15 négyzetkilométer - ekkora területet ellenőriz egy NATO-katona Afganisztánban, nem csoda, ha a máktermesztés hasznát lefölöző tálibok időről időre erőre kapnak. A NATO tagállamai között megy a vita, ki segítsen be a legnagyobb véráldozatot vállaló amerikai, brit és kanadai egységeknek. Nincs nagy tolongás, mi egy tucat kemény legényt küldünk.

"Ez a terrorizmus elleni harc frontvonala. Nagyon fontos, hogy mi történik a Hindukus hegységben, mert ha nem kezeljük a terrorizmust Afganisztánban, annak következményei nem csak Afganisztánban és a régióban érződnek majd, hanem Londonban, Brüsszelben és Amszterdamban is" - bíztatta nagyobb szerepvállalásra a tagállamokat a NATO védelmi minisztereinek vilniusi találkozóján Jaap de Hoop Scheffer, a szövetség főtitkára.

A találkozó fő témája az afganisztáni helyzet, illetve az, hogy hogyan biztosíthatna a NATO több katonát a közép-ázsiai országban folyó hadműveletekhez. Az USA és Nagy-Britannia azt akarja, hogy a tagállamok vállaljanak nagyobb terhet a Dél-Afganisztánban folyó harcok terheiből, még mielőtt a tavasz beköszöntével újra aktivizálják magukat a tálibok, de a BBC tudósítója szerint valószínűtlen, hogy a tagállamok több harcoló alakulatot ajánlanak fel.

A főtitkár nyilatkozata válasz azokra az elmúlt napokban közzétett elemzésekre, amelyek mind arra figyelmeztetnek: könnyen kudarcba fulladhat a NATO által vezetett afganisztáni misszió, ami akár a szövetség jövőjét is negatívan befolyásolhatja. Az általános pesszimista hangulatot erősítette Robert Gates amerikai védelmi miniszter is, aki szerdán a szenátus védelmi bizottsága előtt arról beszélt, hogy a NATO kettészakadhat Afganisztán miatt.

Adj, király, katonát!

Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Erők (ISAF) parancsnoksága szerint 7500, éles harcokban is bevetető katonára lenne szükség. A NATO és a szövetséges erők jelenleg 41 ezer katonát állomásoztatnak az országban, de ezek zöme békefenntartó, vagy az újjáépítésben vesz részt (mint például a 225 magyar katona Baglan tartományban). Az amerikaiak biztosítanának 3200 további tengerészgyalogost, a szövetségeseknek az áprilisi bukaresti NATO-csúcsig 4300 fős erősítésre kellene vállalást tenniük.

Az utóbbi hetekben több tagállam is nyilvános üzengetésbe bonyolódott: az amerikaiak és a kanadaiak is Németországra próbáltak nyomást gyakorolni, hogy adja fel korábbi álláspontját és küldjön harcoló egységeket délre. A szövetségi kormány előbb ellenállt, majd mégis beleegyezett, hogy 250 fős gyorsreagálású erőt küld - de nem délre, hanem északra, ahol eddig is állomásoztak.

A Gerhard Schröder által vezetett korábbi német kormány ellenezte az USA terrorellenes háborúját, de amikor 2003-ban a NATO vette át a misszió vezetését, nem vonhatta ki magát a bevetés alól. A 3200 német katona az északi Balkh, Szamangan, Kundur, Takhan és Badakhsan tartományokban állomásozik. Itt nem pastuk élnek, hanem főként üzbégek és tádzsikok, akik közt elhanyagolható a tálibok támogatottsága, így a biztonsági helyzet is jobb, mint délen.

