Egy Máltán bejegyzett, finn faárut szállító orosz-lett tulajdonú hajót támadtak meg ismeretlenek Svédország partjainál. A hajó feltűnt Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában, de nem érkezett meg úti céljához, Algériába. Az Arctic Sea sorsáról ezernyi elmélet kering, akárcsak a hajó szállítmányáról és úti céljáról. A legvadabb történetekben feltűnnek orosz drogkartellek, illegálisan csempészett nukleáris anyagok, furcsa akcentussal beszélő kommandósok.

Egy 3988 tonnás eltűnt teherhajóra vadászik az orosz haditengerészet. A máltai zászló alatt hajózó Artcic Sea-n ugyanis 15 fős orosz személyzet tartózkodott. 6500 tonna finn fát szállított 1,8 millió dollár (339 millió forint) értékben Algériába. Bedzsaia kikötőjébe augusztus 4-re várták, de a mai napig sem érkezett meg, sorsáról senki sem tud semmi biztosat, csupán annyi derült ki szombat este, hogy elrablói váltságdíjat követelnek érte (erről bővebben itt olvashat). A legfrissebb hírek szerint a nyugat-afrikai Zöld-foki Köztársaság közelében látták a hajót - közölte az Itar-Taszsz orosz hírügynökség NATO-forrásokra hivatkozva.

A történet biztos pontjai a következők: július 24-én Svédország Gotland nevű szigete előtt tíz maszkos férfi - rendőröknek adva ki magukat és drog után kérdezősködve - megtámadta és megszállta a hajót. A kapcsolat ekkor megszakadt az Arctic Sea-vel. Négy nappal később, július 28-án a brit Dover parti őrségénél bejelentkezett a hajó. A BBC szerint az utolsó hír 30-án érkezett: ekkor a franciaországi Brest vizein észlelték a hajót. Ekkor jött az utolsó jel az automatikus nyomkövető rendszerétől is - írja az AFP. Tehát valószínűleg kihajózott a Balti-tengerről az Északi-tengerre, átkelt a La Manche-csatornán, majd kifutott az Atlanti-óceánra.

Állítólag még látta a portugál parti őrség egy repülője, de a portugálok nem erősítették meg, hogy felségvizeikre úszott volna az Arctic Sea. A hajó elrablásáról szóló verzió gyenge pontja, hogy a tíz maszkos támadó vélhetően 12 órán belül el is hagyta a hajót. Az biztos, hogy a máltai tengerészeti hatóság szerint a hajó még nem kelt át a Gibraltári-szoroson, holott már rég Algériában kéne lennie. Viszont a BBC szerint jelenleg valahol Nyugat-Afrika vagy Dél-Amerika közelében lehet.

Viszockij nem adja fel

Dmitrij Medvegyev orosz államfő utasította a hadsereget, hogy azonnal kezdje meg a kutatást. Négy orosz hadihajó, két atommeghajtású tengeralattjáró és más hajók keresik az eltűnt Arctic Sea-t jelenleg is - mondta Vlagyimir Viszockij admirális, az orosz haditengerészet feje az Itar-Taszsz hírügynökségnek. "Nincs konkrét adatunk arról, hogy mi a hajó pontos tartózkodási helye ebben a pillanatban" - nyilatkozta. Viszockij szerint az orosz hatóságok jelentős erőkkel álltak rá a hajó előkerítésére, még az orosz műholdak is az Arctic Sea-t keresik. Emellett egy orosz diplomata elmondta, hogy Oroszország "aktívan együttműködik a többi érdekelt féllel különböző diplomáciai csatornákon keresztül".

A helyzet furcsasága, hogy az alaposan ellenőrzött európai tengereken alig vannak már kalóztámadások. A Lloyds List című lap szerint a svéd hatóságok azt vizsgálják, hogy a hajó tulajdonosa és egy másik fél közötti vita eredménye lehetett-e az Arctic Sea eltűnése. "Egyre inkább úgy néz ki, hogy ez orosz érdekvita" - írta a lap.

Titkos szállítmány és amerikai elitkatonák

"Különböző vad teóriák keringenek, mert senki sem érti, kinek kell egy hajó tele fával" - mondta Pavel Felgenhauer biztonsági elemző a Huffington Postnak. Az egyik ilyen vad elmélet szerint titkos rakományt szállított, egy másik szerint pedig egy eddig nem ismert európai kalózcsapat foglalta el a hajót.

