörtökön Jacques Chirac francia államfő.

Az elnök a francia nukleáris elrettentéssel foglalkozó beszédében, egy Brest közelében lévő tengeralattjáró-támaszponton kijelentette: Párizsnak készen kell állnia arra, hogy kemény válaszcsapást mérjen minden olyan ellenséges hatalmi központra, amely terrorista támadást intéz vagy tömegpusztító fegyvert vet be Franciaország ellen.

Chirac beszédében hangsúlyozta a nukleáris elrettentés szükségességét. Szavai szerint Franciaország úgy fejleszti nukleáris erőit, hogy készen álljon a rugalmas válaszra mindenfajta fenyegetéssel szemben. Kijelentette: "Mindazon országok vezetőinek, amelyek tömegpusztító fegyverek bevetését veszik fontolóra Franciaország ellen, tudatában kell lenniük, hogy megfelelő és határozott válaszra számíthatnak." A válasz - fogalmazott az elnök - "lehet hagyományos, de más jellegű is", azaz történhet atomfegyverrel is.

A francia államfő utalt arra, hogy adott esetben célzott nukleáris csapásról lehet szó, s ebből kiindulva - a célzott csapások lehetővé tétele érdekében - alakították át a francia nukleáris erőket és csökkentették az atom-tengeralattjárókon elhelyezett nukleáris robbanófejek számát.

A Chirac által mondottak megfigyelők szerint változást jelentenek Párizs eddigi nukleáris stratégiájában. A nukleáris erő bevetése szempontjából Franciaország mindeddig az ország területi egységének, szuverenitásának és lakosságának védelmét tekintette "létfontosságú érdeknek". Az elnök beszédében most azonban első alkalommal történt utalás egy esetleges terrortámadásra adandó nukleáris válaszcsapásra, noha Chirac nem tett említést semmifajta Franciaország elleni konkrét fenyegetésről. Emellett az elnök ugyancsak először említette Franciaország létfontosságú érdekei között a szövetségesek védelmét is, mint ami szavai szerint ugyancsak igazolhatja nukleáris fegyver bevetését.

Az elnök a hidegháború utáni korszak új fenyegetéseiről szólva regionális hatalmakról beszélt. "Egy regionális hatalom ellen alternatíváink nem lehetnek csak a semmittevés vagy a teljes megsemmisítés" - fogalmazott az elnök, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a francia válasz közvetlenül a hatalmi központok, illetve az adott agresszor "cselekvőképessége" ellen irányuljon.