Minnesota

 

Székhely: Saint Paul
Lakosság: 5,2 millió fő
Kormányzó: Tim Pawlenty (republikánus)
Az elnökválasztás eredménye: 54% demokrata, 44% százalék republikánus
Elektorok száma: 9

Innen jött: Peter Agre és Melvin Calvin kémiai Nobel-díjas kutatók, Richard Dean Anderson sorozatszínész (McGyver), Ethan és Joel Coen filmrendezők, Bob Dylan zenész, Terry Gilliam filmes, a Monty Python tagja, Tippi Hedren, Jessica Lange, Winona Ryder színésznők, Vince Vaughn, Steve Zahn színészek.

Hivatalos madara a jeges búvár, ízeltlábúja a pompás királylepke, hala az északi süllő, madara a rózsaszín és fehér papucskosbor, fája a szurkosfenyő, itala a tej.

Jelmondata: "L'Étoile du Nord" (francia) - Észak csillaga

Gyakran hívják a tízezer tó országának, összesen 11 842 nagyobb tava van. Neve a Minnesota folyó dakota indián eredetű elnevezéséből fakad, jelentése körülbelül felhős víz.

A nyugati felét borító egykori prériken ma intenzív mezőgazdasági termelés folyik, keleten lombhullató erdők borítják. A nyarak forrók, a telek hidegek, az éves hőmérséklet-ingadozás közel 100 Celsius fokos.

A többek között dakoták és sziú indiánok lakta területre először francia prémkereskedők jutottak el az európaiak közül. A Mississippi folyótól keletre fekvő területe az amerikai függetlenségi háború után lett az USA része, a többit 1803-ban vásárolták meg a franciáktól Louisianával együtt (ez gyakorlatilag a mai USA teljes középső területét jelentette, 2,14 millió négyzetkilométernyi területet vettek meg összesen 15 millió dollárért). Minnesota 1858-ban lett az Unió tagja

Lakosságának 60 százaléka a csak ikervárosokként emlegetett Minneapolis és Saint Paul térségében él. Az európai eredetűek aránya a lakosság 87 (főleg német, norvég, ír, svéd leszármazottak), a feketék 13,4, a spanyolajkúak 3,8, az ázsiaiak 3,4 százalékát teszik ki. Az őslakosok aránya 1 százalék. A dakotákat 1862-es felkelésük után Nebraskába telepítették át. A hat hetes háborút követően az indiánok vezetői közül 38-at kivégeztek, ez volt az USA történetének legnagyobb tömeges kivégzése.

Amerikai viszonylatban itt az egyik legmagasabb a magasan képzett polgárok aránya, és lakói legendásan egészségesek. Az itt élők híresek környezettudatosságukról, és sportos életmódjukról. Különösen a vízi sportok divatosak (nyáron), innen származik például a vízisí. Minden amerikai államnál több kerékpárút van itt, de például 32 ezer kilométer hómobil-ösvényt is kiépítettek.

Az eleinte szőrmekereskedelmen, fakitermelésen és farmokon alapuló gazdaság fő jellemzője ma is az élelmiszeripar. Minnesota az USA legnagyobb cukorrépa, csemege-kukorica és zöldborsó termelője és pulykatenyésztője. Minneapolis a Mississippi zúgójához telepedett malmok körül alakult ki. Itt van a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalatának, a Cargillnek a központja, de több élelmiszeripari óriás is működik az államban. Jelentős volt, de nagyban visszaesett a vasérctermelés, és innen indult világhódító útjára a ragasztóiról és fóliáiról híres 3M (Minnesota Mining and Manufacturing Company - minnesotai bányászati és kézműipari társaság). Keleti kikötővárosa Duluth, amelyet gyakran neveznek az Atlanti-óceán legnyugatibb kikötőjének, jóllehet a Felső-tó partján fekszik, ám a Nagy-tavakon keresztül és a Szent Lőrinc vízi úton összeköttetésben áll az óceánnal. A kikötőváros közelében terül el a világ legnagyobb édesvízi homokzátonya.

Politikailag mérsékeltnek és progresszívnak számít, a szavazásokon rendszerint nagy a részvételi arány, 2004-ben például 77,2 százalékos volt a részvétel. A legrégebb óta (1976) folyamatosan demokrata elnökjelöltekre szavazó állam, az egyetlen az USA-ban, amelyik egyszer sem választotta meg a republikánus Ronald Reagant. Helyi szinten a republikánusokon és a demokratákon kívül számos kisebb párt vetélkedik, a Függetlenség párt színeiben lett például az állam kormányzója 1998-ban Jesse Ventura pankrátor.