Mihail Vojtyenko, az orosz Szovfraht tengerészeti lap szerkesztője a Russia Today tévécsatornának azt mondta, hogy az Arctic Sea-t korábban alaposan átvizsgálták. "Emlékszünk rá, hogy mielőtt Finnországban berakodták volna a hajót, egy kalinyingrádi dokkban állt két hétig" - mondta. Szerinte ugyanakkor lehetett valami illegális is a hajón, valami, "ami drágább és veszélyesebb" a drognál. Megeshet, hogy egy harmadik fél el akarta kerülni ennek célba érkezését.

Nyikolaj Karpenkov, a hajót üzemeltető lett-orosz Solchart Arkhangelsk nevű cég vezetője visszautasítja a spekulációkat. Az Itar-Taszsznak elmondta, szerinte semmi illegális vagy gyanús nem volt a fedélzeten, és a hajót orosz és finn vámosok is átvizsgálták. A szállítmányt birtokoló finn Rets Timber cég sem tud semmit a hajó és a rakomány mostani helyzetéről.

A svéd Metro napilap állítólag felhívta az Arctic Sea kapitányát július 31-én. A kapitány azt nyilatkozta a lapnak, hogy a támadóik "fekete egyenruhában voltak" és hogy "amerikai elitkatonákra emlékeztettek". Szerinte furcsa angol akcentussal beszéltek és kokaint kerestek. A Huffington Post kiemeli, hogy Kalinyingrád, ahonnan a hajó Finnországba ment, komoly drogcsempészeti csomópont.

Forrás: Google
Az Arctic Sea tervezett és valóságos útvonala

Felgenhauer szerint az is felmerült, hogy az ügy "valahogy kapcsolódik a nukleáris anyagok csempészetéhez, de akkor miért kellett így elfoglalni a hajót?" - tette fel a kérdést. Ráadásul "egy hajót újra lehet regisztráltatni, újra lehet festeni (...), ahogy egy lopott autót" - sorolta a trükköket Felgenhauer. Az oroszok minden összeesküvés-elméletet visszautasítanak: "A haditengerészet sajtószolgálata hangsúlyozza a tényt, hogy az egyedüli megbízható információforrások az orosz haditengerészet által hivatalosan és rendszeresen közzétett közlemények" - közölték a RIA Novosztyival.

Mark Dickinson, a Nautilus International tengerész-szakszervezet főtitkára az ilyen esetek miatt a "globális biztonság Achilles-sarkának" nevezte a tengerhajózást. "Riasztó, hogy a 21. században nyíltan el lehet rabolni egy hajót, és végig lehet menni vele a világ legforgalmasabb víziútján" - nyilatkozta a Guardiannek.

Eltűnt hajók nyomában

Manapság már ritkák a hajóeltűnések, mivel a modern radarrendszerek, műholdak és globális helymeghatározók (GPS-ek) miatt szinte elveszthetetlenek a hajók. Főleg a második világháború óta ritkultak meg az eltűnések. Legutóbb július 31-én tűnt el egy norvég hajó szintén Svédország délnyugati partvidékén. A darabjait később megtalálták a mentőalakulatok, de a hatfős legénység eltűnt.

2008-ban a L'Acadien II nevű kanadai halászhajó tűnt el Új-Skócia partjainál. Itt a legénység néhány tagját találták meg, de a roncsokat és a többi matrózt nem sikerült előkeríteni. Valószínűleg a jég okozta a hajó vesztét, pedig előtte nem sokkal a Sir William Alexander jégtörő megtisztította az utat.

1989-ben az észak-ausztrál Arafura-tengeren az NFT West rákászhajó süllyedt el valószínűleg. A hajóról és ötfős legénységéről a mai napig nem tudni semmit.

Az MS München, a Hapag-Lloyd cég konténerszállító teherhajója 1978-ban tűnt el az Atlanti-óceánon. Nagy viharba került, de műszaki adottságai alapján ellen kellett volna állnia a vad hullámoknak is. A hajó még küldött egy SOS-jelzést, majd eltűnt a tengerben. Napokon keresztül, több ország 80 hajójával és légijárművekkel keresték a hajót, de csak kisebb roncsdarabokat és egy üres mentőcsónakot találtak. Végül lefújták az akciót, és a hajó végleg az eltűntek listájára került.

A Booya nevű holland hajó is az észak-ausztrál partoknál tűnt el 1974-ben egy ciklon miatt. Egészen 2003-ig, 29 éven át eltűntként tartották nyilván. Ekkor találták meg búvárok a roncsait a darwini kikötőtől nem messze.