Forrás: nato.int
Nemzetközi erők Afganisztánban

A délen folyó harcok oroszlánrésze tehát az amerikaiakra, britekre, kanadaiakra és hollandokra marad, ami meg is látszik a veszteséglistákon. A CNN összesítése szerint a koalíciós erők a háború kezdete óta 753 katonát vesztettek, közülük 478 volt amerikai, 87 brit, 78 kanadai, 23 spanyol, 22 német, 12 holland, 12 francia, 10 olasz, 9 dán, 5 román, 4 ausztrál, 3 norvég, két-két portugál, észt és svéd, egy-egy lengyel, finn, cseh és dél-koreai.

A kanadai kormány január végén kilátásba helyezte, hogy hazahívja csapatait, ha nem kap sürgősen erősítést a szövetségesektől. Eddig csak Franciaország jelezte, fontolóra veszi, hogy csapatokat küld Kandahár tartományba a szorongatott helyzetben lévő kanadaiak megsegítésére. Párizs jelenleg 1300 katonát állomásoztat Kabulban, és eddig elzárkózott az elől, hogy harcoló egységeket vessen be Afganisztánban.

Nem javul a helyzet

Bár az elmúlt hetekben több tálib vezető megölését is bejelentették, Afganisztánban nem javul a biztonsági helyzet. A nyugati parancsnokságok 2007 eleje óta folyamatosan azt tapasztalják, hogy a tálibok erősödnek, egyre nő a támadások száma. Ennek egyik oka, hogy a pakisztáni kormány 2006 végén békeszerződést kötött az északi Vazirisztán terület törzsi vezetőivel. Így az Afganisztánnal szomszédos törzsi területeken szabadon járhatnak a tálibok, toborozhatnak a pastu törzsek közt és fegyvereket csempészhetnek.

A tálibok ráadásul jelentős bevételekre tesznek szert az egyre inkább virágzó ópiumüzlet megcsapolásával. A vallásos fundamentalisták eredetileg üldözték az Afganisztán legfőbb bevételét adó ópiumot, és jelentősen vissza is esett a máktermelés. Az üzlet az amerikai beavatkozás után újra fellendült, ma a világ legnagyobb mákföldjei virítanak a britek által ellenőrzött Helmand tartományban. A tálibok is megváltoztatták nézeteiket: védelmet ajánlanak a mákot termelő parasztoknak. A kábítószer jól jövedelmez, ráadásul még a nyugati társadalmakat is aláássa.

A harmadik probléma, hogy még mindig nem sikerült eléggé megerősíteni az afgán kormányerőket. Az ISAF 41 ezer katonával próbál ellenőrizni egy 647 ezer négyzetkilométeres, 6-7000 méteres hegyekkel szabdalt országot, így hiába foglalnak el egy-egy települést, amint átadják azokat az afgánoknak, visszatérnek a tálibok és megölik vagy egyszerűen elzavarják a helyi katonákat és rendőröket. Jaap de Hoop Scheffer a vilniusi találkozón is külön kiemelte, hogy a NATO-nak többet kell tennie az afgán hadsereg kiképzéséért és felszereléséért.

Magyar harcosok

Szekeres Imre honvédelmi miniszter 2007 októberében a NATO védelmi minisztereinek hollandiai találkozóján jelezte, hogy Magyarország 2008-tól részt vállal az afganisztáni megfigyelő-öszekötő-kiképző feladatokat végző NATO-egységek munkájában, vagyis segíti az afgán hadsereg tisztjeinek felkészítését. A kormány vállalta azt is, hogy 2008. év második felében a Magyar Honvédség átveszi a kabuli repülőtér irányítását. Ez maximum 40 légiirányító tiszt és tiszthelyettes kiküldését jelenti, 6 hónapra.

Szintén 2008 őszétől magyar különleges erők is érkeznek Afganisztánba: a szolnoki Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj 1. százada 12-14 fős csoportokkal, 3 hónapos váltásokkal egy évig lát el az ISAF kabuli parancsnoksága által meghatározott feladatokat, vagyis elvileg harcokban is részt vehet. A Bercsényi zászlóalj katonái adják februárban a Baglan tartományban dolgozó újjáépítési csoport következő váltását is.