A betűméretre is figyel az új szlovák nyelvtörvény

Vágólapra másolva!
A szlovák kormány elképzelései szerint akár másfélmillió forintnak megfelelő összegre is büntethetnék azt, aki megszegi a szigorított nyelvtörvény előírásait. A hamarosan a parlament elé kerülő tervezet nem csak a nyelvek sorrendjét, de még a feliratok betűméretét is meghatározná. Az elképzelés ellen kisebbségi és civil szervezetek mellett vállalkozók is tiltakoznak.
Vágólapra másolva!

Szigorítaná az államnyelvről szóló törvényt a szlovák kormány, amely szerdán elfogadta a kulturális minisztérium előterjesztését, így a javaslat a parlament elé kerülhet. A tárca szerint azért van szükség a szigorra, mert egyre gyakrabban sértik meg, illetve hagyják figyelmen kívül a jogszabály előírásait. A tervezet szerint a jövőben akár 5000 eurós (1,5 millió forint) bírságot is kiszabhatnának arra, aki megsérti a törvényt.

Az elképzelések szerint engedélyeznék a kisebbségi nyelvek használatát azokban a szociális és egészségügyi intézményekben, amelyek olyan településen működnek, ahol a kisebbségi lakosok aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ugyanakkor minden párt és szervezet alapszabályát és hivatalos iratait az államnyelven, szlovákul kellene elkészíteni. A más nyelven írott változatnak tartalmilag egyeznie kell a szlovák nyelvű szöveggel.

Az emlékműveken és táblákon a szöveget először szlovákul kellene feltüntetni, és csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Ez azonban nem lehetne nagyobb betűkkel írva, mint az államnyelvű szöveg. Az emlékművek, illetve emléktáblák állítóinak ki kellene kérniük a kulturális minisztérium véleményét arról, hogy a két szöveg megegyezik-e. Ezzel az előterjesztők szerint megelőzhetőek azok a kiadások, amelyeket az esetleges javításokra kellene fordítani.

A törvénytervezet rögzítené a szlovák és a más nyelvű szövegek sorrendjét, illetve betűnagyságát a különféle közfeliratoknál és reklámoknál, amit a vállalkozók kifogásolnak. A községi rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a kisebbség nyelvén szólalhatnak meg. Minden nyilvános írásos közlést - legyen az plakát, információs tábla, galériai, múzeumi, illetve könyvtári katalógus, mozi- és színház- és más rendezvények programja - először államnyelven kell feltüntetni, és csak azután következhet a más nyelvű szöveg.

A módosított törvény is engedélyezné azonban, hogy a cseh nemzetiségű állampolgárok a hivatalos kapcsolatokban anyanyelvüket használják. A cseh nyelv használható lesz a televízióban és a rádióban is, míg az idegen nyelvű egyenes adásokat mindig szlovák tolmácsolással kell kiegészíteni. A cseh nyelv közéletben használható státusát az eredeti javaslat eltörölte, de a civil szervezetek nyomására végül mégis visszakerült tervezetbe.

A módosított államnyelvtörvény megsértéséért 100 eurótól 5000 euróig terjedő bírság szabható ki. A bírságot azokra szabhatják ki, akik kétszer semmibe veszik a minisztérium írásos felszólítását az észlelt hiányosság eltávolítására. A bírságok bevezetése, illetve nagysága ellen is számos civil szervezet tiltakozott, de a tárca kitartott eredeti álláspontja mellett, s azt most a kabinet jóváhagyta.

Amennyiben a parlament megszavazza, a szigorított államnyelvtörvény augusztus elsején életbe lép. A kulturális minisztérium azt állítja, hogy a nyelvtörvény szigorítása nem diszkriminálja Szlovákia magyar nemzetiségű lakosait, mert az a kisebbségi nyelvhasználatot álláspontja szerint nem érinti.

A magyar Külügyminisztérium közölte, sajnálattal fogadja, hogy a szlovák kormány szerdán úgy hagyta jóvá az államnyelvtörvény szigorításának tervezetét, hogy nem vette figyelembe a magyar és szlovák parlamenti bizottságok közelmúltban megtartott tárgyalásain megfogalmazott magyar kérést. A Külügyminisztérium bízik abban, hogy a törvénymódosítás további előkészítésénél Szlovákia a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségekkel teljes összhangban jár el, és az utóbbi hetekben tartott kétoldalú megbeszéléseken megjelölt céloknak megfelelően, "a félreértésekre okot adó lépéseket kerülve" hoz döntést, amely nem befolyásolja hátrányosan a kisebbségi közösségek életét.