Nemi erőszakkal vádolnak francia békefenntartókat

2006.12.13. 19:41

Francia katonák támaszpontjukra menekült ruandai nőket erőszakoltak meg a kelet-afrikai országban az 1994-es népirtás idején, és tétlenül szemlélték, amikor helyi férfiak becstelenítették meg a kiszolgáltatott asszonyokat - állították túlélők szerdán a kigali kormány megbízásából életre hívott vizsgálóbizottság előtt.

Franciaország tagadja, hogy az ENSZ-békefenntartók kötelékében szolgált katonái lelkén bármiféle törvénytelenség száradna, és nem hajlandó kommentálni a három hónapon át tartó öldöklés időszakára vonatkozó vádak sorát, amellyel a francia szerepvállalást Kigali illeti.

Két tuszi nő - akiket biztonsági okokból csak "hármas tanúként" és "kettes tanúként" azonosítottak, és egy rejtett helyiségből tettek vallomást - azt állította, hogy francia katonák erőszakolták meg őket, miután sikerült elmenekülniük bozótvágó késekkel hadonászó hutu bandák elől. Az áldozatokat az ország délnyugati részén gyalázták meg egy tuszi menekülteknek létesített táborban, amelynek védelmét francia katonáknak kellett volna ellátnia. "A franciák odajártak a sátrainkhoz, és kihívtak lányokat, köztük engem is, sörrel és cigarettával kínáltak bennünket" - mondta a "hármas tanú". "Amikor lerészegedtünk, erőszakkal közösülni kezdtek velünk, sok katona egy időben, egyik a másik után. A franciák, köztük egy ezredes, orális és szokványos szexre kényszerítettek, időnként fényképeztek is bennünket" - tette hozzá.

A "kettes tanú" arról számolt be, hogy eltűnt gyermekeit keresve menekült be egy francia támaszpontra, ahol egy francia katona végignézte, amint egy ruandai férfi megerőszakolta. "Egy ruandai férfi lépett be a sátramba, és megkérdezte, miért vagyok ott. ... Amikor elmagyaráztam, bejött egy francia katona, megütött, és a földre lökött. Akkor a ruandai férfi erőszakkal velem hált, és a francia katona csak állt és nézte" - állította a nő.

A tanúk elmondása szerint a megerőszakolások a tábor megnyitása után három nappal kezdődtek. Egy volt polgármester megerősítette, hogy francia katonák nőket becstelenítettek meg, és "normálisnak tartották" tuszik meggyilkolását is. A szerdai vallomások voltak az első közvetlen beszámolók, amelyek alátámasztották a francia katonákkal szemben erőszakos nemi közösülések miatt megfogalmazott vádakat.

Az ENSZ-adatok szerint csaknem 800 ezer halálos áldozatot követelő ruandai népirtás idején Franciaország arra kapott megbízást a világszervezettől, hogy a "Türkiz hadművelet" keretében 1994 június vége és augusztus vége között létesítsenek biztonsági övezetet. Túlélők azt vetik a francia békefenntartók szemére, hogy a vérengzésért felelős hutu milíciáknak szabad bejárásuk volt a zónába, sőt a francia erők képezték ki, fegyverezték fel a helyi szélsőségeseket, akik előre megtervezték a mészárlásokat. A kigali vizsgálóbizottság azt a feladatot kapta, hogy Franciaország nemzetközi törvényszék elé idézéséhez szükséges anyagot gyűjtsön össze.

A francia-ruandai kapcsolatok novemberben mélypontra süllyedtek, miután egy terrorcselekményekben illetékes francia vizsgálóbíró a hivatalban lévő Paul Kagamé elnököt tette felelőssé elődje, Juvenal Habyarimana államfő meggyilkolásának kiterveléséért, és írásban kérte a világszervezetet, hogy állítsa Kagamét a ruandai háborús bűnöket vizsgáló arushai törvényszék elé. A merénylet, az akkori elnököt szállító repülőgép 1994-ben történt lelövése háborút robbantott ki a tuszi és a hutu törzsek között Ruandában. A véres összecsapások a Kagamé vezette tuszik győzelmével értek véget.

KAPCSOLÓDÓ CIKK