Megkövezés, csonkítás, boszorkányság - népbírósági ítéletek

2006.02.05. 14:05

A világ számos pontján működik olyan, különleges ügyekben ítélkező bíróság, amelynek létjogosultságát kevesen ismerik el, mégis emberek tíz- százezereinek életéről döntenek. A Human Rights Watch jogvédő szervezet éves jelentése szerint számos olyan bírói testület működik, amelyik hátráltatja a jogbiztonság érvényesülését és kiszolgáltatottá teszi az embereket. Egyes országokban még ma is halálrakövezés jár bizonyos bűnökért, a boszorkányokat pedig bíróság felhatalmazással egyszerűen agyonveri a tömeg.

"Nincs ügyvéded, saját közösséged tagjai az ügyvédeid. Ők a vádlók is, sőt, ők a szemtanúk" - magyarázta egy ruandai asszony, hogyan működnek a népbíróságok, azaz az úgynevezett gacacák. Ruandában 2005-ben terjesztették ki a gacacák jogkörét az ország egész területére. A gacacák feladata az 1994-es népirtás idején elkövetett emberiség elleni bűncselekmények vizsgálata. Bár a bíróságok elvileg a nép felhatalmazásával működnek és az emberektől nyerik ítélkezési jogukat is, sok ruandai bojkottálja ezt az intézményt, mert nem bíznak benne - írja éves jelentésében a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet.

Sokaknak van is mitől tartani. A HRW szerint százakat zártak börtönbe előzetes letartóztatás címén, esetleg pontatlan vagy hamis tanúzás miatt. Mivel azonban a gacacáknak fellebviteli bírósága egyelőre nem létezik, ezért számukra nem biztosított semmilyen jogorvoslat. A bíróságok munkája elől már legalább 10 ezer olyan ruandai menekült el, aki nem bízik a szervezet működésében, tart a téves vagy rosszindulatú letartóztatástól.

A 2002-ben létrehozott bíróságok létjogosultságát az is megkérdőjelezi, hogy sok bírót is bűnök elkövetésével vádolnak a helyiek. Szintén csorbítja a gacacák tekintélyét, hogy a kormánycsapatok bűneit nem vizsgálhatják. Bár a bíróságok felállításának egyik legfőbb érve az volt, hogy így hamar át lehet rágni a népirtás idejének bűntetteit, láthatóan ez semmilyen szinten nem teljesül - állítja a HRW. Eddig ugyanis kevesebb mint 3000 esetben ítélkeztek, pedig az illetékesek szerint legalább 761 ezer ember ügyét kell majd megvizsgálni. Nem sok esély van tehát arra, hogy az eredeti célkitűzéseket teljesítve 2007-re minden ügyet lezárnak, a gacacák nagy valószínűséggel csak a bizonytalan jogi helyzet elnyújtásához járulnak majd hozzá.

Libériában a hagyományos értelemben vett bírósággal is komoly gondok vannak. A börtönnépesség mindössze 3 százalékát ítélték el, a maradék 97 százalékot ítélet nélkül fosztják meg személyes szabadságától. A bírói állások jelentős része betöltetlen, ráadásul sok bírát gátlástalanul megkennek - írja a HRW. A 2005 júniusában felállított Truth and Reconciliation Commission (Igazság és Megbékélés Tanácsa) pedig csak még tovább súlyosbítja a jogi problémákat. A tanács feladata az 1979 és 2003 októbere közti emberiség ellenes bűncselekmények felderítése. Tagjai a kisebb súlyú ügyekben amnesztiát hirdethetnek, nagyobb súlyú ügyeknél pedig javasolhatják a kivizsgálást. Azt azonban nem tisztázták, hogy a vizsgálatokhoz joga van-e a tanácsnak és ha igen, akkor milyen jogkörrel.

Sierra Leonében 2002-ben hozták létre a Special Court for Sierra Leonét (Sierra Leone-i Különleges Bíróság; SCSL), hogy a polgárháború áldozatainak szolgáltasson igazságot. A HRW szerint a leginkább az kifogásolható a szervezet működésében, hogy sok ügyet visznek egyszerre, nem ellenőrzik a szemtanúk állításait. A bírák és ügyészek könnyen megvesztegethetők, az előzetes letratóztatásokat szinte gondolkodás nélkül osztogatják. A bíróság helyi szinten szokásjog alapján működik.

Nigériát a vallási bíráskodás bevezetése osztja meg. Az ország 36 tartománya közül 12-ben 2000 óta bűnügyekben is ítélkezhetnek a saría bíróságok, amelyek az iszlám jogot alkalmazzák. 2005-ben két férfit szodómiáért utaltak a bíróság elé, ha bűnösnek találják őket, akkor halálra kövezhetik őket. A bíróság bizonyos bűntetteket megtorolhat végtagcsonkítással és korbácsolással. Bár a nigériai saría bíróságok 2002 óta nem szabadtak ki halálbüntetést vagy a súlyosabb ügyekben elítéltek fellebeztek, a saríát alkalmazó testületek léte a HRW szerint komolyan veszélyezteti az emberi jogok érvényesülését. A vádlottak sokszor védelmet sem kapnak, a bírók képzetlenek.

Burundiban sem a különleges ügyeket, hanem a mindennaposnak számító bűncselekményeket vizsgáló falubíróságok itéleteivel akadnak problémák - írja a HRW. Szexuális bűncselekményekért halál jár, akárcsak boszorkányságért. Tavaly egy esetben titkos praktikái miatt ítéltek halálra egy férfit. Az íéletet a tömeg hajtotta végre, a bűnösnek talált boszorkányt egyszerűen agyonverték.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK