Farkasok és marhák miatt is odacsapott az Európai Bíróság

Túl szigorúan szabályozott szarvasmarha-megtermékenyítés, fóliázott szélvédőjű autók tiltása és védett farkasok vadászata miatt is marasztalt már el kötelezettségszegés-ügyben az Európai Bíróság uniós tagállamot. Kedden a magyar kormány ellen indulhat ilyen eljárás, amely - ha nincs megegyezés - az Európai Bíróságon érhet véget. Magyarország a bírósági elmarasztalást eddig megúszta. Legtöbbször az olaszokról mondta ki a testület a mulasztást.

Január 17-én dönt arról az Európai Bizottság, megsértette-e az uniós alapszerződés valamely rendelkezését Magyarország, és indokolt-e kötelezettségszegési eljárást indítani ellene. Ilyen procedúrákat akkor kezdenek, ha egy tagállamról úgy látják, nem vagy nem megfelelően teljesítette az uniós alapszerződésből eredő kötelezettségeit. A héten három magyar jogszabály, a decemberben elfogadott jegybanktörvény, a bírák 62 éves korban való kötelező nyugdíjazása, illetve az adatvédelmi biztos intézményének átalakítása esetében vetődött fel, hogy ellentétes lehet az uniós joggal.

Még kérdéses, indul-e eljárás egyáltalán Magyarország ellen, és még akkor sem biztos, hogy eljut a bírósági szakaszba az ügy, ha az Európai Bizottság az eljárás lefolytatása mellett dönt. Egyébként csak az Európai Bíróság kötelezheti arra a tagállamok kormányait, hogy teljesítsék uniós kötelezettségüket. (Arról, hogy mire lehet számítani, illetve hogyan zajlik egy ilyen eljárás, korábbi cikkünkben találnak részleteket.)

A magyarok még sohasem vesztettek

Magyarország ellen 2004-es csatlakozása óta összesen 225 eljárást indított az Európai Bizottság közösségi jogszabályok átültetésének elmaradása miatt, négy esetben az ügy el is jutott az Európai Bíróságra. Ítélet egy ügyben sem született, mivel az aktuális kormány végül mindig megváltoztatta az unió által elvárt módon a kifogásolt intézkedéseket, így a bíróság az eljárást minden esetben megszüntette.

A Magyarország ellen közel nyolc év alatt indított ügyek száma egyáltalán nem tűnik magasnak, ha mellétesszük, hogy például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban.

Az Olaszország elleni eljárások a többi államnál gyakrabban jutnak el a bíróságra is. Az [origo] a teljesség igénye nélkül betekintett az Európai Bíróságon a bizottság kezdeményezésére indított kötelezettségszegési eljárások ítéleteibe. Szinte minden tagállam neve előkerült, de Olaszország, Görögország és Franciaország a többiekénél jóval gyakrabban szerepelt az alperesek között. Olaszország esetében például negyven, Francia- és Görögországra rákeresve egyenként majdnem húsz kötelezettségszegés miatt hozott bírósági ítéletet találni a honlapon.

A határozatok túlnyomó többségükben az eljárást elindító Európai Bizottságnak adnak igazat, és az [origo] kutatásai szerint a kereset beadásától kezdve általában két év után születnek meg. Az ítéletek a jog szinte minden lehetséges területére kiterjednek, az adótörvényektől a környezetvédelmen át a közlekedési szabályokig.

Zavarta a sípálya a madarakat

2009-ben például azért marasztalták el Olaszországot, mert a hazainál magasabb osztalékadót állapított meg a külföldi székhelyű, de Itáliában működő társaságok számára. Veszítettek pert az olaszok már amiatt is, hogy csak gyógyszerészdiplomával rendelkező magánszemélyeknek engedélyezték magánpatika üzemeltetését. Bukott az olasz kormány akkor is, amikor versenyeztetési eljárás nélkül vásárolt helikoptereket a hadsereg és civil állami testületek számára. Elmarasztalta az országot az Európai Bíróság azért is, mert a 2005-ös alpesi sívilágbajnokság előtt környezetvédelmi hatásvizsgálat nélkül engedélyeztek beruházásokat egy védett madárrezervátumban.

Megnyerték viszont 2009-ben az olaszok azt a pert, amelyet azért indított ellenük az Európai Bizottság, mert nem engedélyezték motorkerékpárok számára pótkocsi vonatását.

Túlszigorított marhamegtermékenyítés

Franciaországot többek között a France Télécom adókedvezményekkel történő állami támogatása miatt marasztalták el 2007-ben. Egy évvel később azért ítéltek ellene, mert Párizs csak a franciaországi központoknak adott engedélyt szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésére, ezzel pedig megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának alapelvét.

Elmarasztalták már a legnagyobb uniós tagállamot, Németországot is, mert nem írt ki közbeszerzési eljárást, mielőtt szerződést kötött a biztosítókkal az önkormányzati alkalmazottak nyugdíj-előtakarékossági szolgáltatására. Spanyolország azért bukott, mert nem ismerte el az Olaszországban megszerzett mérnöki szakképesítéseket. Portugáliát azért büntették, mert megtiltotta az autók szélvédőinek fóliázását, pedig az uniós jog a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező termékek esetében ezt megengedi.

Salamoni döntés a farkasra vadászó finnekről

Részben marasztalták el Finnországot 2007-ben a farkasvadászat engedélyezéséért. A bizottság egyáltalán nem engedte volna a finneknek a védett állatok vadászatát. A bíróság végül nem adott egyik félnek sem igazat, de megállapította, hogy a finneknek a vadászengedélyek kiadása előtt alaposabban meg kellett volna vizsgálni a várható hatásokat a farkaspopulációra nézve.

A bíróság egyik legutolsó (tavaly december 21-ei keltezésű), interneten is elérhető ítélete azért sújtja Lengyelországot, mert az uniós irányelvekkel szemben korlátozta a lengyel nyugdíjalapok más tagállamokba irányuló befektetéseit.